Jolán
-1 °C
7 °C

Kézen fogva acsarkodhatnak egymásra

2010.07.17. 15:14 Módosítva: 2010-07-17 15:14:08
Bomlaszthatja a brit kormánykoalíciót a 2011. május 5-re tervezett népszavazás a választási reformról, amellyel a liberális demokraták szerint arányosabb és demokratikusabb rendszert teremtenének. A konzervatívoknak ugyanakkor megfelel a mostani, a nagy pártoknak kedvező felállás, a koalícióhoz mégis kénytelenek voltak belemenni a referendum kiírásába. A brit választók sincsenek meggyőződve a csere szükségességéről, ezért még hosszú kampány vár a liberálisokra, akik akár rosszul is járhatnak az új berendezkedéssel.

A brit választási rendszer átalakítását célzó népszavazás kikezdheti a konzervatív-liberális koalíciót, amelynek egyik fele ellenzi, a másik támogatja az alternatív voksnak nevezett változtatás bevezetését. A szokatlan koalícióban eddig a kisebb morgolódásokon kívül nem mutatkozott meg látványos széthúzás a gazdasági lépések miatt, de a referendum mindkét oldalon sokak szemében tüske lehet, miközben az sem egyértelmű, hogy kik járnának jól az 1918 óta a legnagyobb változtatást ígérő lehetőséggel.

Május 5-én döntenének az új rendszerről

Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője előző hétfőn este jelentette be az alsóházban, hogy a kormány 2011. május 5-re népszavazást írna ki a választási reformtervekről. A brit választási rendszer sajátossága az egyfordulós, csak egyéni körzetekre épülő szavazás, amelyben a győztes mindent visz elv érvényesül, és a többiekre adott szavazatok lényegében elvesznek.

A népszavazáson javasolt rendszer alapján a britek a jelenlegivel ellentétben preferenciaszavazatokat oszthatnának szét a jelöltek között, és nem győzne automatikusan a legtöbb voksot megszerző jelölt, csak ha eléri az 50 százalékot. Ellenkező esetben egészen addig rostálnák a legkevesebb szavazatot szerző jelölteket, amíg az így felszabaduló másodlagos preferenciák alapján az egyik induló átlépi a megszabott határt.

Nick Clegg
Nick Clegg

A népszavazásra bocsátott, alternatív voksnak nevezett rendszer mellett Clegg több fontos változtatást is bejelentett, amelyek alapjaiban rendeznék át a 2015-ös választásokat. A kormány öt évben rögzítené a két parlamenti választás közötti időszakot, ennél előbb csak kétharmados többséggel lehetne feloszlatni az alsóházat. A jelenlegi törvények legfeljebb öt évben szabják meg a választások közötti időszakot, azonban a kormányfő akár indoklás nélkül is bármikor új választásokat írhatott ki, amellyel lehetőség nyílt az éppen aktuális népszerűség szerinti trükközésre.

Az alsóházi képviselők számát 650-ről 600-ra csökkentenék, emellett a lakosok száma alapján újrahúznák a választókerületeket is. A mostani beosztás a Munkáspártnak kedvez, amely még egy szűk vereség esetén is több képviselőt küldhet a parlamentbe, ez a jövőben megváltozna.

Szöges ellentétben állnak egymással

A bejelentés a népszavazásról senkit sem ért meglepetésként, hiszen a liberálisok a koalíciós szerződésben is kikötötték, hogy a kormány referendumot ír ki a választási reformról.

Ugyanakkor az is szerepel a koalíciós megállapodásban, hogy a toryk a reform ellen fognak kampányolni. Így aztán meglehetősen fura időszak következik: miközben a következő tíz hónapban a megszorítások és gazdasági átalakítások ügyében teljesen egységes képet kell mutatniuk, addig a választójogi reformnál szöges ellentétben áll majd egymással a két koalíciós partner álláspontja.

Nick Clegg és David Cameron
Nick Clegg és David Cameron

Bár május közepén a brit elemzők egy része még nem volt meggyőződve arról, hogy a frissen felállt koalíció hosszú távon is működhet, azonban a két párt egyelőre rácáfolt az aggodalmakra, és meglehetős összhangot mutatott első hónapjuk alatt. Az első nekifutásra bejelentett lépések között volt a forgalmi adó megemelése 17,5 százalékról 20 százalékra, amely ellen a liberális demokraták élénken tiltakoztak a kampány alatt. Több drasztikus intézkedésre is szükség van, mivel a brit államadósság hatalmasra duzzadt, és tizenöt éves csúcson van a munkanélküliség.

Ehhez képest nem mindegy, hogy mennyire bomlasztja belülről a választási rendszer tervezett reformja a koalíciót, amelyben több liberális képviselő már így is zúgolódik és a párt végnapjait látja a népszerűtlen döntések miatt. A konzervatívok szerint a 17. század óta létező rendszer áttekinthető és alapvetően garantálja a stabil egypárti kormányzást, habár éppen most nem így történt. Utoljára hetven éve volt koalíciós kormánya Nagy-Britanniának. A Munkáspárt és a toryk mögött örök harmadik liberálisok szerint viszont egyáltalán nem tükröződik a választók pontos akarata, hiszen a mostani rendszerben többször is előfordult, hogy elnyerték az összes szavazat harmadát, de mégis csak a képviselői helyek tizedét kapták a parlamentben.

