A térség államai közül Magyar-, Lengyel- és Csehország, valamint Románia kilátásait vizsgálják behatóbban a német szakértők. Hazánk esetében arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett megszorítások és a nemrég végrehajtott kamatelemés miatt a második fél évben csökkenhet a lakossági fogyasztás, és ezzel a növekedés dinamikája. A tanulmány szerint az idei évre várt 4,3-ról jövőre mindössze 3,5 százalékra lassulhat Magyarországon a GDP-bővülés üteme.
Leginkább persze a büdzsé helyzete ad okot aggodalomra: az Allianz és a Dresdner Bank arra számít, hogy rövid távon a megszorítások dacára sem lehet jelentős mértékű konszolidációt megvalósítani, így az euró átvételének időpontja jócskán kitolódik. A költségvetés hiánya az idei 9,5-ről jövőre csak a GDP 8 százalékára mérséklődhet.
A másik három térségbeli országban ezzel szemben továbbra is erőteljes, öt százalék körüli GDP-növekedést jósol a jelentés, az exportdinamikának és a belső keresletnek köszönhetően. Csehországban a politikai bizonytalanság várhatóan nem lesz hatással a gazdaság teljesítményére; az országot a külföldi befektetők továbbra is biztos pontnak tekintik a térségen belül, amit jelez, hogy a korona a többi térségbeli valutával szemben nem mutatja a gyengülés jeleit.
Romániában a csak lassan csökkenő inflációt és a folyó fizetési mérleg magas, a GDP 10 százaléka körüli hiányát említik a problémák között. A folyó mérleg hiányát azonban egyelőre - csakúgy, mint Magyarországon - nagyrészt fedezi az FDI-beáramlás. A román költségvetés helyzete pedig kifejezetten jónak mondható.