Esik? Ideje sárvédőt tenni a bringára

2015.11.22. 15:05
14 hozzászólás

Attól még, hogy beköszönt az ősz, és lassan jön a tél, nem kell lemondanunk a bringázásról. A hideg ellen megfelelő, réteges öltözködéssel védekezhetünk, a felcsapódó vízcseppek ellen pedig sárvédővel, hogy ne legyen a fejünk búbjáig sáros a ruhánk, mire megérkezünk.

Ahogy azt már megszoktuk a bringaiparban, a kínálat itt is hatalmas. A Berguson profi legénysége segített tisztába tenni a témát. Sárvédő kisokosunk következik.

A sárvédő szó hallatán az idősebbeknek valószínűleg a csörömpölő fém sárvédők jutnak eszükbe az összecsukható Camping biciklikről, amik magukon viselik minden apróbb baleset nyomát egy-egy horpadás formájában. A hajlított fém sárvédőket oldalanként két fém pálca rögzíti a villán kialakított rögzítési ponthoz. Ez a megoldás manapság már ritka, inkább csak a holland típusú városi bicikliken találkozunk vele újonnan.

A manapság gyakoribb, műanyag sárvédő hasonlóan rögzül a bringára mint a fém, viszont fontos előnye, hogy az anyagában színezett műanyag kis mértékben rugalmas, így nem kell újat vennünk, ha esetleg odacsattan a liftajtóhoz. Ilyenből látunk manapság a legtöbbet, de a könnyű műanyagnak is 

megvan a maga gyenge pontja: a rögzítő fülek.

Sokféle rögzítő füllel szokták összekapcsolni a még mindig fémből készülő rögzítőpálcákat és a műanyag sárvédőt, de egyvalami közös ezekben: hamar törnek. Ezután indulhat a hajtóvadászat egy ugyanolyan cserealkatrészért. Hogy miben tudnak mégis mások lenni a különböző rendszerű rögzítő alkatrészek? Más lehet a sárhányó íve, a pálcabenyúlás hossza, illetve a rögzítőpont kialakítása is. Ha nem a megfelelőt vesszük, nem tudjuk majd összerakni a régi alkatrészekkel. Ha egy ilyen eltörik és tojunk rá, nem lesz meg a kellő távolságtartás és a sárvédő beleér a külső guminkba. Ez nemcsak a tekerésbe fektetett energiáinkat emészti fel, de a guminkat is rendesen gyilkolja, érdemes tehát azonnal orvosolni a bajt.

Ha a sárvédő kevés

A sárvédőket meg szokás toldani úgynevezett laffantyúval vagy sárfogóval. Ez egy kis toldat a sárvédő végére, hogy az még nagyobb íven fedje a kereket és tócsába hajtva se fröccsenjen a latyak. Lehet kapni kész laffantyúkat, de ásványvizes palackból, gumiabroncsból és laticelből is szokás csinálni. Ha az oldalirányú kicsapódásoktól is meg akarjuk védeni magunkat, a pálcák közé is lehet tenni egy hálót.

Létezik egy másik, fémes rögzítési iskola is. A sárvédő, ebben az esetben egy egyszerű fémlap, amit egy pálcahossz állítására alkalmas fémszerkezet tart a helyén. Ennek hátránya, hogy mivel nem követi a sárvédő a kerék ívét, a legkisebb kanyarnál is könnyen felcsapjuk a ruhánkra a csapadékot.

A mountain bike-okon általában egyszerű L alakú tartókonzolos megoldást találunk. A villanyaknál, illetve a nyereg alatt vannak gyárilag kialakított rögzítési pontok, ahova ezeket csavarozhatjuk. Mivel ilyenkor kevesebb tartópontunk van, nem tudunk olyan hosszú sárvédőt feltenni, mint a pálcás esetében, azaz ezek csak kisebb gumifelületen nyújtanak védelmet. Előnye az L-tartós szerkezetnek, hogy a jellemzően sprőd fekete műanyag sárvédőket egy mozdulattal ki tudjuk bújtatni, ha éppen nincs rá szükségünk.

Még egyszerűbb le- és felszerelést kínál, de még kevesebb védelmet nyújt az úgynevezett pattintós sárvédő. Elöl a villa diószerkezetébe, vagy a váz alsó csövére rögzíthetjük a sárvédőt, hátul jellemzően a nyeregcsőre. A pattintós elnevezés kicsit félrevezető lehet, mivel szíjas rögzítésű megoldások is vannak.

A kínálat talán itt a legnagyobb, mind hosszúságban, mind szélességben. Az ilyen megoldások csúcsa a két forgáspontban állítható rögzítés, amivel már viszonylag jól le tudjuk fedni a széles gumik víz és sárszórását. Hátsó teleszkóppal felszerelt biciklik esetében nem a lábunkat, hanem a rugóstagot szokás védeni egy kis sárvédővel.

Ahogy a legtöbb esetben, az országúti kerékpárok itt is kilógnak a sorból, mivel ezeken nincs sárvédő rögzítési pont, sőt elég hely sincs. Annyit tudunk tenni védelmünkre, hogy a nyereg aljára rögzítünk egy ass saver névre hallgató kis plexit. Ahogy neve is mutatja, ez tényleg éppen csak a fenekünket takarja ki a vízcseppek útjából.

Így védjük meg a cipőnket: kamásli

Ez a fura szó egy olyan ruhadarabot jelent, amit utólag húzunk rá lábfejünkre, lábszárunkra. Utóbbi túrázásnál használatos, előbbi kerékpározásnál. Így hiába verődik fel a víz a cipőre, a kamásli lesz csak piszkos. Nem csak véd, hanem melegít is.

Léteznek általános változatok utcai cipőhöz, illetve sport változatok biciklis cipőkhöz, amik rögzülnek a pedálra. Rövid és hosszú változat is kapható. Anyaguk neoprén, így lepergeti a nedvességet és nem engedi be a szelet és impregnálóval sem kell fújkálni. Alul egy gumis pánttal rögzül a talphoz, így nem mozdul el a lábfejünkön. Az utcai változat ára kis híján 7000 forint, a sport változatok 8 és 11 ezer között mozognak.

Mostanra mindenki eldönthette, milyen módon védi majd meg a ruháját az esős évszakban így ideje, hogy elmondjuk, melyik sárvédő típus nagyjából mennyibe kerül. Fémet jellemzően csak gyárilag szerelnek, így ilyet nem is nagyon kapunk külön, esetleg csak bontva, használtan. A műanyagpálcás sárvédőket 4000 forint körül kapjuk meg, és színválaszték is van. Az L-alakú konzolos típusokat 3500 és 5500 forint között kínálják. A krosszmotorokéhoz hasonló, pattintós megoldások 3300 és 10000 forint között mozognak darabonként előre és hátra. Az ass saver lapka viszont csak 2500 forint, ezt minden bringás használhatja, de nem jelent tökéletes megoldást. Minden sárvédőtípusról elmondható, hogy mérettől és márkától függően változik az áruk.

Sárvédő vásárlásakor érdemes magunkkal vinni a kerékpárt, hogy megbizonyosodhassunk róla, hogy elfér a kiválasztott példány a rendelkezésre álló helyen. Ha erre nincs lehetőség, akkor le lehet mérni és fotózni a rögzítési pontokat, így megspórolunk egy felesleges utat, ami nem kis dolog, főként, ha éppen szakad az eső.

Hogy ne legyünk sarasak esőben sem? Így

Szerző: Kerékagy2015. november 22.