Kim Dzsongun atomrobbantásai Obama utódjának is szólnak

Kim Dzsongun észak-koreai vezető rezsimje az elmúlt hetekben is mindent megtett, hogy bekerüljön a hírekbe, és a feltételezések szerint eddigi legerősebb nukleáris próbarobbantásával idén minden korábbinál több, két nukleáris tesztet, valamint tizenhét ballisztikus rakétatesztet hajtott végre.

A lépésekre ezúttal Dél-Korea is keményen válaszolt, a feszültség fokozása északról azonban nemcsak délnek, hanem az Egyesült Államoknak és a finisre forduló elnökválasztási kampánynak is szól. Ezzel párhuzamosan egy fontos diplomata disszidálása és a vezető tisztviselők kivégzéséről érkező hírek a phenjani rezsimen belüli repedésekre engednek következtetni.

Ennyire erős még nem volt

Észak-Korea másfél hete, a hatalom megszerzésének 68. évfordulóján hajtotta végre ötödik kísérleti atomrobbantását, és a déliek becslése szerint a töltet kétszer erősebb lehetett, mint a korábbiak. Az atomrobbantás miatt azért is aggódtak, mert idén Észak-Korea korábban nem látott gyakorisággal tesztelt fegyvereket, augusztus végén ráadásul tengeralattjáróról hajtottak végre sikeres rakétatesztet. Ez azért fontos, mert így a szárazföldi területeiktől jelentősen távolabbról is tudnának ballisztikus rakétákat indítani.

A robbantást a nemzetközi közösség határozottan elítélte, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig újabb büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben. Márciusban már az eddigi legkeményebb szankciókat vezették be, az amerikai pénzügyminisztérium pedig júliusban kifejezetten Kim Dzsongun és a rezsim több vezetője ellen is életbe léptetett korlátozásokat. Azonban nem sok olyan újabb szankcióra van esély, amikkel igazán sarokba lehetne szorítani a rezsimet, Kína gazdasági támogatása mellett ezek így inkább csak szimbolikusak lehetnek.

A déliek a CNN szerint azt sem zárják ki, hogy Kim Dzsongun még egy harmadik nukleáris tesztet is végrehajtana 2016-ban, amit október 9-re, az első nukleáris próbarobbantásának tizedik évfordulójára időzítenének. Az NPR-nek nyilatkozó Siegfried Hecker nukleáris szakértő rendszeresen járt az észak-koreai nukleáris létesítményekben, és úgy becsüli, hogy az északiaknak elég nukleáris fűtőanyaguk lehet év végére nagyjából húsz bombához, amihez hét másikat tehetnek még hozzá jövőre.

Clintonnal és Trumppal is számolnak

Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint az erődemonstrációkkal az északi rezsimnek továbbra is az a célja, hogy állandóan napirenden legyen a koreai konfliktus, aminek megoldásaként viszont katonai lehetőség semmiképpen se merülhessen fel. Phenjan végcélja azonban az, hogy közvetlen, kétoldalú tárgyalásokat erőszakoljon ki az Egyesült Államokkal.

Kiszivárgott információk szerint 2015 végén lehettek is különböző tapogatózó egyeztetések a háttérben, azonban ezek minden bizonnyal megakadtak, amire válasz lehetett az év eleji, negyedik nukleáris próbarobbantás.

A feszültség kiélezése most viszont azért is érdeke lehet Kim Dzsongunnak, mert a mostanra már kiismert Obama-kormányzat után hamarosan új elnöke lesz az USA-nak.

A phenjani rezsimnek az a célja, hogy a novemberben megválasztott, és január közepén hivatalba lépő elnöknek akut problémaként kelljen tekintenie a koreai helyzetre

– mondta Csoma. A Johns Hopkins Egyetem Észak-Korea-szakértője a New York Timesban pedig arról írt, hogy kulcsfontosságú lesz az új elnök első száz napja a koreai helyzet beárazódása szempontjából.

Az már kiderült, hogy Észak-Korea elég nagy reményeket fűz a republikánus elnökjelölt Donald Trump esetleges megválasztásához. Csoma szerint észak-koreai mércével ritkának számít, hogy „felelős vezetőnek" nevezzenek egy elnökjelöltet az állami médiában. Röviden Trump is utalt arra, hogy leülne hamburgerezni egyet Kim Dzsongunnal, még ha ez nem is lenne ennyire egyszerű a gyakorlatban.

A demokrata elnökjelölt Hillary Clinton viszont már külügyminiszterként is keményen odaszólt Phenjannak, amikor arról beszélt, hogy anyaként ismeri azt, amikor egy hisztis gyerekre nem szabad figyelni, és akkor abbahagyja. Válaszul Phenjan egy gyógyfőzetekkel életben tartott, lerobbant nagymamához hasonlította Clintont.

A déliek bekeményítettek

A phenjani lépésekre a déliek kemény nyilatkozatokat adtak ki, többek között azzal fenyegetőztek, hogy az atomtámadás első jelére porig rombolják Phenjanban az északi elitet a Korea Tömeges Válaszcsapás és Megtorlás nevű terv keretében. Dél-Korea a brutális válaszcsapáshoz kész hadihajóit is felszerelni 150-200 kilométeres hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétákkal. Szöul a legrosszabb forgatókönyvre is felkészül, közben pedig már azon is gondolkoznak, hogy valamikor novemberben visszaállítsák a propagandaadásokat a demilitarizált zóna mentén.

