Így hagynak le minket a lengyelek

A magyar diplomácia jövőjéről szólva a miniszterelnök szerdán a Külügyminisztériumban azt mondta: „egyértelmű, hogy a közép-európai megoldások jelenleg sikeresebbek, mint a nyugatiak”. Később ezt úgy pontosította, hogy a lengyel, cseh és szlovák megoldások a „kiugróan sikeresek”, nekünk egyelőre csak „esélyünk van csatlakozni ehhez”.

Csehország, Szlovákia és Lengyelország valóban jobban kijött a válságból, mint Magyarország, bár a csehekről nemigen lehet azt állítani, hogy kiugróan sikeresek lennének: a cseh gazdaság idén várhatóan csak stagnál majd. A szlovák gazdaság idén várhatóan majdnem két százalékkal nő majd, de a 2008 óta tartó válságos időszakok nagyon megviselték, a mostani növekedésért pedig nagy árat kellett fizetniük: öt év alatt a csehekhez hasonlóan megkétszereződött az államadósságuk, ami tavaly már a GDP 47 százaléka volt.

Bezzegország északra költözött

A kilencvenes évek elején még térségbeli éllovas Magyarországot így mostanra – de lényegében már az uniós csatlakozás után néhány évvel – egyértelműen Lengyelország váltotta fel Kelet-Közép-Európa legdinamikusabb és legígéretesebb országaként. A lengyelek mára odáig jutottak, hogy nemcsak a térség, hanem az egész unió leggyorsabban növekvő gazdaságává váltak, miközben a válságnak látszólag még a szele sem érintette őket.

Az ország gazdasága még arra is képes volt, hogy a krízis közepén, 2009-ben 1,6 százalékkal növekedjen, miközben akkor a magyar GDP majdnem hét százalékkal csökkent. A növekedési előny ezután is a lengyeleknél maradt. 2010-ben 3,9, tavaly pedig 4,3 százalékkal növekedtek, miközben ugyanebben az időszakban a magyar gazdaság csak 1,3 és 1,7 százalékkal bővült. Az Eurostat előrejelzése szerint idén nálunk recesszió lesz, miközben a lengyelek körülbelül 2,6 százalékkal növekedhetnek.

A növekedési különbség leglátványosabb és legfájdalmasabb következménye, hogy míg Magyarország áhított felzárkózása lényegében évek óta áll, a lengyelek irtózatos sebességgel és töretlenül közelítenek a nyugati életszínvonalhoz. Az elmúlt bő fél évtized teljesítménye ugyan még csak arra volt elég, hogy a jobb helyzetből induló magyar gazdaság színvonalát elérjék, de a tartósnak ígérkező és masszív növekedésbeli különbséget látva idén vagy jövőre lehagyhatnak minket.

Az  Európai Unió huszonhét tagállamának átlagához viszonyítva még mindig jobban állunk, ami látszólag hasonló teljesítményt tükröz, de miközben Magyarországon a GDP a 2005-ös 63 százalékról csupán 66 százalékig tudott felkapaszkodni, Lengyelországban óriásit nőtt.

Hogy csinálták?

Az uniós csatlakozásnak a lengyelek nagy nyertesei voltak: 2004-es belépésük óta az ország exportja megduplázódott, a közel 170 milliárd eurós kivitelnek közel nyolcvan százaléka az EU országaiba irányult. Mint nekünk, a lengyeleknek is Németország a legfontosabb felvevőpiacuk, annyiban viszont mindenképpen könnyebb dolguk van, hogy jóval közelebb vannak a „vevőhöz”.

Az ország rengeteget költött az infrastruktúra fejlesztésére, és az idei labdarúgó Európa-bajnokság előkészületei is sokat számítottak. Az MTA tanulmánya szerint a lengyeleket a külföldi és az állami beruházások, az infrastruktúrafejlesztés, valamint kisebb mértékben az export hajtja.

A németek legjobb barátja?

A lengyelek a gazdasági szabadságharc és a német cégeket is nyomasztó különadók kivetése helyett úgy próbálnak együttműködni Németországgal, mint még soha. A foci Eb-re felhúzott varsói nemzeti stadiont például egy félig német, félig lengyel cég építette. De a két ország kölcsönösen is profitál a szövetségből: a németek kihasználják a szomszéd olcsóbb munkaerejét, a lengyelek pedig felduzzasztják kivitelüket az egyre nagyobb német vásárlóigények miatt.

Azt azért el kell ismerni, hogy ebből a szempontból Lengyelország jobb helyzetben van, mint mi. A Németországgal és Ukrajnával közös határ nem csak a német gazdasághoz nyit nagyon közeli kaput, de lehetővé teszi, hogy a lengyelek közvetítőként működjenek kelet felé, ami az esetleges ukrán partnerségénél (vagy egyszer akár az ország uniós csatlakozásnál) még nagyon fontos lehet, hiszen Lengyelország jelenti majd a legfőbb összeköttetést az ukrán gazdasággal.

