További Külföld cikkek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát.
Egyelőre csak a tagállamaival közölte, hogy a legmagasabb, hatos szintre emeli az új influenzával kapcsolatos készültség szintjét. A tagállamoknak küldött közleménye szerint döntése azt tükrözi, hogy földrajzilag széles területen elterjedt a betegség, de nem szükségképpen jelzi a kór fertőzőképességének mértékét.
A bejelentés előtt az ENSZ egészségügyi szakosított szerve rendkívüli szakértői konferenciát rendezett az új (H1N1) influenzavírus terjedéséről.
Negyvenegy éve nem volt példa globális influenzajárványra.
Ritoók Emese, az ÁNTSZ szóvivője kérdésünkre elmondta, ha a bejelentés hivatalossá válik, összehívják a nemzeti pandémia bizottságot, ennek pontos időpontja még nem ismert.
Magyarországon nincs közvetlen járványveszély
Magyarországon továbbra sincs közvetlen járványveszély. A legfontosabb teendő a továbbiakban is az, hogy amennyiben valaki magas láz, köhögés, torokfájás, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, hányinger tüneteit észleli magán, maradjon otthon és vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönt a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról. Az általános higiénés szabályok betartása és betartatása – gyakori meleg vizes, szappanos kézmosás, eldobható zsebkendőbe köhögés, tüsszögés, gyakori szellőztetés – fokozottan ajánlott.
A 6-os riasztási fokozattal összefüggésben az ÁNTSZ ingyenesen hívható zöld számán (06/80- 204-217) hétköznap 8 és 16 óra, munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között a járványügyi szakemberek válaszolnak a lakosság kérdéseire.
A jövő héten az ÁNTSZ lakossági tájékoztató kiadványt juttat el az orvosi rendelőkbe, iskolai és óvodai védőnőkhöz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) riasztási skálája
1. fokozat: Az emberi esetek kis kockázatát jelenti, az állatokat megfertőző vírus emberre nem terjed át.
2. fokozat: A vad- vagy háziállatok között terjedő vírus néhány esetben emberre is átterjed.
3. fokozat: A vírus korlátozott gócokban aktívan fertőz, de nincs tömeges emberről emberre terjedő fertőzés.
4. fokozat: Az állati eredetű vírus bizonyítottan képes járványt előidézni egy emberi közösségben. Ebben a fokozatban még nem tartják elkerülhetetlennek a világjárványt.
5. fokozat: A betegség ugyannak a térségnek több mint két országában önálló gócokban alakul ki. Küszöbön áll egy világjárvány és igen kevés idő van a felkészülésre.
6. fokozat: Hivatalosan megállapítják a világjárvány kialakulását. Ehhez arra van szükség, hogy a vírus a világ két különböző régiójában önálló gócokban fertőzzön.
Székely: Nem kell újabb intézkedés
Egyelőre nem szükséges újabb intézkedés bevezetése Magyarországon amiatt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát - mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter csütörtökön.
A WHO és Európai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ ajánlásai alapján elkészítették, és aktualizálták a magyarországi pandémiás tervet - közölte Székely Tamás. A szükséges intézkedések végrehajtása már folyamatban vannak, tehát "semmiféle újabb intézkedésre jelen pillanatban nincsen szükség".
Április 29. óta az ötös riasztási fokozat volt érvényben. Ennek értelmében minden országnak életbe kellett léptetnie a pandémiára (világjárvány) való felkészüléssel kapcsolatos terveit. Ilyen 2005-ben Magyarországon is készült, amelyet nemrégiben aktualizáltak. Ez a terv azt írja le, milyen intézkedéseket kell hozni a járvány továbbterjedésének megakadályozására.
Az ötös fokozatot akkor vezetik be, amikor a vírus emberről embere terjed legalább két országban egy WHO-régión belül, vagyis az eredeti gócponton - jelen esetben Mexikón - kívül találnak egy másik gócpontot is. Hatos fokozatnál ezen kívül még az is kell, hogy egy újabb WHO-régióban találjanak hasonló megbetegedéseket. Ez a feltétel teljesült, mert a BBC szerint a vírus eddig 74 országban jelent meg, 28 ezren betegedtek meg, 141 esetben volt halálos.
New Yorkból hozták be
Magyarországot május végén érte el a H1N1, egy 27 éves, New Yorkban élő brazil férfi szervezetében mutatták ki a vírust. A férfi meggyógyult, és az ÁNTSZ szerint feltehetően senkit sem fertőzött meg a környezetében.
A második esetet június 1-jén észlelték: egy budapesti, fiatal férfi influenzás tünetekkel jelentkezett a László Kórház ambulanciáján. Ő a barátnőjével együtt néhány nappal korábban érkezett haza New Yorkból. Mindketten meggyógyultak.
A harmadik magyar beteg szintén New Yorkban járt, pünkosdhétfőn tért haza, tünetei már itthon jelentkeztek.
A vírus lappangási ideje 4-6 nap. A hazai egészségügyi hatóságok azonban tíz nappal számolnak: ha valakin tíz nap után nem jelennek meg a tünetek, miután egy fertőzött emberrel érintkezett, az biztosan nem kapta el a vírust.
Spanyolnátha, ázsiai és hongkongi influenza
A 20. században három influenza világjárvány tombolt: a hírhedt spanyolnátha 1918-19-ben, az ázsiai influenza 1957-58-ban és a hongkongi influenza 1968-69-ben.
A spanyolnátha: Az 1918 szeptemberétől 1919 áprilisáig tartó, a történelem ilyen rövid idő alatt legpusztítóbbnak tartott járványában 1 milliárdan betegedtek meg és 40 millióan haltak meg. (A feketepestisnek a becslések szerint 30 millió halálos áldozata volt.)
Nevét onnan kapta, hogy az első világháború idején semleges Spanyolország volt az egyedüli állam, amely nem cenzúrázta a járványról szóló híreket.
A H1N1 vírus 1918-ban Kínából került az Egyesült Államokba, majd Európába, s onnan az egész világra átterjedt, főként a gyarmatok révén. Halálos áldozatai között volt Guillaume Apollinaire francia költő, Egon Schiele osztrák festő és Rodrigues Alves brazil elnök.
A járvány hívta fel a figyelmet a világméretű biológiai veszélyre, a pandémia után hozta létre a Népszövetség a WHO elődjét.
Ázsiai influenza: A két fertőző hullámban megjelenő ázsiai influenza a legpesszimistább statisztikák szerint 4 millió ember halálát okozta. A H2N2 vírus altípus először egy délkínai tartományban jelent meg 1957 februárjában. Több hónap kellett ahhoz, hogy eljusson Amerikába (az Egyesült Államokban 70 ezren haltak meg). A betegek súlyos tüdőszövődményekben szenvedtek. Az első áldozatok az idősek voltak.
A világjárvány idején a védőoltás gyártása akkor érte el csúcspontját, amikor a járvány már elmúlt. A szegény országokban igen kevés adagot osztottak szét.
Hongkongi influenza: A legutóbbi "világjáró" influenza, a hongkongi vírus 1968 nyara és 1970 tavasza között 1-2 millió emberéletet követelt. A Hongkongból érkező H3N2 altípus először bejárta Ázsiát, majd az Egyesült Államokat, végül 1969 végén lecsapott Európára is.
A járványügyi szakértők ezt az influenzát tekintik a modern kor - a légi közlekedés kora - első világjárványának, s az első olyan járványnak, amelyet nemzetközi hálózat felügyelt.
A szezonális influenza évente mintegy félmillió emberéletet követel világszerte.