Csoma szerint a konzervatív déli kormánytól az várható, hogy a jövő évi elnökválasztásig már nem változtat a politikáján, és

Ezzel párhuzamosan viszont Pak Gunhje déli elnök az augusztus 15-i beszédében már megszólította a nómenklatúrát, és azt üzente nekik, hogy egy esetleges majdani egyesítésre ne veszélyként, hanem új lehetőségként tekintsenek. „Ez egészen új volt déli elnöktől, és az elemzések szerint egy Kim Dzsongun-ellenes puccsra való felhívásnak is lehet tekinteni" – mondta Csoma. Phenjan egyébként válaszul pszichopatának bélyegezte a déli elnök asszonyt.

Az USA kiküldte a bombázókat

Az is kemény üzenet volt északra, amikor bejelentették, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok légiereje az észak-koreai nukleáris létesítmények elleni támadást gyakorolja október 3–21. között. Szerdán egyébként az Egyesült Államok két amerikai, szuperszonikus B-1B Lancer bombázót küldött Dél-Korea fölé erődemonstrációként. Az alacsonyan szálló gépeket amerikai és dél-koreai vadászgépek kísérik majd a két Korea közötti határvonalnál.

Az amerikai bombázók átrepülései azért alapvetően elég gyakori jelenségek, amikor a feszültség kiéleződik a Koreai-félszigeten. Amikor Észak-Korea bejelentette, hogy a világon elsőként felmondja a nemzetközi atomsorompó-egyezményt, akkor az Egyesült Államok szimbolikus lépésként Guamról bombázókat küldött Dél-Koreába. Az ilyen átrepüléseket az észak-koreai propaganda fel is szokta használni videókhoz, amikkel az amerikaiak ellenséges lépéseit próbálják bizonyítani.

A térségben Dél-Korea mellett leginkább Japán aggódik az északi tesztek miatt, a sikeresen kilőtt rakéta is a japán partoktól nem messze csapódott a vízbe. A második világháború vége óta minimális katonai erővel bíró ország ezért a Dél-kínai-tengert érintő konfliktus mellett pont Észak-Korea lépéseivel indokolta, hogy növelte a katonai kiadásokat, és Abe Sinzó miniszterelnök fejlesztené a hadsereget is.

Kína és Washington egymásra mutogat

Kína, Észak-Korea szinte egyedüli komoly külföldi támogatója sem örül az atomteszteknek, de a pekingi vezetés elsősorban a status quo fenntartásában érdekelt. Reakcióikban azt is jelezték, hogy atommentes félszigetet szeretnének, ami az Egyesült Államoknak is szólt, habár soha nem bizonyosodott be, hogy atomfegyvereket is tárolnának dél-koreai bázisaikon. Mindenesetre a kínai külügyminisztérium szóvivője elítélte, hogy Ash Carter amerikai védelmi miniszter azt mondta, Kínát nagy felelősség terheli a nukleáris próbarobbantások miatt. „Az egész ügy alapja a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) és az Egyesült Államok közötti konfliktus" – mondta.

A korábban bejelentett, Dél-Koreába szánt amerikai rakétavédelmi rendszert Kínához hasonlóan bíráló Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég arról beszélt, hogy semmiképpen sem további nyomásgyakorlással, sokkal inkább együttműködés mentén kellene rábírni Észak-Koreát nukleáris ambíciói feladására.

Fontos diplomata szökött meg

Csoma szerint az elmúlt két-három hónapban azonban a felerősödő erődemonstrációkhoz mérhető fontosságúak voltak a disszidáló észak-koreaiakról, legutóbb egy londoni diplomatáról érkező hírek. The Jong Ho, Észak-Korea nagy-britanniai nagykövethelyettese Dél-Koreába ment Londonból feleségével és gyerekeivel. Az északi propaganda azonnal lecsapott a diplomatára, de a déliek szerint csak megelégelte az elnyomást, és a déli demokráciában akart új életet kezdeni. A disszidálása azért különösen fontos fejlemény, mert Csoma szerint

Mint mondta, ezek a tömeges menekülések utalnak alapvetően a rezsim repedéseire, amihez hozzájön, hogy folyamatosan érkeznek arról hírek, hogy minisztériumi tisztviselőket végeznek ki. Augusztus végén derült ki, hogy még júliusban kivégezték Kim Jongdzsin miniszterelnök-helyettest, és a rezsim két további tisztviselője került átnevelőtáborba. Emellett pedig arról írt egy dél-koreai lap, hogy légvédelmi fegyverrel végezték ki az ország egy korábbi mezőgazdasági miniszterét, és ugyanez a sors várt az oktatási tárca egyik munkatársára is, aki a hivatalos indoklás szerint elaludt Kim Dzsongun egyik értekezletén.

Ezek mind azt jelzik, hogy egyre inkább csak nyílt erőszakkal lehet egyben tartani a rezsimet. Az erődemonstrációk egyértelmű fenyegetést jelentenek a külvilágnak, viszont alapvetően egy megszokott rendszerbe illenek bele, ezzel szemben a belülről érkező ilyen hírek inkább a kiszámíthatatlanságot erősítik. 

Márpedig a kiszámíthatatlanság mindig vérfagyasztó a világ egyik leginkább túlmilitarizált régiójában

– tette hozzá Csoma.