Szlovákiában is áll a bál az oktatásban

Nyugaton is másodállást vállalnak vagy összeköltöznek egy lakásba a tanárok, osztotta meg a brit The Guardian és az amerikai New York Times hat éves cikkét Juraj Draxler szlovák oktatási miniszter szerdán Facebook oldalán. A cikkek azt mutatják be, hogy a brit és amerikai tanároknak alacsony fizetésük van, nehéz a megélhetésük, hitelt vesznek fel. “Sokkol, hogy Szlovákiában az emberek milyen túlzott elképzelései vannak, hogyan élnek az emberek a Nyugaton, beleértve a tanárokat is” - írta a posztolt cikkek elé Draxler.

A miniszter inkább a szlovák tanárok helyzetével foglalkozzon, és nem azt mutassa be, hogy máshol milyen rossz, reagált a miniszteri bejegyzésre Juraj Halas, aki a szlovákiai általános-, és középiskolai tanárok három hetes sztrájkját folytató Főiskolai Tanárok Kezdeményezése (IVU) képviselője. Mint ismert, a Szovák Tanárok Kezdeményezése (ISU) még január 25-én hirdetett  határozatlan idejű sztrájkot  Szlovákiában, amelyet február 15--én fejeztek be és adták át a sztrájk-stafétát az egyetemeknek, főiskoláknak.

Három hét sztrájk

A háromhetes középiskolai tanári sztrájkba, az 5,3 millió lakosú Szlovákiában, több, mint tízezer tanár kapcsolódott be, mintegy ezer oktatási intézményből: ez 400 ezer le nem tanított órát jelentett. A sztrájk ideje alatt országszerte 17 demonstrációt és menetet tartottak, másik 17 városban élő láncot alkottak a résztvevők. Ezen kívül 7 koncertet és 15 oktatással foglalkozó fórumot szerveztek, amely során összesen több ezer tanár, diák, szülő és polgár kapcsolódott be a programokba.

“A sztrájknak köszönhetően az iskolaügy problémája fontos társadalmi és politikai témává vált, a problémák és azok megoldása tekintetében szakmai konszenzus van" - jelentette be még a hét elején tartott sajtótájékoztatóján Vladimír Crmoman az ISU képviselője. És tényleg: az oktatás a 2016-os márciusi országgyűlési választások kampánytémájává vált, például Martin Poliačik, a Szlovák Liberális Párt alelnöke itt például reppelve mondja el egy videoklipben, mit gondol a jelenlegi szlovák oktatásról.

Folyamatos szimpátiatüntetések

Jelenleg Szlovákia 31 felsőoktatási intézményéből 15 egyetemen vagy főiskolán kapcsolódtak be a sztrájkba. Ez a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a sztrájkoló tanárok az oktatás mellett vitaesteket, kulturális rendezvényeket és egyetemi önkormányzati tanácskozásokat szerveznek. Újabb követeléseket nem fogalmaztak meg. Kedden Nagyszombatban a helyi egyetem tanári kara tartott fekete esernyős szimpátiatüntetést.

Múlt hét pénteken Poprádon több mint kétszáz diák tüntetett az iskolai körülményeik jatásáért. "A tanárok sztrájkja nem csak a fizetésükről szól, hanem rólunk, diákokról és oktatásunkról is", nyilatkozta a sme.sk hírportálnak Mária Karkuszová, egy poprádi szakközépiskola hallgatója. A szlovák tanárok sztrájkjával külföldön is szimpatizáltak, szintén múlt héten Csehország több városában, Brnoban és Prágában is szerveztek szimpátiatüntetéseket, miközben Budapesten is a parlament előtt tüntettek a tanárok.

Nyomásgyakorlás fentről

A tanárok annak ellenére kimentek az utcára demonstrálni, hogy mindkét országban a felsőbb szervek nyomást gyakoroltak rájuk. Szlovákiában az iskoláknak már megítélt támogatások megvonásával, a tanárok feljelentésével vagy különböző nyilatkozatok aláírásával fenyegették meg a tanárokat, Magyarországon a demonstrációra készülőket azzal fenyegették meg, hogy komoly következményei lesznek, ha részt vesznek a tiltakozáson, a demonstráció után a Klik szállt rá a tüntetést szervezőkre.

Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök jeleze, szerinte ellenzéki képviselő és pártok állnak a demonstráció mögött, összességében pedig a tanárok csak egy kis csoportja fejt ki nyomást a kormányra. Magyarországon a kormánypárti KDNP-s Holík István szerint „oktatásinak álcázott” vidéki tüntetések mögött több városban is „a bukott baloldal képviselői állnak”, Orbán Viktor miniszterelnök külső erők irányítását érzékelte az utcai megmozdulások mögött.

Stadionok helyett oktatást!