Nem biztos, hogy földindulást hoz

Ha a parlament nem áll az útjába, akkor a népszavazás megtartása önmagában is történelmi lesz, hiszen a teljes országra vonatkozó referendumot eddig még csak egyszer, 1975-ben tartottak. Elfogadása esetén a többi bejelentett változtatással együtt pedig a brit választási rendszer legfontosabb átalakítása lenne, mióta 1918-ban a nők megkapták a választójogot. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy valójában mennyire rengetné meg a brit politikai rendszert.

04

Az Electoral Reform Society által a választás után készített tanulmány alapján a konzervatívok lényegében 25 képviselői helyet buktak volna, míg a liberális demokratáknak 22-vel lenne több képviselőjük, ha a britek már májusban is az alternatív voks szerint szavaznak. Az essex-i egyetem Guardianban közölt tanulmánya szerint pedig 32-t nyertek volna a liberálisok, a tory-k 22-t, míg a Munkáspárt tízet veszített volna.  Bár ez nem feltétlenül képezi le a 2015-ben várható mozgásokat, de a most bejelentett reform még távol áll a liberális demokraták által kitűzött sokkal arányosabb képviseleti választási szabályoktól, például a listás rendszertől. Nem véletlen, hogy Clegg a választás előtt szánalmas kis kompromisszumnak minősítette a Munkáspárt által már akkor belengetett alternatív voksot. Most mégis győzelemként adta elő a számukra is kompromisszumot jelentő bejelentést.

Kockáztatnak a liberális demokraták

A liberális demokratákon belül sokan morgolódnak, mert szerintük túl olcsón adták magukat a népszerűtlen döntéseket is hozó koalícióhoz, amiért cserébe csak a félmegoldásnak tekintett alternatív voksról szóló voksolást kapták. Elfogadásához pedig így is élénken kell majd kampányolniuk: a Comres felmérése szerint a britek 78 százaléka támogatna egy arányosabb rendszert, ugyanakkor 72 százalékuk egyértelmű győztest vár egy választáson, nem akar koalíciós kormányokat látni.

000T TRPar3219444

Ha a referendum elbukik, akkor Mark Wickham-Jones, a Bristoli Egyetem politikaprofesszora szerint a liberális demokrata vezetésre belülről is nyomás nehezedhet, hogy lépjenek ki a koalícióból. A fontos gazdasági döntések bejelentése máris éreztette hatását, a YouGov felmérése szerint Clegg pártjának népszerűsége 15 százalékra esett vissza, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a koalíció bukása és egy előrehozott választás akkor sem érdeke a liberálisoknak jövő nyáron, ha nem tudják áterőltetni a felemás reformjukat.

Ennél nagyobb probléma, hogy az elfogadásából sem húznak feltétlenül óriási hasznot, mivel az alternatív voks átalakíthatja a választói szokásokat is. Több elemző úgy véli, hogy a változtatás könnyen visszaüthet a liberálisokra, akikre eddig több területen is taktikai okokból szavaztak a Labourral vagy a torykkal szemben, ennek azonban már nem lesz értelme az új rendszerben.

Szorult helyzetbe kerülhetnek a toryk

A konzervatív bírálók szerint David Cameron most lehetetleníti el végleg az egypárti tory kormányzás esélyét, a sikereses népszavazással adott esetben előálló koalíciós kényszer pedig könnyen visszaüthet, és a majdani pártvezetők átkozni fogják a nevét. Bár az elmúlt években közeledett egymáshoz a két párt, de a liberális demokraták nézetei inkább baloldalinak tekinthetők, ideológiailag közelebb állnak a Munkáspárthoz.

David Cameron
David Cameron

Ugyanakkor a torykon belül is vannak, akik úgy gondolják, hogy egyedül már úgysem lennének képesek a győzelemre, ezért egyszerűbb jó előre a következő kormányok domináns feleként berendezkedni. Egyes konzervatívok ráadásul abban bíznak, hogy amit elveszthetnek az alternatív vokssal, azt a választókerületek átrajzolásával visszakapják, és összességében még nyerhetnek is a változtatásokon, miközben a népszavazás lehetőségének megteremtésével a liberálisokat is elhallgattatták.

A Munkáspárt a koalícióról szavazna

A Munkáspárt a választási kampányban még éppen az alternatív voks bevezetésének ígéretével próbálta magához édesgetni a liberálisokat, azonban ellenzékben most már nem annyira hajlik a reform támogatására. A választókerületek újrarajzolása érzékenyen érintheti a pártot, azonban a referendumból megpróbálnak tőkét kovácsolni. John Prescott, a Gordon Brown-kormány miniszterelnök-helyettese jelezte, május 5-nek valóban népszavazásnak kell lennie, de a kormánykoalíció teljesítményéről.

Bár John Denham munkáspárti politikus szerdán sértődötten arról beszélt, hogy a tory-liberális koalíciókötés után nagy változásokra, köztük Nick Clegg leváltására is szükség lenne, hogy újból összeborulhasson a két párt, ugyanakkor májusban is leginkább Gordon Brown személye fúrta meg az esetleges kormánykoalíciójukat a liberálisokkal. A jövőben így egy új karizmatikus vezetővel a koalíciós kényszer esetén ismét esélyük lehet a hatalomra kerülésre.