Szlovákiában is áll a bál az oktatásban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá - Egy autó árát kapják bónuszként a moszkvai újoncok
- Botrány Francis Ford Coppola körül, a női statiszták megcsókolásával vádolják
- Donald Trump „tiszteletlennek” nevezte Kamala Harrist az izraeli miniszterelnökkel való találkozóján
- Szlovákia megoldást javasolt az ukrajnai orosz kőolajtranzit helyreállítására
Nyugaton is másodállást vállalnak vagy összeköltöznek egy lakásba a tanárok, osztotta meg a brit The Guardian és az amerikai New York Times hat éves cikkét Juraj Draxler szlovák oktatási miniszter szerdán Facebook oldalán. A cikkek azt mutatják be, hogy a brit és amerikai tanároknak alacsony fizetésük van, nehéz a megélhetésük, hitelt vesznek fel. “Sokkol, hogy Szlovákiában az emberek milyen túlzott elképzelései vannak, hogyan élnek az emberek a Nyugaton, beleértve a tanárokat is” - írta a posztolt cikkek elé Draxler.
Juraj Draxler szlovák oktatási miniszter
Fotó: Rosta Tibor
A miniszter inkább a szlovák tanárok helyzetével foglalkozzon, és nem azt mutassa be, hogy máshol milyen rossz, reagált a miniszteri bejegyzésre Juraj Halas, aki a szlovákiai általános-, és középiskolai tanárok három hetes sztrájkját folytató Főiskolai Tanárok Kezdeményezése (IVU) képviselője. Mint ismert, a Szovák Tanárok Kezdeményezése (ISU) még január 25-én hirdetett határozatlan idejű sztrájkot Szlovákiában, amelyet február 15--én fejeztek be és adták át a sztrájk-stafétát az egyetemeknek, főiskoláknak.
Három hét sztrájk
A háromhetes középiskolai tanári sztrájkba, az 5,3 millió lakosú Szlovákiában, több, mint tízezer tanár kapcsolódott be, mintegy ezer oktatási intézményből: ez 400 ezer le nem tanított órát jelentett. A sztrájk ideje alatt országszerte 17 demonstrációt és menetet tartottak, másik 17 városban élő láncot alkottak a résztvevők. Ezen kívül 7 koncertet és 15 oktatással foglalkozó fórumot szerveztek, amely során összesen több ezer tanár, diák, szülő és polgár kapcsolódott be a programokba.
“A sztrájknak köszönhetően az iskolaügy problémája fontos társadalmi és politikai témává vált, a problémák és azok megoldása tekintetében szakmai konszenzus van" - jelentette be még a hét elején tartott sajtótájékoztatóján Vladimír Crmoman az ISU képviselője. És tényleg: az oktatás a 2016-os márciusi országgyűlési választások kampánytémájává vált, például Martin Poliačik, a Szlovák Liberális Párt alelnöke itt például reppelve mondja el egy videoklipben, mit gondol a jelenlegi szlovák oktatásról.
Élőlánc Pozsonyban
Fotó: dotoho.blog.hu
Folyamatos szimpátiatüntetések
Jelenleg Szlovákia 31 felsőoktatási intézményéből 15 egyetemen vagy főiskolán kapcsolódtak be a sztrájkba. Ez a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a sztrájkoló tanárok az oktatás mellett vitaesteket, kulturális rendezvényeket és egyetemi önkormányzati tanácskozásokat szerveznek. Újabb követeléseket nem fogalmaztak meg. Kedden Nagyszombatban a helyi egyetem tanári kara tartott fekete esernyős szimpátiatüntetést.
Múlt hét pénteken Poprádon több mint kétszáz diák tüntetett az iskolai körülményeik jatásáért. "A tanárok sztrájkja nem csak a fizetésükről szól, hanem rólunk, diákokról és oktatásunkról is", nyilatkozta a sme.sk hírportálnak Mária Karkuszová, egy poprádi szakközépiskola hallgatója. A szlovák tanárok sztrájkjával külföldön is szimpatizáltak, szintén múlt héten Csehország több városában, Brnoban és Prágában is szerveztek szimpátiatüntetéseket, miközben Budapesten is a parlament előtt tüntettek a tanárok.
Nyomásgyakorlás fentről
A tanárok annak ellenére kimentek az utcára demonstrálni, hogy mindkét országban a felsőbb szervek nyomást gyakoroltak rájuk. Szlovákiában az iskoláknak már megítélt támogatások megvonásával, a tanárok feljelentésével vagy különböző nyilatkozatok aláírásával fenyegették meg a tanárokat, Magyarországon a demonstrációra készülőket azzal fenyegették meg, hogy komoly következményei lesznek, ha részt vesznek a tiltakozáson, a demonstráció után a Klik szállt rá a tüntetést szervezőkre.
Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök jeleze, szerinte ellenzéki képviselő és pártok állnak a demonstráció mögött, összességében pedig a tanárok csak egy kis csoportja fejt ki nyomást a kormányra. Magyarországon a kormánypárti KDNP-s Holík István szerint „oktatásinak álcázott” vidéki tüntetések mögött több városban is „a bukott baloldal képviselői állnak”, Orbán Viktor miniszterelnök külső erők irányítását érzékelte az utcai megmozdulások mögött.
