Görög győzelemmel ért véget a feta-háború

A feta-név használata ügyében a huzavona már régóta tart. A görögök hosszú ideje - dokumentálhatóan 1996 óta - követelik, hogy az EU hozzon szankciókat azokkal szemben, akik a görög recepttől eltérő módon előállított sajtot árulnak feta néven.

Kormányok is lobbiztak

A görögök igazát bíróság is elismerte, de az Európai Unió halogatta a döntést - nem utolsó sorban a dán és a francia tiltakozások miatt. Természetesen mindkét ország sajttermelői a saját fetájuk miatt indítottak lobbizást, s érdekeiket kormányuk felkarolta.

A feta-háború következő állomása az volt, hogy az Európai Bizottság júliusban - Athén kérésének megfelelően - javaslatot tett a feta név védetté nyilvánítására. Ezt az indítványt a tagállamok agrárminiszterei három hónapig mérlegelgethették - ezt meg is tették, s az álláspontok természetesen nem változtak.

Juh, kecske, tehén

E periódusban a franciák azt akarták elérni, hogy a görögökkel megegyezve maradhasson feta az ő juhsajtjuk is úgy, hogy a görögök kecskesajtját "görög feta" vagy "peloponnészoszi feta" néven forgalmaznák. Így jól járt volna a német és a dán sajtlobbi is, ugyanis a két utóbbi országban tehéntejből készítik a fetát. (Nem csoda, hogy statisztikai adatok szerint háromszor annyi fetát készítenek Görögországon kívül, mint e különleges sajt őshazájában.)

Feta komplé

A mostani döntés szerint már vitának nincs helye, a feta név kizárólag a Görögországban, s az ottani hagyományok szerint készült kecskesajtot illeti meg. A másutt előállított, feta néven árusított sajtok forgalomba hozói megtévesztik a vásárlókat.

Görögország sikere jelentős gazdasági haszonnal jár, hiszen a feta-rajongók ezen a néven már csak görög terméket vásárolhatnak.