A Lidl elismerte a 'túlkapásokat'

A bírálatok kereszttüzében álló német Lidl konszern a jövőben elsősorban külföldön akar terjeszkedni, és visszautasítja a ver.di szakszervezet vádjait - jelentette ki első lapnyilatkozatában Klaus Gehrig, a Lidl & Schwarz csoport menedzsere. Gehrig a Handelsblatt gazdasági-pénzügyi lap hasábjain állt hétfőn a nyilvánosság elé. A neckarsulmi vállalkozásnál eddig szigorúan elzárkóztak bármiféle nyilatkozat elől. Gehrig ezt a magatartást a konkurenciával indokolta, amelyet nem akartak még ravaszabbá tenni.

Gehrig bejelentette, hogy jövőre Horvátországban és Dániában nyitnak új üzleteket, minden évben két új országot akarnak meghódítani, és az Európai Unió minden országában jelen akarnak lenni. Gondolkodnak kínai és törökországi nyitáson is. A konszern, amely a Lidl élelmiszerkereskedelmi diszkontláncon kívül magába foglalja a Kaufland-láncot is, Németországban 2500 üzletet tart fenn, az üzletek száma a külföldiekkel együtt 5600, 19 országban 151 ezer embert foglalkoztatnak. Gehrig megerősítette, hogy az idén 36 milliárd eurós forgalomra számítanak, de nem volt hajlandó elárulni, hogy ebből mennyi jut Németországra. Európában a Lidl már lekörözte az első számú német élelmiszerkereskedelmi diszkontláncot, az Aldit, forgalmuk nagyobb része már nem Németországból, hanem külföldről származik - mondta az üzletember.

Légből kapott

Gehrig "teljesen légből kapottnak" nevezte a szolgáltatási dolgozók ver.di szakszervezetének Fekete Könyvében is rögzített vádakat, amelyek szerint a Lidl embertelenül, illetve megalázó módon bánik alkalmazottaival. A német ver.di szakszervezet Fekete Könyvét pénteken hozták nyilvánosságra, és benne "az emberi méltóság megsértésével" vádolták a Lidlt. Az érdekképviselet többek között azt veti a Lidl szemére, hogy megsérti a munkavállalói jogokat és ipari kamerákkal tartja megfigyelés alatt az alkalmazottakat. Werner Wild a ver.di baden-württembergi szekciójának egyik vezetője azt mondta, hogy a félelem légköre uralkodik a vállalatnál, "a Lidl olcsó a foglalkoztatottak rovására". A Fekete Könyv Lidl-munkatársak kikérdezése alapján készült.

A ver.di nehezményezi, hogy az alacsony árairól, agresszív üzletpolitikájáról ismert, munkatársait keményen dolgoztató cég minden eszközzel akadályozza üzemi tanácsok megalakítását. Franziska Withold a ver.di elnökségének tagja kifogásolta, hogy "a Lidl alkalmazottainak mindig bizonyítaniuk kell, hogy nem loptak, folyamatosan gyanúsítják őket". Withold arra is rámutatott, hogy minden egyes Lidlnél keletkező munkahely két munkahely megszűnésével jár a nem diszkont alapon működő élelmiszer-kiskereskedelemben. A Lidlnél a személyi költségek aránya 4-5 százalékot tesz ki, a hagyományos élelmiszerkereskedelemben 10 százalékot.

Titkolóznak

A Lidlt is magába foglaló Schwarz csoport Németország egyik legsikeresebb, de titkait féltve őrző vállalkozása. A közelmúltban kisebb szenzációt keltett, hogy közölték: az elmúlt három évben forgalmuk 44 százalékkal emelkedett, és az idén eléri a 36 milliárd eurót. A konszern fejéről, a 65 éves Dieter Schwarzról nem készülnek fényképek. Mint a Stern magazin írja, "inkább lemondott a szövetségi érdemkeresztről, mintsem előbújjon az ismeretlenség homályából". Gehrig hétfőn nem tartotta kizártnak, hogy túlkapások előfordulnak, "de biztos, hogy nincs bennük rendszer". Gehrig elmondta, hogy a Lidl vesztesége a lopások miatt évi 250 millió euró, állítólag ennek a fele a munkatársak lelkén szárad, ezért a fokozott ellenőrzést törvényes keretek között indokoltnak tartják.

Gehrig cáfolta, hogy teljesen elnyomnák az érdekképviseleteket. 350 üzemi tanács működik a Lidlnél. Szerinte a szakszervezet problémája az, hogy az üzem tanácsok nagyobb része nem akar együttműködni a ver.divel. Lapjelentések szerint a jövőben az Aldinál és a Lidlnél is lehet majd vasúti jegyeket vásárolni, de Gehrig maga nem szólt erről. Azt nem cáfolta, hogy a jövőben nagyobb súlyt fektetnek a szolgáltatásokra, és ezért 1500 embert külön felvesznek.