Szorul a spanyolcsizma

Az elmúlt két hétben többször alaposan megkavarta a magyarországi piaci hangulatot is az a hír, hogy nem sikerült jól a spanyol állampapír-aukció: a forint árfolyama esni kezdett, és az egész kontinensen mínuszba fordultak a tőzsdék. Mostanra már ismét a 300 forintos szint közelében van az euró, és bár a magyar fejlemények sem biztatóak, a helyzet rosszabbra fordulását alapvetően a spanyol fejlemények generálják.

Az elmúlt napokban ugyanis egyre rosszabbá vált a spanyol helyzet. A kötvényhozamok elérték az idei csúcspontjukat – vagyis folyamatosan drágul a spanyol adósság finanszírozása –, a tízéves állampapírok hozama átlépte a hatszázalékos szintet, és pénteken csúcsra ugrott az ország csődkockázata.

Hideg déli szél

„Ismét egy hideg fuvallatot érzünk a piacokon, ami főleg a sérülékenyebb déli államokat érintheti” – mondta az Indexnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A rossz spanyol hírek ugyanis messze túlmutatnak magukon: egyrészt jelzik, hogy törékeny volt az elmúlt hónapok viszonylagos nyugalma, amit nagyrészt amúgy is az EKB decemberi és március eleji pénzöntése tartott fenn, másrészt felhívják a figyelmet arra, hogy a mélyben továbbra is súlyosak a problémák.

„Spanyolországban egyértelműen kudarcot vallott a korábbi gazdasági modell” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A Franco-rendszer bukása után pozitív folyamatok indultak be, elindult a szerkezetváltozás, áramlott a tőke az országba, és egyre nagyobb szerepet kapott az export – vagyis lényegében hasonló átmenet zajlott le, mint Közép-Európában –, ez a kétezres évek elejére fokozatosan megváltozott.

Egyoldalú növekedés

Az euró bevezetése miatti olcsó hitellehetőségek és a külföldiek szemében vonzó tengerpart miatt egyre inkább az építőipar vált a növekedés motorjává. „Míg egy átlagos gazdaságban a hozzáadott érték mintegy 4-5 százalékát teszi ki az építőipar, addig Spanyolország esetében ez az érték a válság előtt megközelítette a 10-15 százalékot is” – érzékeltette a folyamat eredményét Török Zoltán.

Szellemvárosok lettek a buborékból

Ennek a pörgésnek vetett véget a 2008-as hitelválság, ami kidurrantotta az ingatlanbuborékot. A krízist jól mutatják azok a szellemvárosok, amik építését még a válság előtt kezdték meg, azonban a krízis kitörése után már nem volt, aki beköltözzön az újonnan felhízott városrészekbe: a Madridtól nem messze fekvő Sesena város lakásainak mindössze egyötödében lakik valaki.

Az építőipar lassulásával a növekedés recesszióba forult, a munkanélküliség pedig az egekbe szökött – az állástalanok aránya mára elérte a 23,5 fél százalékot, a fiatalok körében pedig különösen drámai a helyzet, közülük csak minden másodiknak sikerült állást találnia.

„A boom idején a tömegeket, köztük a 2000 és 2010 között bevándorló ötmillió embert felszívta a gazdaság, elsősorban az építőipar. Míg a fiatalok kétharmadának csak határozott időre szóló szerződése, így ők könnyebben elbocsáthatók, addig a határozatlan időre felvett, védettebb réteg nehezebben küldhető el: ez a fajta kettősség a legnagyobb probléma. Annak ellenére, hogy az egymást követő kormányok számos alkalommal próbálták a munkaerőpiacot megreformálni, igazán lényegre törő változást nem tudtak elérni” – mondta az Indexnek Éltető Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.

Inog a bankrendszer

Az ingatlanbuborék kipukkadása megviselte a bankrendszert is: a csökkenő lakásárak miatt megugrott a behajthatatlan hitelek aránya. „Összesen 175 milliárd eurónyira becsülik ezek összegét, és ez jelentősen aláássa a bizalmat a spanyol pénzügyi rendszerben” – mondta Éltető Andrea. Míg 2009-ben még 45 takarékszövetkezet létezett az országban, addig 2010-2011-re a fúziók nyomán 13 csoport és mindössze két továbbra is önálló szövetkezet maradt.

Ez év elején az új kormány pénzügyi reformot hirdetett – az új rendelkezés 50 milliárd eurós tartalékképzésre kötelezi a bankokat, ami fedezetet jelentene az esetleges veszteségekre –, ennek ellenére a bankrendszer problémái továbbra is aggodalmat váltanak ki a befektetőkből. Elemzők szerint ugyanis az ingatlanárak még messze nem érték el a mélypontot, így a jövőben további hitelek tömegei válhatnak nemfizetővé. Ezért a kormány arra is rá szeretné bírni a bankokat, hogy már most értékeljék át az árakat, és számolják el a veszteségeket.

Megszorítással fékeznék az adósságot

Azonban emellett még számos teendője lesz a decemberben hivatalba lépett Rajoy-kormánynak, ami márciusban érte el, hogy az unió a korábban tervezettnél majdnem egy százalékponttal magasabb, 5,3 százalékos deficitet engedélyezzen az idei évre. A fő problémát jelenleg az jelenti, hogy a viszonylag magas hiány miatt rohamosan nő az államadósság – míg a válság elején mindössze a GDP 40 százalékát tette ki, addig az előrejelzések szerint idén már elérheti annak 80 százalékát is.

„Az új kormánynak a korábbinál radikálisabban kell nekilátnia a reformoknak. Az első három hónap erre utal is, komoly megszorításokat jelentettek be és a munkakerőpiac, pénzügyi rendszer reformját tovább vitték” – mondta Éltető Andrea, aki szerint az új kormány az elődeinél még inkább rá van szorítva a reformok következetes véghezvitelére, mivel a tavalyi államháztartási hiány nagyobb lett, mint a várt (6 százalék helyett 8,5 százalék).

Az új költségvetési tervezet szerint a minisztériumok kiadásait átlagosan 17 százalékkal csökkentenék, 7 százalékkal növelik az áram és 5 százalékkal a gáz árát, befagyasztják a közalkalmazotti fizetéseket, és nőnek a nagyvállalatok adóterhei. Visszafogják az infrastrukturális beruházásokat is, csökkennek a szociális kiadások. Az év elején már emelték a személyi jövedelemadó kulcsát és most általános amnesztiát is meghirdettek az adó-elkerülőknek, akiknek így lehetőségük van kérdések nélkül az eltitkolt jövedelmük tíz százalékát befizetniük.

Ördögi kör

Bár az intézkedések lefékezhetik az adósság rohamos növekedését, egyúttal tovább fékezik a gazdaságot, ami a spanyol központi bank előrejelzése szerint amúgy is másfél százalékkal zsugorodna idén. „Nincs semmi, ami pörgetné a gazdaságot, a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, és magas az eladósodottság, így a bevételeiket sokan a hitelek törlesztésére fordítják” – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. Ez pedig azt jelenti, hogy a probléma alapjai nem fognak a közeljövőben megoldódni, így elemzők szerint ismét szükség lehet az unió vagy az EKB beavatkozására, ha elvesztik a türelmüket a piacok.