Energiatakarékossággal a klímaváltozás ellen

2007.06.15. 16:06
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.

A tények magukért beszélnek. A 19. század közepe óta, mióta rögzíteni kezdték az időjárási adatokat, a 12 legmelegebb évből 11 az 1995 és 2005 közötti időszakra esett. A felmelegedés legfontosabb oka a féktelen energiapazarlás. Európában az energiafelhasználás közel 40 százaléka a különböző épületek üzemeltetéséből adódik - a Siemens innovációi révén ez az érték radikálisan csökkenhet a jövőben.

 

A Föld atmoszférájának átlaghőmérséklete az utóbbi 50 évben évtizedenként 0,13 fokkal nőtt. A felmelegedés különösen az Északi Sarkot érinti, ahol az elmúlt 100 évben kétszer olyan gyorsan emelkedett az átlaghőmérséklet, mint a világ egyéb részein. Ha ez a tendencia folyatódik, a XXI. század közepére az Északi tenger teljesen jégmentes lesz nyaranta, márpedig a sarki jég olvadása az egyik oka annak, hogy jelenleg a tengerszint évente 3,1 milliméterrel nő.

Mindez nem spekuláció, hanem csupán néhány adat abból a globális klímajelentésből, amelyet az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) állított össze az ENSZ számára. A szakértők a lehetséges következményekkel kapcsolatban is egyetértenek: szárazság, áradások, viharok, fajok kipusztulása, éhség, népvándorlás várhatók.

A jelentés szerzői ezúttal egyértelműen megnevezték a Föld felmelegedésének fő okozóját. Úgy vélik, "nagyon valószínű", hogy a klímaváltozás nem csupán természetes okokra vezethető vissza, hanem főként a féktelen energiafelhasználásra és az ezzel összekapcsolódó széndioxid-kibocsátásra.

Achim Steiner, az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) vezetője úgy véli, a viták ideje ezzel lejárt: "most az egész világnak cselekednie kell. A klímaváltozás az évszázad kihívása." Óriási feladat rejlik e néhány szó mögött, mivel a világszerte tapasztalható energiaéhség egyelőre csillapíthatatlan. Szakértők becslései szerint a globális energiaigény a fejlődő országok növekvő kereslete, és a két új ipari nagyhatalom, Kína és India óriási étvágya következtében nagyjából 25 százalékkal fog nőni az elkövetkezendő 25 évben.

Az idő sürget, hiszen a hőmérséklet növekedését csak akkor tudjuk 2,4 celsius fok alatt tartani, ha 2015-ig a tendenciát megfordítva csökkenteni kezdjük a szén-dioxid kibocsátást. Emellett 2015 és 2050 között a CO2-emissziónak legalább a 2000. évi szint felére kell apadnia.

A politika, a gazdaság és a társadalom az alábbi kihívásokkal szembesül tehát: egyrészt energiát kell spórolniuk, másrészt növelniük kell a fosszilis nyersanyagokból történő energia termelésének hatékonyságát, harmadrészt pedig ki kell építeniük az olyan megújuló energiaforrások használatát, mint a szél, a nap, a földhő vagy a biomassza. A klímaváltozást megelőző technikai lehetőségek már sokszorosan adottak. Egy a McKinsey vállalkozási tanácsadó cég által készített aktuális tanulmány szerint a 2030-ig szükséges szén-dioxid csökkentés kétharmada teljesíthető lenne olyan technológiák révén, amelyek már ma is léteznek.

A költségek kérdése a szükséges klímavédelmi intézkedések finanszírozásánál is felmerül. Becslések szerint az üvegházhatás megfékezéséhez az éves globális GDP mintegy 0,1-1 százalékára lenne szükség. Ha viszont nem teszünk semmit, és hagyjuk a hőmérsékletet emelkedni, az akár a világ GDP-jének 20 százalékába is kerülhet.

Megvan az esélyünk arra, hogy új technológiák révén úgy alakítsuk a jövőt, hogy mind a gazdasági, mind a klimatikus stabilitást elérjük. Ennek azonban mindenképpen feltétele, hogy a társadalmi szereplőknek ne egymagukban kelljen vállukra venniük ezt a herkulesi feladatot, hanem közösen cselekedjünk. A Siemens is hozzájárul a maga eszközeivel - a klímavédelmet segítő hatékony, és már ma megvalósítható innovációival.