A tőkés sem ellenség

A lengyelek ráadásul nem csak az unió támogatási rendszerét használták ki jól. A legnagyobb új tagországként a csatlakozás után szinte azonnal átvették a vezető diplomáciai szerepet Kelet-Közép-Európában. A lengyel elnökség féléve a konkrét intézkedések szempontjából ugyan nem sikerült olyan jól, mint a magyar, de a lengyel diplomaták profik, és nagyon erősen lobbiznak országuk érdekeiért.

Mindemellett nincsenek a külföldi tőkével kapcsolatban ellenséges kirohanások sem, sőt az ország nagyon tudatosan épít a befektetői pénzek bevonzására. Donald Tusk miniszterelnök kormányának 2010-es újraválasztása után az első nyilatkozatában azt emelte ki, hogy kormánya kiemelten koncentrál majd a gazdasági kérdésekre, a nyugdíjrendszer, az adózás és a gazdasági szabályozás reformjára, illetve kiemelten fontosnak tartja a vállalkozások szabadságának biztosítását és az ehhez szükséges bizalmi légkör megteremtését, hogy minél több külföldi tőkét tudjanak Lengyelországba csalogatni.

Nagy szigor, alacsony adósság

A miénknél jóval fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően a lengyel államadósság a válságot megelőző években kifejezetten alacsony volt, miközben az uniós támogatásokra, a belső piacra és a növekvő exportra építő gazdaság állami eladósodásba vezető támogatások nélkül is növekedett.

Ez az oka annak, hogy a 2008-ban a régiónkat is elérő világgazdasági válság az országot velünk ellentétben nem kényszerítette térdre. Az alacsony adósságszintnek köszönhetően ugyanis a gazdasági bajokra a lengyelek a költségvetési gyeplő lazításával tudtak reagálni. A gazdaság állami stimulálása ugyan pénzbe került, emiatt az államadósság növekedni kezdett, viszont a piacok a korábbi fegyelmezett hozzáállás miatt tolerálták a dolgot, a gazdaság visszaesését pedig ezzel sikerült elkerülni.

Az ábra magyarázat arra, hogy a lengyel kormánynak miért sokkal nagyobb a mozgástere, amikor a belső piacot akarja élénkíteni, mint a magyarnak. Az, hogy a mi nyolcvan százalékunkkal szemben a GDP-arányos államadósság ott most csak 55 százalék környékén van, sokkal nagyobb bizalmat, stabilitást és olcsóbb finanszírozást jelent.

A Bloomberg elemzői szerint a lengyel kötvények nem sokkal több rizikóval jóval többet hoznak a konyhára, mint a német államkötvények, vagy az amerikai kincstárjegyek. A lengyel kötvények ugyanis még most is a magasnak mondható hat százalék körüli kamatot fizetnek, szemben a német állampapírok zéró hozamával, annak ellenére, hogy a lengyel gazdaság kifejezetten stabilnak számít Európában.

Az ország ellen ugyan az Európai Unióban 2008 óta túlzottdeficit-eljárás folyik (ugyanez ellenünk már az uniós csatlakozásunk első évétől érvényben van, a dolgok mostani állása szerint jövő tavaszig), ezért Jan Rostowski pénzügyminiszter idén 2,9 százalék alatt szeretné tartani a GDP-arányos költségvetési deficitet. Ehhez egyébként lehetséges, hogy a matolcsyzmus importját is bevállalják, és az államháztartás lyukainak betömködésére elcsatornázzák a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket.

Munka is van

A munkanélküliség az országban magas, de a relatív teljesítmény ezen a területen is jónak mondható, hiszen a válságban is erőteljesen csökkenni tudott. 2005-ben még majdnem 18 százalék volt ez a mutató, 2011-re már kicsivel tíz százalék alatt volt, idén azonban megint nőtt, ebben tehát most valahol a mi szintünkön vannak.

A foglalkoztatottság ezzel párhuzamosan az uniós csatlakozás óta folyamatosan javul. Ez a mutató 2005-ben még a régióban a legalacsonyabb volt, 2011-ben viszont az 59,7 százalékos foglalkoztatottsággal már ebben is előztek bennünket. Ez azt jelenti, hogy ott gond nélkül összejött egymillió új munkahely – sőt, annál majdnem kétszer több.

Megszorítás ott is volt

A lengyelek ráadásul elég hamar reagáltak az adósságszint emelkedésre, nem várták meg, hogy a magyarországihoz hasonló szintre emelkedjen az adósság. A kormány 2010 óta több megszorító csomagot is bejelentett, amik egyelőre a költségvetési bevételeket tervezik növelni. Az áfa általános kulcsa például huszonkettőről huszonhárom százalékra nőtt, majd egy-egy százalékkal fokozatosan huszonöt százalékra emelkedik.

A fegyveres szervezeteknél dolgozók nyugdíját elkezdték fokozatosan csökkenteni, és bevezettek egy kiadási szabályt, ami kimondja, hogy az állami intézmények kiadásai maximum az infláción túl egy százalékkal növekedhetnek. Fontos intézkedés volt – és azon kevés lépések egyike, amit a magyar kormány is megtett –, hogy az államháztartás egyenlegében beszámító helyi önkormányzatokra a fegyelmezett gazdálkodás érdekében adósság- és költségvetési limitet szabtak ki.