Az azeri állami olajalap nem vehet bóvlit
További Külföld cikkek
-
Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után - Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
- Amerika begyújtotta a kanócot, lassan minden a háborús eszkaláció irányába mutat
Az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) ha akarja sem fektethetett volna magyar kötvényekbe – mondta el a Magyar Hírlapnak a befektetési társaság ügyvezető igazgatója.
Movsumov szerint az Ramil Safarov múlt heti kiadatása kapcsán semmilyen tárgyalás nem folyt a cég és Magyarország között. De arról is beszélt, hogy a két ország kapcsolata széles körű, és Magyarország fontos partnere Azerbajdzsánnak, így „készek előmozdítani a kétoldalú együttműködést” – írta a Magyar Hírlap.
Sahmar Movsumov elmondta, hogy az olajalap csak jobb besorolású állampapírokat vásárolhat, a magyar kötvények pedig kikerültek ebből a kategóriából. Előzőleg Azerbajdzsán százmillió dollárnyi magyar értékpapírt birtokolt, de miután Magyarország a BB+ és Ba1 „bóvli kategóriába” került, eladták a befektetéseiket.
5%
A napokban a portfolio.hu is megkereste az azerbajdzsáni Állami Olajalapot, ami a hivatalos befektetési politikája szerint teljes vagyona mindössze 5 százalékát fektetheti spekulatív, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozó kötvényekbe, mint amilyenek a magyar államkötvények is. Az alap tehát a jelenlegi politikája miatt, mivel a teljes vagyona 32,66 milliárd dollár volt június végén, mindössze 1,63 milliárd dollárt tudna magyar kötvényekre költeni, ami nagyjából 1,3 milliárd eurónak felel meg. A legfrissebb jelzések alapján nagyon úgy tűnik, hogy az 1,3 milliárd euró csupán egy elméleti felső korlát, hiszen az olajalap nem is tervezi magyar papírok vásárlását.
A SOFAZ más nemzetek szuverén befektetési alapjaihoz képest meglehetősen transzparensen működik, honlapján közzéteszi befektetési politikájának főbb pilléreit. Eszerint az alap devizaárfolyam-fedezés nélkül csak a G7 országok, valamint Oroszország és Törökország devizájában kibocsátott eszközöket vásárolhat. Szintén meghatározták, hogy a betételhelyezés, illetve letétkezelés céljából igénybe vett bankoknak legalább befektetési minősítéssel kell rendelkezniük, és ugyanez vonatkozik a megvásárlandó államkötvényekre, illetve vállalati kötvényekre is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
