Rebeka, Dorina
15 °C
24 °C

Derékba törhet a japán gazdaság

2011. 03. 18. 11:04
| Módosítva: 2012. 03. 11. 10:20
A földrengés, a cunami és a fukusimai erőműben történt katasztrófák együttes hatásai – szemben az első, ma már optimistának számító prognózisokkal – megtörik a japán gazdaság erőteljes növekedési ütemét. Sok helyen leállt a termelés az energiaellátás nehézségei és a beszállítói lánc működésének akadozása miatt. A károk akkor is meghaladják a 180 milliárd dollárt, ha a Fukusimában nem romlik tovább a helyzet. Az újjáépítés kétszázmilliárd dollárba kerül az államnak, a gazdaság talán csak 2012 elején kezd ismét növekedni.

A múlt hét végén még úgy tűnt, hogy a földrengés és a cunami – noha rettenetes károkat okoztak – nem törik meg a globális pénzügyi válság után éppen emelkedésbe kapcsoló japán gazdaság növekedési pályáját. Nyugati elemzők a természeti csapások utáni első napokban azt valószínűsítették, hogy az elpusztult lakó- és ipari ingatlanok, valamint az infrastruktúra újjáépítése akár élénkítő hatású is lehet.

A helyzet azonban a fukusimai atomerőmű súlyos problémái, valamint a közszolgáltatások – elsősorban a víz- és áramellátás – kimaradásai, akadozásai miatt jelentősen romlott az elmúlt napokban. A japán ipart – és így az exportot – legjelentősebben befolyásoló ágazatokban a nagy gyártók sorra állítják le termelésüket, vannak, akik egy hétre, de olyanok is, akik egy hónapra. A gazdaság legmeghatározóbb szektora, a szolgáltató ágazat is visszaeshet, részben azért, mert a multinacionális cégek egy része, főként az amerikai vállalatok – egy esetleges sugármérgezés megelőzése érdekében – elkezdték hazaszállítani Japánban dolgozó nem japán munkavállalóikat.

000 Hkg4689101

Széttárta a kezét

„Nézem a hírcsatornákat, épp az imént tárta szét a kezét egy elemző ugyanerre a kérdésre, nagyon nagy a bizonytalanság” – válaszolta Ozsvald Éva, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, amikor azt kérdeztük, milyen hatása lehet a japán gazdaságra az elmúlt egy hét eseményeinek. Az, hogy mi lesz a fukusimai erőművel – a világ tizenöt legnagyobb atomerőműjének egyikével –, még mindig bizonytalan, ha ott valami drámai történik, az átír minden eddigi gazdasági előrejelzést.

A harmadik legnagyobb gazdaság

Japán az Egyesült Államok és Kína után, Németországot megelőzve a világ harmadik legnagyobb gazdasága (ha az Európai Unió gazdaságát egynek vennénk, akkor negyedik lenne), tavalyi gazdasági teljesítménye nagyjából 5390 milliárd dollár volt. Az ország az egy főre jutó GDP alapján összeállított listákon az elmúlt években rendre a legjobb húszban szerepelt, a 2010-es IMF-listán a 17. helyen állt 42 325 dollárral.

A károkról kiadott becslések így is folyamatosan emelkednek. „Három-négy nappal ezelőtt az éves GDP körülbelül 0,5 százalékára mondták a várható kárértéket. De a Barclays Capital Japan által március 16-án készített legfrissebb elemzés már 186 milliárd dollárról beszélt, ami az erre az évre várt GDP-nek nagyjából a három százalékát teszi ki” – mondta a szakértő.

A földrengés Honsu szigetén, a tízmillió lakosú Tohoku régióban történt, ennek egyik közigazgatási egysége, úgynevezett prefektúrája a fukusimai, ahol az erőmű is van. A területen a külkereskedelem szempontjából jelentős kikötők vannak, ezeket a cunami után be kellett zárni. Ez a régió adja a japán gazdaság tíz százalékát. Már ez is jelentős érték, azonban az igazi kockázatot az jelenti, ha a reaktor problémájának a hatása eléri a 30 milliós Tokió–Jokohama megapoliszt, ami a GDP nagyjából 18 százalékát adja.

 
Nagyobb méret Beágyazás

„Nem tudni, a katasztrófák sújtotta térségben pontosan milyen ipari termelés folyik. A legnagyobb autógyárak nem ebben a térségben, hanem az ország délibb részein működnek. Az, hogy ezek leállnak, arra utal, hogy nagyon sok beszállítójuk van ebben a térségben” – mondja Völgyi Katalin, az akadémia világgazdasági kutatóintézetének munkatársa. Az autóiparban ugyanis az úgynevezett just-in-time termelési rendszer az elterjedt, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak nincsenek érdemi raktárkészleteik. Ha a beszállítók tömegénél problémák vannak, az a gyártás leállásához vezet.

Se alapanyag, se áram

A gyárak nemcsak a természeti csapás és az alapanyaghiány miatt – amit fokozhat a tengeri kikötők egy részének lezárása – kényszerülhetnek bezárásra, ennek oka lehet az energiaellátás problémája is. A legfrissebb hírek szerint több százezer háztartásban most sincs áram.