Robert Fico szlovák miniszterelnök
Fotó: Lionel Bonaventure
Stadionok helyett oktatást!
A szlovákiai és a magyarországi oktatási helyzet több hasonló területen van bajban: a gyerekek és a tanárok leterheltek, az állam ugyanúgy keveset költ a tanulóra, és a gyerekek évről évre gyengébben teljesítenek a szövegértési, matematikai felméréseken. A fizetések területén szintén hasonlóan gyengén teljesít a két ország: Az OECD legfrissebb adatai alapján a világ 34 gazdaságilag legfejlettebb országai közül Szlovákiához képest csak egy országban rosszabbak a tanárok fizetései: Magyarországon.
A szlovákiai pedagógussztrájkot szervező Jan Ftáčnik szerint a szlovák kormány ki tudná elégíteni a pedagógusok követelését, de hiányzik az ehhez szükséges politikai akarat. "Ha Fico képes előteremteni 68 millió eurót stadionok építésére, akkor meggyőződésünk, ha akarná, akkor a mi követeléseinkre is megtalálná a forrást." A miskolci ellenzéki nagygyűlésen felszólaló Gulyás Balázs egyetemi hallgató szintén azt javasolta, hogy a stadionokra fordított pénzt az oktatásra kellene fordítani.
Nem meglepő módon a két ország miniszterelnöke hasonlóan érvelt a béremelési követelésekre. Robert Fico szerint kormányai összesen 48 százalékkal emeltek a pedagógusok fizetésén, míg az előző jobboldali Radicová-kormány semmit nem tett értük. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában azt jelezte, hogy egy általános iskolai tanár 40 százalékkal keres többet, mint 2010-ben, míg a baloldali ellenzék csődbe vitte az iskolákat.
Kormányközeli szakszervezetek
Amikor Budapesten megkezdődött a köznevelései kerekasztal tárgyalása a kormányhoz közel álló, baráti szervezetekkel, Szlovákiában biztosan sokaknak eszébe juthatott a nagy 2012-es pedagógus sztrájk furcsa végkifejlete. Akkor a szlovákiai tanárok kétharmada részt vett az országos sztrájkban - ellentétben a mostanival, ahol a tanárok mintegy 10 százaléka sztrájkolt - mivel a szlovákiai pedagógusok nagyobb részét tömörítő érdekképviselet, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZP) is részt vett a megmozdulásban.
A sztrájk másnapján az OZP elnöke - aki látszólag támogatta a pedagógusok követeléseit, a Ficoval folytatott négyszemközti tárgyalásokon kihátrált az eredeti tanári követelések alól és egy kisebb bérnövekedésben állapodott meg. Szlovákiában ma már nyílt titok: Ondek a Fico kormány barátja, hat évvel ezelőtt még a Smer színeiben indult el a választásokon, így az sem okozott meglepetést, amikor kiderült, hogy most sem támogatják “a politikai vadsztrájkot”.
Több szabadság vs. több pénz
De mi az, amiben különbözik a szlovákiai és magyarországi pedagógusok aktuális helyzete? Ahogy az a miskolci demonstráción is elhangzott, a magyarországi tanárok nem több pénzt, hanem nagyobb szabadságot kérnek a munkájukban. Orbán napokkal később a Kossuth rádióban úgy reagált, nem szabad visszatérni a 2010 előtti oktatási rendszerhez. Ezzel szemben Szlovákiában a most demonstráló tanárok követelései elsősorban a jobb anyagi körülményeket érintik.
Pedagógusok tüntetnek Miskolcon, 2016. február 3-án.
Fotó: Huszti István
Szlovákiában ugyanis nincs Klik-féle intézmény, az oktatásban a Fico-kormány nem hajtott végre olyan mértékű államosítást, mint az Orbán-kormány. Magyarországon az állam elvette az iskolák kezéből az önkormányzati jogokat, az iskolák és a tanárok leépítették jogkörüket, gyakorlatilag önállóan semmiről nem dönthetnek. Az iskolák vitatott színvonalú tankönyveket használhatnak, nincs szabad tankönyvválasztás. Az iskolákban olyan alapfelszerelések hiányoznak, mint például a kréta és a papír.
Az európai viszonylatban is példa nélkül álló központosítás ráadásul nem hozta meg a várt eredményt, sőt éppen ellenkezőleg: káoszt és bénultságot okozott az oktatásban. A panaszok Magyarországon napi szintű működési problémákról szólnak. A KLIK nem kommunikál a tanárokkal, döntései nem szakmai megalapozottságúak és az iskolák mindennapi működését akadályozza. Ez Szlovákiában ma elképzelhetetlen.
De van különbség a pedagógusok és a kormány közötti kommunikációban is. Cinikus megjegyzések elhangzottak mindkét országban, Fico Szlovákiában az ottani demonstrációt médiahisztinek nevezte, Magyarországon Klinghammer István, egykori oktatásügyi államtitkár akadt ki a tüntető tanárokra. Ellenben az uszító hangnem, amely Magyarországon a közhangulatot a demonstráló pedagógusok ellen próbálta fordítani, hiányzott Szlovákiában az elmúlt hetekben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
