Az ideális városi bringa 10+1 ismérve

Az első bicikli, amit nem csak kirándulásra, hanem városi közlekedésre is használtam, egy kölcsön BCAmerica országúti volt. Bár kicsit nagy volt a váz és emiatt a koskormány végén ülő fékkarokat is alig értem el, rövid időn belül úgy éreztem, hogy be kell szereznem egy saját országúti kerékpárt. Ezután jutottam egy leharcolt Puchhoz, amit az egyik szomszéd ex-exbarátnője hagyott évekkel ezelőtt a társasházi közös pincében. Igyekeztem saját igényeimre szabni: citromsárgára festettem, a kormányát egyenesre cseréltem és a váltókarokat is felrakattam a kormányra. Bár szép nem lett, és utólag visszaemlékezve műszakilag hagyott maga után kívánni valót, mégis boldogan mentem vele mindenhova. Miután ezt a belvárosban egy éjszaka ellopták, elérkezettnek láttam az időt, hogy vegyek egy szép és jó országútit.

Lassacskán hét éve hajtom a Motobecane-om. Ugyan már a vásárlásakor is benne volt a korban, az akkori állapotát szemrebbenés nélkül újszerűnek mondanám. Az évek során jó pár fejlesztésen és módosításon átesett, kissé meg is kopott, de utóbbitól is csak még inkább olyan lett, amilyennek mindig is látni akartam. Mindemellett a sok közösen megtett kilométer megmutatta azt is, hogy nem feltétlenül ez az ideális bringa városba. Következzen az elképzelt ideális városi bringa 10+1 ismérve, ahogy én gondolom.

1. Női váz

Tinédzserként ciki volt, akinek fiú létére női vázas bringája volt, pedig egy ilyenen sokkal kényelmesebb a fel-le szállás, és az esetleges ágyéki baleseteket is megelőzhetjük így. Női kialakítású kerékpár vásárlásnál viszont figyeljünk, hogy elég hosszú legyen a váz, különben könnyen összeérhet a kezünk a térdünkkel a tekerés közben.

2. Agyváltó

Túrázásnál és versenyzésnél megkönnyíti a dolgunkat, ha minél több sebességi fokozat áll rendelkezésünkre, de a városban ritkán használunk sok fokozatot. Az agyváltó abszolút felhasználóbarát szerkezet: nincsenek olajos lánctányérok és karbantartást is ritkábban igényel. Belvárosi közlekedésre a háromsebességes is bőven elég, de egy öt- vagy hétsebességes változattal már a Budai dombok sem okozhatnak nagy problémát.

3. Láncvédő

Ez a kis apróság nagyon sok olajfolttól és szakadástól mentheti meg a nadrágokat, szoknyákat és cipőket. A régies fém példányok idővel bosszantóan zörgőssé tudnak válni, a műanyagok viszont repedhetnek, törhetnek. Az agyváltós modellek jelentős része teljesen tokozott lánchajtással készült, amely jelentősen növeli a hajtás élettartamát, csökkenti a karbantartásigényt és a láthatatlan lánc soha nem koszolja össze a ruhánkat.

4. Merev villa

Hiába divatos manapság, a városban többnyire nincs szükségünk teleszkópra. A rugózással folyamatosan felesleges munkát adunk magunknak, még akkor is, ha ezt észre sem vesszük. A teleszkópok ráadásul jellemzően nehezebbek is, mint egy egyszerű acél, króm-molibdén, alumínium vagy karbonvilla. Ezen felül egy merev villa csak nagyon extrém esetben reped vagy törik el, miközben az olcsóbb teleszkópok élettartama jellemzően csak pár év, ráadásul már újkorukban is lötyögnek, kattognak.

5. Nagy kerék

A nagy átmérőjű kerék a barátunk, hiszen így azonos áttét mellett, ugyanakkora lábmunkával nagyobb utat tehetünk meg. A mountain bike-ok jellemző külső átmérője 26 col, ami körülbelül 650 milliméter, még az országúti bicikliké 700. Utóbbi megközelítőleg 28 colnak felel meg. Ha az országúti méretű felnire ballonosabb gumit szerelnek, akkor lesz 29 colos. Ez a méret egyre elterjedtebb, főleg a városba és könnyebb túrákra szánt bicikliknél. Bár kevésbé lehet vele dinamikusan megindulni, nyugodtabban lehet vele állandó tempó mellett haladni. Bármilyen méret mellett döntünk is, érdemes defekttűrő abroncsokat vásárolni, mert bár többezer forinttal drágábbak mint az azonos márkájú, hagyományos gumik, erősített felépítésüknek köszönhetően rengeteg útszéli szereléstől, vagy bringatologatástól mentenek meg minket. 

6. Nem kellenek gyorszárak

Kevés rosszabb érzés van, mint amikor lekötött biciklink kerék vagy nyereg nélkül vár minket kikötve. Bár a gyorszárak megspórolnak pár percet, amikor le kell szedni ezeket az alkatrészeket, egy városi közlekedős bringánál ez úgyis ritka eset, kár az ördögöt kísérteni. Persze leköthetjük mindkét kereket, de akkor meg hatalmas lánccal vagy láncokkal kell tekernünk állandóan.

7. Kényelmes ülés

Nevezhetjük nagyiülésnek is a rugós, zselés, vagy egyszerűen csak széles üléseket, de városban minden korosztálynak ideálisak, könnyedén nyelik el a kisebb úthibákat. Csak pár ezer forint egy jó ülés és nagyon sokat javít a menetkényelmen.

8. Fix, akár dinamós lámpák

Sajnos a kerékpárokra is érvényes a mondás, hogy ami mozdítható azt el is viszik, ezért nem érdemes a drága lámpákat a bringán tartani. Ennek kiváltására jók a vázhoz/kormányhoz fixen rögzített lámpatestek. Ha dinamósat választunk, elemre sem lesz gondunk soha. Nem kell félni, a mai dinamók már korántsem fogják vissza annyira a teljesítményt, mint a régiek.

9. Magas, de nem túl széles kormány

A klasszikus országút, alul visszafordított kormány közel sem ideális városban. Folyamatosan görnyednünk kell és nehezen érjük el a féket is. Érdemes magasságban kicsit kiemelt kormányt választani, így viszonylag egyenes háttal tudunk utazni. Figyelni kell azonban, hogy ne legyen túl széles, mert az megnehezítheti a szűk helyeken manőverezést.

10. Könnyű váz

Lehet minden szempontból tökéletesen ergonomikus egy városi bicikli, ha nehéz, az tönkreteszi a tekerés élményét. Elég csak aBUBI kerékpárokra gondolni, amelyekkel hosszabb távra már nem szívesen indulna az ember.

+1 Legyen olcsó

Nincs is annál rosszabb, mint amikor az ember hűlt helyét találja a kerékpárjának. Ezt megelőzésként a legjobb, ha az ember nem is vesz túl drága biciklit. Az olcsóbbnak tűnő, kopottas biciklik kevésbé vonzó célpontok a tolvajok számára is. Persze emellett még nem szabad spórolni a megfelelő kerékpárzár megvásárlásánál.

Még több tippet olvasnál a bringavásárláshoz? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!