Árpád
3 °C
12 °C

A lengyel kormány is kiherélte az alkotmánybíróságot

2015.12.28. 16:11

Már sokszor megírtuk és kicsit unjuk is, hogy az új jobboldali lengyel kormány mennyire isteníti és ahol teheti, le is másolja a Fidesz-kormány politikáját, de nem tudnak úgy semmit se tenni, hogy ne rögtön ez jusson az eszébe. Mi volt az Orbán-kormány egyik első lépése 2010-ben? Újra akarta szabályozni azt, ahogy törvényhozás fontos kontrollszervezete, az Alkotmánybíróság működik. Mit a lengyel kormány egyik első balhája? Valami nagyon hasonló.

A lengyel elnök, a Jog és Igazságosság (PiS) párti Andrzej Duda hétfőn jóváhagyta az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, ami szerint

a 15 tagú alkotmánybíróság csak legalább 13 tag jelenlétében és csak kétharmados többséggel hozhat érvényes döntéseket.

Az elnök szerint erre azért van szükség, hogy megerősítse a testület pozícióját és biztosítsa azt, hogy az eltérő nézeteket valló alkotmánybírók csak a jogi szempontok alapján hoznak majd döntéseket. Persze valószínűleg azzal is jár majd, hogy megbénítja az alkotmánybíróság működését, így az kevésbé tud majd beleszólni a kormány és a kormánypárt dolgaiba.

Ez már nem is a kormány első balhéja az alkotmánybíróság körül: a testületbe még az előző parlament választott 5 új bírót 9 évre közvetlenül a választások előtt, amit viszont Duda valamiért alkotmányellenesnek talált és nem volt hajlandó beiktatni őket. Az alkotmánybíróság szerint viszont három bíró kinevezése nem volt alkotmányellenes, ezért őket a testület szerint ki kellene neveznie az elnöknek, eddigre viszont az új kormány már feltöltötte az 5 helyet a saját embereivel.

Az alkotmánybíróság miatt már tüntetés is volt Lengyelországban, ami szintén a második Orbán-kormány első éveit idézi. Ráadásul a kormánypártot vezető Jarosław Kaczyński már arról is beszél, hogy új alkotmány kellene Lengyelországnak, amihez viszont nekik nincs meg a kétharmaduk úgy, mint a Fidesznek megvolt. 

Az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítást a múlt héten szavazta meg a parlament mindkét háza, azóta viszont azt a lengyel ellenzék, a legfelsőbb bíróság és az Európai Unió is élesen bírálta. A lengyel külügyminisztérium az ügyben kikérte az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság véleményét, ezt viszont Duda elnök nem várta meg a törvény aláírásával, mondván, hogy fontosabb, hogy a testület minél hamarabb jól működhessen.