A szlovákiai és a magyarországi oktatási helyzet több hasonló területen van bajban: a gyerekek és a tanárok leterheltek, az állam ugyanúgy keveset költ a tanulóra, és a gyerekek évről évre gyengébben teljesítenek a szövegértési, matematikai felméréseken. A fizetések területén szintén hasonlóan gyengén teljesít a két ország: Az OECD legfrissebb adatai alapján a világ 34 gazdaságilag legfejlettebb országai közül Szlovákiához képest csak egy országban rosszabbak a tanárok fizetései: Magyarországon.

A szlovákiai pedagógussztrájkot szervező Jan Ftáčnik szerint a szlovák kormány ki tudná elégíteni a pedagógusok követelését, de hiányzik az ehhez szükséges politikai akarat. "Ha Fico képes előteremteni 68 millió eurót stadionok építésére, akkor meggyőződésünk, ha akarná, akkor a mi követeléseinkre is megtalálná a forrást." A miskolci ellenzéki nagygyűlésen felszólaló Gulyás Balázs egyetemi hallgató szintén azt javasolta, hogy a stadionokra fordított pénzt az oktatásra kellene fordítani.

Nem meglepő módon a két ország miniszterelnöke hasonlóan érvelt a béremelési követelésekre. Robert Fico szerint kormányai összesen 48 százalékkal emeltek a pedagógusok fizetésén, míg az előző jobboldali Radicová-kormány semmit nem tett értük. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában azt jelezte, hogy egy általános iskolai tanár 40 százalékkal keres többet, mint 2010-ben, míg a baloldali ellenzék csődbe vitte az iskolákat.

Kormányközeli szakszervezetek

Amikor Budapesten megkezdődött a köznevelései kerekasztal tárgyalása a kormányhoz közel álló, baráti szervezetekkel, Szlovákiában biztosan sokaknak eszébe juthatott a nagy 2012-es pedagógus sztrájk furcsa végkifejlete. Akkor a szlovákiai tanárok kétharmada részt vett az országos sztrájkban - ellentétben a mostanival, ahol a tanárok mintegy 10 százaléka sztrájkolt - mivel a szlovákiai pedagógusok nagyobb részét tömörítő érdekképviselet, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZP) is részt vett a megmozdulásban.

A sztrájk másnapján az OZP elnöke - aki látszólag támogatta a pedagógusok követeléseit, a Ficoval folytatott négyszemközti tárgyalásokon kihátrált az eredeti tanári követelések alól és egy kisebb bérnövekedésben állapodott meg. Szlovákiában ma már nyílt titok: Ondek a Fico kormány barátja, hat évvel ezelőtt még a Smer színeiben indult el a választásokon, így az sem okozott meglepetést, amikor kiderült, hogy most sem támogatják “a politikai vadsztrájkot”.

Több szabadság vs. több pénz

De mi az, amiben különbözik a szlovákiai és magyarországi pedagógusok aktuális helyzete? Ahogy az a miskolci demonstráción is elhangzott, a magyarországi tanárok nem több pénzt, hanem nagyobb szabadságot kérnek a munkájukban. Orbán napokkal később a Kossuth rádióban úgy reagált, nem szabad visszatérni a 2010 előtti oktatási rendszerhez. Ezzel szemben Szlovákiában a most demonstráló tanárok követelései elsősorban a jobb anyagi körülményeket érintik.

Szlovákiában ugyanis nincs Klik-féle intézmény, az oktatásban a Fico-kormány nem hajtott végre olyan mértékű államosítást, mint az Orbán-kormány. Magyarországon az állam elvette az iskolák kezéből az önkormányzati jogokat, az iskolák és a tanárok leépítették jogkörüket, gyakorlatilag önállóan semmiről nem dönthetnek. Az iskolák vitatott színvonalú tankönyveket használhatnak, nincs szabad tankönyvválasztás. Az iskolákban olyan alapfelszerelések hiányoznak, mint például a kréta és a papír.

Az európai viszonylatban is példa nélkül álló központosítás ráadásul nem hozta meg a várt eredményt, sőt éppen ellenkezőleg: káoszt és bénultságot okozott az oktatásban. A panaszok Magyarországon napi szintű működési problémákról szólnak. A KLIK nem kommunikál a tanárokkal, döntései nem szakmai megalapozottságúak és az iskolák mindennapi működését akadályozza. Ez Szlovákiában ma elképzelhetetlen.

De van különbség a pedagógusok és a kormány közötti kommunikációban is. Cinikus megjegyzések elhangzottak mindkét országban, Fico Szlovákiában az ottani demonstrációt médiahisztinek nevezte, Magyarországon Klinghammer István, egykori oktatásügyi államtitkár akadt ki a tüntető tanárokra. Ellenben az uszító hangnem, amely Magyarországon a közhangulatot a demonstráló pedagógusok ellen próbálta fordítani, hiányzott Szlovákiában az elmúlt hetekben.