Auguszta
-3 °C
2 °C

Mintha Lengyelországban is Orbán kormányozna

2015.12.11. 07:49
A kormány nem akarja a menekülteket, megadóztatja a csúnya multikat és bankokat, az Alkotmánybíróságba a saját embereit ülteti. Az ellenzéki civilek a Facebookon szervezkednek és utcára vonulnak, az Európai Parlament külön foglalkozna a demokrácia helyzetével. Nem, most nem Magyarországról beszélünk, mindezek Lengyelországban történnek, ahol az új kormány szinte lemásolja Orbán Viktor kormányzását. Hét bizonyíték.

Még hivatalosan ki se nevezték miniszterelnöknek Beata Szydłót, Orbán Viktor már meghívta Budapestre, és kérte, hogy Magyarország legyen az egyik legelső úticélja az új lengyel kormányfőnek. A meghívás nem egyszerű diplomáciai gesztus. 

A Fidesz nem csinált titkot abból, hogy jobban örülne a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) győzelmének a lengyel választásokon. A PiS kormányra kerülésével ugyanis erős szövetségest találhat magának az EU-ban az Orbán-kormány.

Már a választási kampányban is számos cikk született arról, hogy a PiS Orbánéhoz hasonló megoldásokkal készül a gazdaság-, a társadalom- és például a menekültpolitikában. Az új lengyel kormány valóban neki is látott az Orbántól ellesett intézkedéseknek, és kísértetiesen hasonló jeleneteket, nyilatkozatokat, reakciókat váltott ki, mint a magyar kormányfő az elmúlt években.

Megnéztük, Lengyelország hogy válik Orbán Viktor Magyarországává.

1. Nem kellenek a menekültek, betegséget terjesztenek

A PiS-kormány első jelentős menekültügyi húzása volt, hogy az előző kormány által elfogadott kvótarendszerből elkezdett kifarolni.

Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon

- jelentette ki Beata Szydło, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan biztonsági okokkal magyarázta az uniós kvóták elutasítását. A PiS lépése nem volt meglepő azok után, hogy Jarosław Kaczyński pártelnök (aki háttérből irányítja a lengyel kormánypolitikát) azzal utasította el a menekültek befogadását, hogy szerinte "trópusi betegségeket terjesztenek". 

2. Meg kell adóztatni a multikat és a bankokat!

Írtunk már hosszabban is arról, hogy a PiS vezetőinek és gazdaságpolitikusainak eléggé bejön a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika. A lengyel kormány pedig a ígéretéhez híven valóban az elmúlt években látott magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kezdi a kormányzását.

A PiS a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik és a bankok megadóztatásából fedezné. A PiS különadót vetne ki a szupermarketekre, a bankokra, és – milyen ismerős – a pénzügyi tranzakciókra is. A pénz nagyon is kell majd a költségvetésbe: Szydło bejelentett már egy családtámogatási programot is, eszerint minden második és további gyermek után havi 500 złotyt (mintegy 35 ezer forintot) érő támogatás jár majd. Emellett csökkentenék a kisvállalkozások adóját, csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, ingyenessé tennék a gyógyszereket az időseknek.

A złotymilliárdokat elköltő Szydło-kormánytól persze rögtön szívinfarktust kaptak a hitelminősítők. A Standard & Poor's máris befenyítette Lengyelországot, és közölte a választások után, hogy romolhat az ország államadós-osztályzati kilátása, ha visszafordítják az eddigi költségvetési és makrogazdasági reformokat. 

3. Kormánypártiakkal töltik fel az Alkotmánybíróságot

Míg Magyarországon eltelt pár év, amíg a Fidesz az egykori minisztereit, képviselőit be tudta ültetni az Alkotmánybíróságba, a PiS már a kormányzára első heteiben elkezdte a dolgot. És nem éppen elegánsan. A 15 tagú lengyel Alkotmánybíróságba még a választások előtt a kormányzó Polgári Platform (PO) megszavazott öt új bírót. 

Andrzej Duda elnök (korábbi PiS-képviselő) azonban nem volt hajlandó kinevezni őket, ehelyett az új szejm által megválasztott másik öt PiS-es bírót nevezte ki a testületbe. A lengyel alkotmánybíróság közben csak két korábban megválasztott bíró mandátumát találta alkotmányellenesnek, Duda elnök viszont nem iktatja be őket, hiszen a testületet már feltöltötték. 

Jarosław Kaczyński persze tesz a dologra még egy lapáttal, hiszen folyamatosan arról beszél, hogy új alkotmányra van szüksége Lengyelországnak - a Fidesszel ellentétben azonban a PiS-nek ehhez nincs meg a kétharmados többsége.

4. A miniszternek nem tetszik a színdarab, betiltaná

A PiS a szabadságjogok területén is igyekszik felzárkózni a magyar jobboldalhoz. Talán emlékeznek, hogy mekkora felhorgadás volt a jobboldalon Alföldi Róbert rendezései ellen, a KDNP és a Jobbik is folyamatosan követelte Alföldi leváltását, egyes darabok betiltását. A kormány nem penderítette ki Alföldit, de a háttérben egyértelművé tették a fideszesek, hogy Alföldi aligha újrázhat, ha lejár a mandátuma.

