Hans Eichel német pénzügyminiszter szokatlanul kemény szavakat használt az árfolyam-kockázati alapok stratégiájának minősítésére, a Reutersnak adott nyilatkozata szerint "el kellene gondolkozni olyan törvények meghozatalán, amelyek megnehezítik, hogy a befektetők azon nyomban lelépjenek a pillanatok alatt megszerzett pénzzel".
A heves nyilatkozatra a Deutsche Börse és egyik, a tőzsdében pár százalékos tulajdonnal rendelkező árfolyam-kockázati alap, a Children's Investment Trust közötti vita elmérgesedése nyomán ragadtatta magát a miniszter.
A londoni tőzsde felvásárlását megakadályázó angol befektetési társaság ugyanis erős nyomást gyakorol a Deutsche Börsére, hogy az szállítsa le tőkéjét és osszon szét egymilliárd eurót a részvényesei között.
"Vannak hosszú távon gondolkodó befektetők és vannak olyanok, mint azt a Deutsche Börse példáján is látjuk, akiket csak a rövid távú nyereség érdekel" - kommentálta a pénzügyminiszter az eseményeket.
A Deutsche Börse mellett a DaimlerChrisler háza tájáról röppentek fel a németeket aggasztó hírek, állítólag néhány pénzügyi befektető szeretne irányító befolyást szerezni az autógyárban, hogy azt feldarabolva drágábban értékesítse, emlékeztet a Napi Gazdaság.
Megfigyelők azonban valószínűtlennek tartják, hogy valóban szigorítanák a befektetésekre vonatkozó szabályokat. A mostani nyilatkozatok - a hét végén az SPD elnökhelyettese nevezte vérszívónak a pénzügyi befektetőket - inkább az észak-rajna-vesztfáliai választások közeledtének tudhatók be, a politikusok valószínűleg így szeretnének néhány szélsőbalos szavazatot is besöpörni.
A Children's Investment Trust vezetője a cégét ért támadásokat csak annyival kommentálta: értelmetlenül populista magatartás az árfolyam-kockázati alapokat kritizálni. Pedig nem a német kormány az egyetlen, amelyben aggályok merülnek fel az árfolyam-kockázati alapok tevékenységével kapcsolatban.
Az Európai Bizottság is megfogalmaz némi finom kritikát a pénzügyi befektetőkkel szemben legfrissebb jelentésében. Eszerint az európai vállalatok is felelősek azért, hogy lassú az eurózóna gazdasági növekedése.
A vezető európai társaságok ugyanis tulajdonosi nyomásra profitjuk javát osztalékként kifizetik, vagy saját részvényt vásárolnak, ahelyett, hogy nyereségüket munkahelyteremtésre vagy technológiai fejlesztésre fordítanák. Ez pedig hosszú távon visszahat a cégekre, a technológiai befektetések terén Európa igencsak lemaradt az USA mögött, súlyosan visszaesett versenyképessége.