További Világ cikkek
A kolozsvári építkezés nagyjából fél évet csúszott gepida régészeti leletek feltárása miatt, mondta Nyúl Sándor operatív vezérigazgató. A bruttó 80 ezer négyzetméteres, 60 ezer négyzetméter bérbe adható területű bevásárlóközpont üzleteinek mindegyikét kiadták. A kulcsbérlők között találni olyan nagy nemzetközi láncokat, mint az Intersport, a Hervis, a Zara, valamint egy nyolcezer négyzetméteres Carrefour hipermarketet is kialakítottak a házban. A bevásárlóközpontba több magyar cég is beköltözik, a Libri és a Pannon Bútor mellett az MKB és az OTP Bank leányvállalata is nyitott fiókot a Pólusban.
Vonzó egyetemisták
Nyúl Sándor egyértelműen bízik a kolozsvári ingatlanpiacban. Egészen eddig az évig nem volt még modern bevásárlóközpont a városban, most azonban a Pólus mellett a Julius Mall is megnyitja kapuit. A város egyik nagy erősségét adja az itt tanuló 80-100 ezer egyetemista is.
A további romániai tervekről azt mondta, Konstancában, Brassóban, Nagyszebenben és Craiovában valósítanak meg a Pólushoz hasonló fejlesztéseket. Ezek azok a 300 ezer fősnél nagyonn városok, ahol a modell működőképes lehet. Kolozsváron a Pólus mellett a közeljövőben indul egy multifunkcionális projektje is a TriGranitnak.
A város központjában épülő 100 ezer négyzetméteres ingatlanban lakások, irodák és kisebb részben kereskedelmi területek kapnak helyet. A cég legnagyobb romániai fejlesztése a Bukarestben 800 millió euróból megvalósuló Esplenada városközpont lesz, amelyre az állam által kiírt tendert megnyerte a TriGranit.
Nagy lendületben vannak a románok
A Pólus Center megvalósításán 600 magyar cég dolgozott, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy a román építőipari munkások jelentős részét Nyugat-Európában foglalkoztatják, ezért nem volt elegendő munkaerő a helyi piacon. Demján Sándor, a TriGranit elnöke szerint ez a folyamat azzal magyarázható, hogy a romániai szakmunkásképzés kiemelkedő minőségű, valamint a román építőipari munkaerőnek hatalmas presztízse van szerte Európában.
A leggazdagabb magyar szerint Románia olyan lendületben van, hogy biztosan elhagyja Magyarországot életszínvonalban, az egy főre jutó GDP-t, a gazdasági növekedés dinamizmusát és a beáramló tőkét is tekintve még ebben az évtizedben. Ma a cég tevékenységének 5 százaléka folyik csak Magyarországon, ezzel szemben Romániában a tervek szerint 2-3 milliárd eurós beruházást valósítanak meg a következő években. Ez azt jelenti, hogy Oroszország és Lengyelország után Románia ma a TriGranit harmadik legnagyobb fejlesztési piaca.
Komplex városközpontok Zágrábtól Szentpétervárig
A TriGranit komplex városközpontokat épít. Elképzelései szerint egy városközpontban a lakások, irodák és kereskedelmi területek mellett kulturális intézmények, közintézmények és nagy terek kapnak helyet. "Ilyen központokat építünk többek között Katowicében, Krakkóban, Zágrábban és Szentpéterváron." Az ingatlanfejlesztő fő tulajdonosa szerint a jövő legnagyobb üzlete a turizmus lesz, ezért több szállodát építenek például Oroszországban.
Budapest jelenlegi helyzetéről Demján Sándor elmondta, hogy a műemléki épületek védelme fontos, azonban elengedhetetlen, hogy az állam vagy az önkormányzat rekonstruálja ezeket és funkciót adjon nekik. Pozitív példaként Prágát és Pozsonyt említette, ahol "a történelmi városközpont nagyon szépen megújult".
Hiányosság az is, hogy "nincsenek Budapestnek nagy találkozóhelyei, kellemes zöld felületei, amelyek pedig rendkívűl fontosak, mind az itt élő emberek, mind a turizmus szempontjából. Egy Budapest méretű városban legalább négy nagy városközpontra van szükség, mert túlnőtt eredeti méretein" – tette hozzá Demján Sándor.