Lengyelországban most ennél is nagyobb színházi botrány van kialakulóban. Piotr Gliński, az új kulturális miniszter meg akarta akadályozni Elfride Jelinek A halál és a lányka című drámájának bemutatóját a wrocławi Lengyel Színházban. A miniszter szerint

a dráma rendezése vét a társadalmi együttélés szabályai ellen,

mert szexuális cselekményt mutatnak be a színpadon. A színházigazgató példa nélküli cenzúrakísérlettel vádolta Glińskit, és nem engedett a miniszternek, bemutatta a darabot.

Az ügy további érdekessége - és itt is eszünkbe juthatnak magyar párhuzamok -, hogy a TVP állami televízió ezek után felfüggesztette egyik riporterét, aki a kulturális miniszterrel készített interjúban rákérdezett a színdarab betiltására.

5. A demokráciaféltők Facebook-csoportot alapítanak

Nem csak a PiS járja Orbán Viktor útját, az új lengyel kormány civil ellenzéke is ellesett pár trükköt Magyarországról. A demokráciáért aggódó civilek például itt is azt találták ki, hogy Facebook-csoportba tömörülnek, csak ők nem Millának nevezték el magukat, hanem Demokráciavédelmi Bizottságnak (Komitet Obrony Demokracji - KOD).

A csoport pár napja alakult, már közel 35 ezren lájkolták. Kezdeményezői  baloldali újságírók és értelmiségiek, akik nagyrészt a Gazeta Wyborcza balliberális napilap köréhez tartoznak, de köztük van Anne Applebaum, a The Washington Post amerikai napilap munkatársa is. Ő nem mellesleg az ellenzéki PO-s Radosław Sikorski volt lengyel házelnök és külügyminiszter felesége.

A csoport alapítói  a Facebook-on közzétett kiáltványukban azt írták: a PiS "határozott tiltakozásra" ösztönzi őket azzal, hogy

semmibe veszi a jogot és a demokrácia bevett szokásait.

"Nem akarunk egy totalitárius Lengyelországot, mely bezárkózna azokkal szemben, akik másképpen gondolkodnak, mint a hatalmon lévők parancsolnak". A csoport már tüntetést is hirdetett szombatra Varsóban.

6. Az EU-ban máris van lengyel-ügy

A lengyel kormány első intézkedései, elsősorban alkotmánybírókat érintő furcsa jogi megoldás a magyar helyzethez hasonló reakciókat szült az EU-ban: néhányan rögtön az Európai Parlamentben akarják kitárgyalni a "lengyel-ügyet". Az Európai Néppárt mellett a szocialisták és a liberálisok is szívesen vitatkoznának a dologról, és Orbánhoz hasonlóan az EP elé rángatnák Beata Szydłót. A lengyel vitát azonban a PO-s képviselők kérésére egyelőre elnapolták.

Ettől független a PiS a Fideszhez hasonló retorikával beindult és vágott vissza az EU-nak és az ellenzékének. Zbigniew Ziobro, a PiS-kormány igazságügyi minisztere szerint "a lengyel demokrácia és jogállamiság megvédi magát" az EU-s támadásoktól, egy PiS-es EP-képviselő pedig a PO-t szapulta, hogy külföldön "árulkodnak és árulják el" Lengyelországot.

Közben uniós szinten konkrét témákban egymásra talált a magyar és a lengyel kormány. Múlt héten például Magyarország és Lengyelország közösen vétózta meg a homoszexuális párok öröklését szabályozó rendelettervezetet.

7. Harc a külföldi sajtóval

A PiS-kormány abban sem marad le Orbánéktól, hogy előszeretettel reagál és osztja ki a külföldi sajtót, ha nem megfelelő tudósításokat közölnek Lengyelországról. Bár erre kinevezett nemzetközi kommunikációs államtitkár egyelőre nincs, a lengyel külügyminisztérium úgy válaszolgat a CNN-nek vagy a Washington Postnak, mintha Kovács Zoltántól vagy Szijjártó Pétertől vett volna órákat.

A CNN műsorában Fareed Zakaria amerikai politológus és közíró például a minap azt mondta, hogy Lengyelországban az októberi választások nyomán hivatalba lépett új kormány alatt "nagyon rossz irányt vettek" az események, a konzervatívok villámgyors hatalomátvételre törekednek, amely szerinte puccskísérlethez is hasonlítható. 

A Washington Post pedig azt írta, hogy

Jarosław Kaczyński, Orbán Viktorhoz hasonlóan, a visszataszító, második világháború előtti populizmus képződménye,

melyben az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a jobboldali katolicizmus és a tekintélyelvű hajlamok keverednek". A szerző kifogásolta az az állami intézmények élén végrehajtott személycseréket is. 

A lengyel külügyi szóvivő válasza nem is késlekedett: közleményben tudatta, hogy a CNN és a Washington Post "hamisan és egyoldalúan, a tényeknek ellentmondva" mutatja be a lengyelországi helyzetet. Reményét fejezte ki, hogy az érintett szerkesztőségek a jövőben különféle álláspontokat és kiegyensúlyozottabb véleményeket tárnak a közvélemény elé.