Takarékos épületek

A modern világ egyik legnagyobb energiafalói nem a sokat kritizált gépjárművek, hanem prózai módon mindennapi életünk színterei: az irodaházak, középületek, bevásárlóközpontok. Európában az energiafelhasználás közel 40 százaléka ezen épületek üzemeltetéséből adódik. Legfőbb ideje, hogy az épülettulajdonosok felkutassák takarékossági potenciáljaikat, és a fenntartható áram-, víz-, és fűtésellátás mellett tegyék le voksukat.

A Siemens egyik, a hazai piacon új konstrukciója, az Energy Management Controlling (EMC) rendszer ezen hatékonyság elérésében segíti az épület-üzemeltetőket. Kialakítását az a felismerés vezette, hogy a több telephellyel rendelkező vállalatok - hipermarketek, bankok - számára többnyire már az is nehézséget okoz, hogy a számtalan ingatlan fogyasztását kézben tartsák.

Az adathalmazban elvesző vállalati energetikusok tehermentesítésére a Siemens rendszere begyűjti, központi adatbázisba rendezi a fogyasztási értékeket, majd az adatokból különféle jelentéseket készít. Az energetikus ezen túlmenően pedig valóban azzal foglalkozhat, ami elsődleges feladata, azaz az automatikus jelentések alapján vizsgálhatja az eltéréseket, utánajárhat az esetleges túlfogyasztásoknak, gondolkodhat az energiatakarékosság további módjain. A Magyarországon még új Siemens EMC szolgáltatás külföldön már osztatlan sikert aratott, Ausztriában és Svájcban például olyannyira, hogy adatait az energiaszolgáltatók is elfogadják.

Az EMC szolgáltatás mellett a Siemens egyéb épület-felügyeleti rendszerei a klíma szabályozása mellett értelemszerűen az üzemeltető pénztárcáját kímélik. Ezen rendszerek egyik alapvető feladata az épület gépészeti berendezések működésének összehangolása és optimalizálása, azaz olyan egyszerű dolgok megvalósítása is, mint hogy ne menjen a fűtés és a légkondicionáló hűtése egyidejűleg. A pazarlás megállítására azonban ennél bővebb funkciókra is képesek. Irodaházakban biztosíthatják azt, hogy munkaidőn túl ne fűtse vagy hűtse feleslegesen a rendszer a helyiségeket, sőt a beléptető rendszerrel összehangolva akár irodákra lebontva követni tudja az épületben tartózkodókat - így a túlórázók vagy korán kelők igényeit is figyelembe veszi.

A Siemens épület-felügyeleti rendszerét használják többek között a hazai Tesco áruházak. Az energiatakarékos áruházak legjobb hazai példája a sátoraljaújhelyi hipermarket: a Siemens rendszere itt olyan különleges megoldásokat hangol össze, mint a hulladékhő-újrahasznosító, a geotermikus energiát hasznosító megoldások, vagy a szintén a Siemens által szállított szén-dioxid érzékelők. Utóbbiak a CO2 mennyiségen keresztül voltaképpen azt mérik, hány vásárló tartózkodik éppen az épületben - ha nagyobb a tömeg, és több oxigén fogy, a rendszer a komfortérzet érdekében kiigazít a szabályozott frisslevegő utánpótlás biztosításával.

Az épület-felügyeletet gáz- és villamos-túlfogyasztás védelem teszi teljessé az áruházban. Ezek révén a rendszer egy előre meghatározott limit alatt tartja a felhasznált energiát, azaz nem engedi az energiaszolgáltatókkal szerződésbe foglalt lekötött energiafogyasztásnál nagyobb energia felhasználást. így a túlfogyasztásból adódó büntetések elkerülésével csökkenti a költségeket, és kiveszi a maga részét közös életünk egyik legsürgetőbb problémájának, a klímaváltozásnak a megoldásában.

Elöző cikkek:

Innováció három évszázadon át

Innováció három évszázadon át 2. rész

Világnyi városok, városi világok

Siemens kutatás a Megacity-jelenségről

Az új évezred közlekedése Budapesten

Pécsi orvosok a világ élvonalában

További információk: www.siemens.hu/120ev/

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.