Megszavazták az euróövezeti támogatási alapot
Hatalmas többséggel - az ellenzéki képviselők támogatásával - a német Bundestag csütörtökön megszavazta a kibővített euróövezeti támogatási alapot.
Az úgynevezett EFSF mellett 523 képviselő szavazott, míg ellene 85. Három képviselő tartózkodott a szavazástól. Az előzetes kételyek ellenére a konzervatív és liberális koalíciós képviselők a szükséges számban sorakoztak fel a mentőcsomag mögött. A kibővített pénzügyi mechanizmust mind a 17 euróövezeti tagállamnak meg kell szavaznia. Németország ezek sorában a 10-ik volt.
Az összesen 620 képviselő csaknem 90 százaléka a Görögország és a többi eladósodott ország megsegítése mellett szavazott. Az első értékelések szerint mindez jelentős lépést jelet az euró megszilárdításának útján, amivel Merkel kancellár - és az EFSF támogatói - mindvégig érveltek.
A nagy izgalommal várt szavazást rendkívül éles vita előzte meg, amelyben mind a támogatók, mind az ellenzők újból ismertették érveiket. Az előbbiek Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel az élen azt hangsúlyozták, hogy a 440 milliárd euró mozgósítását lehetővé tévő euróövezeti támogatási csomag - amelyben a német kezességvállalás legkevesebb 211 milliárd eurót tesz ki - nem elsősorban az arra ráutalt országok megsegítését, hanem mindenekelőtt az euró megszilárdítását célozza. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a 2013-ig érvényben lévő EFSF-nek - hivatalos nevén az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek - a jelenlegi helyzetben nincs alternatívája.
Ezzel szemben az ellenzők - köztük néhány tekintélyes kormánypárti képviselő is - azt a véleményt fogalmazták meg, hogy az általuk rendkívül kockázatosnak tartott támogatási alap csak az időnyerést szolgálja, az eladósodás problémáját nem oldja meg, csak elodázza azt. Többen arra mutattak rá, hogy a 211 milliárd eurós garanciavállalással Németország olyan terhet vállal, amely a jövő generációinak életét teszi nehézzé.
Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek pártja támogatták a nemzetközi segélyalapot. A két párt vezérszónokai ugyanakkor élesen bírálták a kancellárt és a kormányt, az állítva, hogy az elmúlt időszakban a pénzügyi mentőcsomagokkal kapcsolatban folytatott ingadozó és késedelmes politikájával hozzájárult a válság éleződéséhez és elvesztette a lakosság bizalmát. Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter azt rótta fel, hogy a kormány nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot a támogatás valódi céljairól, és úgy vélte, hogy a koalíció nem is rendelkezik világos koncepcióval a válság megoldásának jövőjét illetően.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
