Uborka? Csíra? Német bukta

Hétfőn sokan abban reménykedtek, hogy a német hatóságok végre meg tudják mondani, mi okozhatta a halálos betegségeket is okozó EHEC-fertőzéseket. A közvéleménynek csalódnia kellett. A bienenbütteli bioüzem munkapadjairól, szellőzőiből, vízrendszeréből vett minták egyelőre nem igazolták, hogy a növényi csírára került baktériumok okozták volna a járványt.

Miután továbbra sem sikerült egyértelműen bizonyítani a fertőzés forrását, Ilse Aigner fogyasztóvédelmi miniszter továbbra is óvott mindenkit a növényi csíra fogyasztásától. Egyben újra figyelmeztette a lakosságot arra is, hogy tartózkodjon a nyers uborka, a nyers paradicsom és a nyers saláta fogyasztásától.

Az EHEC-járvány kitörése óta ez már a német hatóságok sokadik buktája. Persze kommunikációs csapdahelyzetben vannak. Nagy a nyomás rajtuk, hogy végre megtalálják a forrást. Az elsietett bejelentések ugyanakkor csak tovább rontják a helyzetet: diplomáciai viharokat kavarnak Spanyolországgal, vagy az EU-val és egyre inkább azt a képet sugallják, hogy a németek nem urai a helyzetnek.

Az első megbetegedés május legelején történhetett. A háziorvosok ritkán vesznek észre egy hasmenés mögött veszélyes kórokozót. Még ha fel is ismerte volna ezt egy háziorvos, az sem segített volna sokat, a járványügyi hatóság ugyanis Németországban régimódi és lassú. Az egészségügyi hatóság emberei a gyanús betegségekről vagy halálesetekről szóló jelentést elég, ha egy héten belül elküldik az illetékes tartományi hatóságnak, amelynek aztán újabb egy hete van, míg a jelentést az országos Robert Koch Intézetnek továbbítja - mindez persze papíron, postán zajlik.

A német hatóságok lassúságában és ellentmondásos kommunikációjában szerepet játszhat az is, hogy az ország közigazgatási rendszere miatt az illetékesség és a felelősség is igencsak megoszlik élelmiszerbiztonsági ügyekben a tartományok egészségügyi hatóságai, a tartományi kormányok, a szövetségi egészségügyi minisztérium, a fogyasztóvédelmi minisztérium, illetve az országos szakértő intézetek, így a Robert Koch Intézet és a Szövetségi Kockázatelemzési Intézet között.

Az ilyen ügyekben egyébként a leginkább a tartományoké a felelősség. Az ő dolguk az élelmiszer ellenőrzése és a piacfelügyelet, nekik kell kiadni a figyelmeztetéseket a szövetségi Fogyasztóvédelmi Hivatalnak, ha az egész országot érintő járványt észlelnek. A Spiegel szerint május 19-én a hamburgi egyetemi klinikáról származó minták miatt riadóztatták a Robert Koch Intézetet. Eltelt egy éjszaka, ezután indult csak el egy négyfős szakértői csoport a kórházba, hogy kikérdezze az EHEC-fertőzötteket, mit ettek a hasmenés előtti napokban. Az eredmény uborka, paradicsom és saláta volt.

Ilse Aigner fogyasztóvédelmi miniszter május 25-én még azt mondta, lehet zöldséget és gyümölcsöt enni, csak rendesen meg kell mosni és meg kell hámozni. A Robert Koch Intézet órákkal később kiadott közleményében már az észak-németországi paradicsomot, salátát, uborkát jelölte meg a járvány lehetséges forrásaként. Egyben felszólították a németeket, hogy ne egyenek nyersen az említett zöldségekből.

Az intézet közleménye azért is furcsa volt, mert aznap reggel még óva intettek az elsietett véleményalkotástól, és alapos vizsgálatot ígértek, majd mégis bevallottan konkrét bizonyítékok nélkül az észak-németországi zöldségekre terelték a gyanút. A német parasztok szövetsége már másnap felvetette, hogy a járványt külföldről érkező élelmiszer okozhatta. A Hamburgi Higiéniai Intézet órákkal később be is jelentette, hogy EHEC-baktérium nyomait találták meg Spanyolországból érkezett uborkákon, bár nem zárták ki, hogy más élelmiszerek is terjeszthetik a járványt.

A másnapi német lapok már azt is tudni vélték, hogy Málaga tartományból érkezett a fertőzött uborka. Május 26-án Cornelia Prüfer-Storcks hamburgi egészségügyi szenátor is azt nyilatkozta, hogy a lakosságnak végre egyértelműen meg kell mondani azt, hogy az uborka az egyik fertőzési forrás, amely egyébként Spanyolországból származik.

