Nándor
7 °C
23 °C

IMF: Szakad az eurózóna gazdasága

2011.07.19. 18:20
Az IMF szerint az eurózóna legtöbb államában egyre jobbak a gazdasági kilátások, ezen országok így elhúznak az adósságválsággal küzdő déli államok mellett. A bankrendszer ugyanakkor az egész eurózónában törékeny, és a válság tovagyűrűzése globális szinten is fenyegetést jelent.

Jól halad az eurózóna a válságból való kilábalással az IMF szerint. Bár a növekedés egyelőre nem túl gyors, és még kicsit ingatag is, a legtöbb államban javul a gazdaság általános állapota, csökken a munkanélküliség és javul a vállalatok és háztartások eladósodottsága.

Ugyanakkor mindez csak az euróövezet egy részére igaz, az adósságválsággal küzdő déli államok egyre látványosabban lemaradnak a többiektől. Ráadásul bár már egy év eltelt azóta, hogy Görögország pénzügyi segítséget kért a nemzetközi közösségtől, még mindig nem látszik, hogyan lehetne hatékonyan kezelni a válságot. Ezért a piaci szereplők továbbra is bizonytalanok, hiába jelentenek be a tagállamok és az Európai Központi Bank újabb és újabb mentőcsomagokat.

Ráadásul a hitelválság a bankrendszerre is rányomja a bélyegét. Mivel főként a periféria bankjai rengeteg állampapírt vásároltak a saját kormányaiktól, így azok csődje veszélybe sodorná a stabilitásukat. De általában a teljes eurózónára jellemző az IMF szerint, hogy nem állnak túl biztos lábakon a bankok, magas a finanszírozási igény, alacsony a nyereség, ami összességében sebezhetővé teszi a bankszektort.

A déli válságnak gyakorlatilag az egyetlen előnye, hogy az ottani alacsonyabb fogyasztás miatt csökkentek az euróövezeten belüli kereskedelmi egyenlőtlenségek. Amúgy az IMF szerint a periféria hitelválsága globálisan is fenyegetést jelent a válságból való kilábalásra, ezért hatékony intézkedéseket sürget az adott országokban, felszólítja az államokat a szorosabb együttműködésre és a piaci bizalom helyreállítására az egész övezetben, és felhívja a figyelmet arra, hogy le kell vonni a múlt heti banki stresszteszt eredményeiből a következtetéseket, és javítani kell a bankrendszer stabilitásán.

Összességében idénre 2, jövőre pedig 1,7 százalékos növekedést vár a nemzetközi pénzügyi szervezet, mikörben az eurózóna kormányainak összesített költségvetési hiánya az idei 4,2 százalékról 3,3 százalékra fog csökkenni. Ennek ellenére az összesített államadósság még jövőre is nő egy kicsit, 87,8-ról 88,3 százalékra.