A fukusimai 1-es erőműben lévő hat reaktor teljesítménye 4546 megawatt, több mint kétszerese a paksiénak. Japánban több mint ötven atomreaktor állít elő elektromos energiát – az áramfogyasztás több mint harmadát az atomerőművek biztosítják, az ország a világ harmadik legnagyobb nukleárisenergia-felhasználója –, így ez a kiesés látszólag nem jelentős. A nehézséget az okozza, hogy az ország északi és déli területein eltérő szabványt használnak (50, illetve 60 herzest), és miután a transzformálás nem oldható meg, a Tokiótól északra lévő országrész áramellátását az északi erőműveknek kell megoldaniuk. Összességében ezért vannak olyan szintű ellátási gondok, hogy a gazdasági minisztérium áramkorlátozást kért a lakossági és ipari felhasználóktól is.

000 Hkg4689255

A japán gazdaság alapja az export, amit három ipari ágazat, a járműgyártás, az elektronikai termékek és az ipari berendezések gyártása dominál, mondta Völgyi Katalin. A háromból a legnagyobb, világgazdasági szintű hatás az elektronikai ágazatban várható.

 
Nagyobb méret Beágyazás

Áruhiány, drágulás

Az ismertebb vállalatok közül Tohoku régióban van gyára a Fujitsunak, a NEC-nek és a Hitachinak. A Fujitsu a fukusimai, niigatai és iwatei üzemeit átmenetileg már bezárta, az itteni termelés egy részét az ország déli területeire vitték át. A Hitachi hat gyárat állított le, amik ebben a régióban vannak, részben az áramellátás problémái miatt. Egy hónapig a Toshiba üzemei sem termelnek (a cég gyártotta egyébként a fukusimai erőmű több reaktorát is).

„A félvezetők exportjának negyven százaléka Japánból jön, és vannak termékek, amiket csak a japánok gyártanak. Ahhoz azonban termékmélységig ismerni kellene ezt a szektort, hogy tudjuk, mely termékek ezek, és azok gyártói, beszállítói hol vannak” – mondta Ozsvald Éva. A szakértő szerint ezektől a nagyon fontos részletinformációktól függ, hogy akár világgazdasági szinten is kialakulhat-e komoly áruhiány vagy áremelkedés az elektronikai iparban.

Az előrejelzések szerint ugyanakkor a japán gazdaság hanyatlásának közvetlen hatása más ágazatban vagy a globális gazdaság egészében nem várható, „nagy csapás ez Japánnak, de nem rengeti meg a világot”. Közvetett hatása viszont lehet, egyebek mellet az energiaárakban. A japán nukleáris válság miatt ugyanis kisebb atompánikot okozott, aminek első jelei már láthatók: Németországban több atomerőművet leállítottak, ami miatt durva energiadrágulás is jöhet.

Jövőre jöhet a talpraállás

Amikor az elemzők jósolni próbálnak, előszeretettel veszik elő az 1995-ös kobei földrengés utáni helyzetet. Az kisebb természeti csapást jelentett, és nagyjából százmilliárd dolláros kárt okozott. Mégis, a feldolgozóipar termelése akkor csak tizenöt hónap után állt vissza a földrengés előtti szintre. Mindez egy jócskán elhúzódó termeléskiesést és gazdasági visszaesés valószínűsít.

Ehhez képest akár bizakodónak is nevezhető a Nomurának az a március 16-ai előrejelzése, ami azt mondja, az ipari termelés- és exportkiesés hatására az idei második negyedévben 1,5 százalékkal fog csökkenni a japán GDP, de az idei utolsó, vagy legkésőbb a 2012-es első negyedévben a gazdaság akkora lendületet vehet, ami képes lesz ellensúlyozni az elvesztett növekedést. Ez az újjáépítés ugyanakkor biztosan megnöveli a már így is jelentősen eladósodott japán állam adósságát és immár tartósan tíz százalékot meghaladó éves költségvetési deficitjét.

A legfrissebb becslésekben az infrastruktúra és az ingatlanállomány újjáépítésének becsült költsége eléri a 200 milliárd dollárt. A japán államadósság jelenleg a GDP 196 százalékán van, a mostani katasztrófa nyomán ez az arány biztosan 200 százalék fölé kúszik, az ország ennek ellenére egyelőre nem kért segítséget a valutaalaptól, írja a Wall Street Journal. A hosszabb távú hatások még aggasztóbbak: az IMF egy prognózisa szerint 2015-re ez az arány eléri a 250 százalékot. Bár ezt nagyrészt belső piacokról finanszírozzák, politikusok és közgazdászok szerint az adósság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyre nagyobb kockázatot jelentenek.

A földrengés káros makrogazdasági hatásai közé tartozik, hogy a jen a mostani katasztrófára is – mint az elmúlt bő tíz évben minden válsághelyzetre – erősödéssel reagált. Az államadósság növekedése sem valószínűsíti a gyengülését; a hitelminősítők is jelezték már, hogy nem tervezik a japán adósságbesorolás lerontását, amit Ozsvald jó döntésnek tart: „Nagy hiba lett volna ráküldeni a cunamira egy pénzügyi válságot is”. Az erősödő jen viszont tovább ronthatja a japán exportteljesítményt, megnehezítheti a kivitelre termelő ipari cégek most is nehéz dolgát.

Autóbérlés online

Magas minőség, kedvező árak - bérautó foglalás diszkont áron!

Nyerj SZIN bérletet!

Töltsd fel fotód egy két főre szóló 2015-ös SZIN bérletért!