A spanyol termelők szerint ugyanakkor Hamburgban, a nagybani piacon kerülhetett a baktérium a zöldségekre. Öt nap telt el, míg május 31-én végre cáfolták ezt a hírt és bejelentették: mégsem a spanyol uborkától indulhatott ki a halálos áldozatokat követelő hasmenésjárvány. Eddigre derült ki, hogy az importált zöldségeken az EHEC baktérium egy másik törzsét mutatták ki.

A hatóságok és a média figyelme ezután ismét a helytelenül trágyázott észak-németországi zöldségek felé fordult. Már hetek teltek el a járvány feltételezett kezdete óta. Miközben a WHO is megerősítette, hogy az EHEC baktérium egy korábban nem ismert új, agresszív törzse okozza a járványt, a münsteri egyetem kutatói már egészen más irányban is keresték a fertőzések okát, egyes tejtermékeket, marhahúst és gyümölcsöket is vizsgáltak. Egyelőre azonban nem találtak összefüggést.

Szombaton a német lapokban elterjedt az a feltételezés, hogy egy lübecki étteremből indulhatott a járvány, ahol állítólag húszan fertőződtek meg május közepén. A hatóságok átvizsgálták az éttermet, és a beszállítókat is ellenőrzik. Ezzel együtt újra felmerült a hamburgi nagybani piac, mint a fertőzés lehetséges forrása, de Hamburg a kikötőben május elején rendezett háromnapos ünnepség miatt is gyanús lett. Hárommillió ember volt jelen, német lapok szerint akár onnan is indulhatott a fertőzés.

A német ellenzék egyre élesebben bírálja az államtitkári székből egy hónapja a miniszteri posztra kerülő 34 éves, liberális Daniel Bahr egészségügyi minisztert a válság eddig nem túl sikeres kezeléséért. Bahr vasárnap a hamburg-eppendorfi klinikán orvosokkal és EHEC-kel fertőzött betegekkel találkozott. Még ekkor is azt mondta, hogy a pénteki vizsgálatok eredményei megerősítették, hogy a fertőzés forrása paradicsom, uborka és saláta lehet.

Eközben már a hírügynökségek közölték, hogy az alsó-szászországi mezőgazdasági miniszter a bienenbütteli biokertészeti üzemben termelt növényi csírát nevezte meg a járvány felelőseként. A kapkodás újabb bizonyítékaként annak ellenére meggyőzőnek nevezte a bizonyítékokat, és felszólította a lakosságot, hogy ne fogyasszanak növényi csírákat, hogy csak hétfőre várták a laboratóriumi eredményt.

A hétfőn elkészült vizsgálatok eredményei szerint azonban mégsem a csíra okozta a fertőzést. Ilse Aigner fogyasztóvédelmi miniszter szerint mindennek ellenére a bienenbütteli üzemben fontos nyomot találtak, amelyet tovább kell követni.

A növényi csíra forgalmazását időközben több kereskedelmi lánc is leállította. Németország legnagyobb élelmiszerkereskedője, az Edeka bejelentette: kínálatából kiveszi a növényi csírát. A konkurrens Rewe és a Metróhoz tartozó Real-lánc sem árul már csírát.

Érdekes az is, hogy miért csak vasárnap, azaz az első betegségek megjelenése után 5 héttel merült fel, hogy a baktériumot növényi csíra hordozhatja, miért nem számoltak ezzel a lehetőséggel korábban. Ismert volt, hogy 1996-ban Japánban retekcsírák okoztak EHEC-járványt. A német Szövetségi Kockázatelemzési Intézet már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy még ha hűtve tárolják is a növényi hajtásokat , akkor is fennáll a lehetősége annak, hogy gyors romlásnak indulnak, és egyebek mellett lisztéria, szalmonella, E-coli baktérium vagy vírusok szaporodnak el.

Az egészségügyi miniszter és a fogyasztóvédelmi miniszter szerdán csúcstalálkozót akar tartani az érintett tartományok minisztereivel. Renate Künast, a zöldek frakcióvezetője szerint nem ilyen showműsorokra lenne szükség, hanem Németországban is ki kellene dolgozni egy olyan ellenőrzési tervet, ami alapján vissza lehet követni, hogyan kerülhet fertőzött élelmiszer a gazdaságokból a feldolgozókon át az éttermekbe és a boltokba.

Május eleje óta öt hét telt el. Azóta 2600-an betegedtek meg, 21-en haltak meg, hatszáz beteg állapota válságos. A fertőzés forrásáról még mindig nem tudni semmi biztosat.