A médiát is ostorozó Trump két héten belül dönt a párizsi klímaegyezményről

Donald Trump az elnöksége 100. napján Pennsylvaniában tartott nagygyűlésen többek között eddigi döntéseit méltatta, megint bírálta a médiát, bírálta a párizsi klímaegyezményt, de azt is megismételte, hogy Kínát nem minősítené árfolyam-manipulátornak.

Retorikájában többször a kampányt idézte, a médiát rettentő tisztességtelennek nevezte, és arról beszélt, hogy mennyire szívesebben van a támogatói között, „messzire a washingtoni mocsártól", ahol ezzel párhuzamosan tartották a fehér házi tudósítók gálaestjét. Trump egy nagy elégtelent adna a médiának, mert szerinte hamis színben tüntették fel az eredményeit.

Trump még február végén jelentette be, hogy kihagyja az éves vacsorát, amin 1981 óta minden elnök részt vett. A gálavacsorán Jeff Mason, a fehér házi tudósítók szövetségének elnöke a sajtószabadságot méltatva visszautasította Trump korábbi kijelentését, hogy a sajtó az amerikai nép ellensége lenne, és azt is hangsúlyozta, hogy nem változtak azok az értékek, amik mentén a munkájukat végzik. Szerinte a média hitelességének aláásása veszélyt jelent a demokráciára.

A vacsorán rendszerint az elnök is viccelődik saját magán, ezúttal azonban ez elmaradt, de azért Hasan Minhaj, a Comedy Central Daily Showjának humoristájától kijutott Trumpnak is.

Trump a nagygyűlésen arról beszélt, hogy sikerült visszahozni a munkahelyeket külföldről, megállította „a szén ellen indított háborút", és kilépett olyan, az Egyesült Államoknak kedvezőtlen megállapodásokból, mint a Csendes-óceáni Partnerség szabadkereskedelmi egyezmény.

Miközben szombaton pont Trump eddigi klímaváltozást érintő lépései ellen tartottak több tízezres tüntetéseket több amerikai városban, az elnök a rendezvényen belengette, hogy a következő két hétben dönti majd el, mi legyen az egyoldalúnak nevezett párizsi klímamegállapodásban foglalt vállalásaikkal.

Trump a kampányban még azt mondta, hogy kilépne az egyezményből, azóta elnöki rendelettel eltörölte ugyan Barack Obama klímavédelmi lépéseit, de a párizsi egyezményről nem volt szó. Trump tanácsadói a héten már egyeztettek, de állítólag őket is megosztja a kérdés, Rick Perry energiaügyekért felelős miniszter például csak újratárgyalná a megállapodást.

Viszont Pennsylvaniában Trump külön kiemelte, hogy nem minősítené árfolyam-manipulátornak Kínát, legalábbis ehhez „nem ez a legmegfelelőbb időpont", mert szerinte Hszi Csin-ping kínai elnök segít neki nyomást gyakorolni Észak-Koreára. Korábban a Twitteren azt írta, hogy szerinte a még Észak-Korea felett felrobbanó újabb rakétakilövésével a phenjani rezsim ellenszegült Kína kérésének.

Túl van az első száz napon

Trump az első száz napjában rengeteg elnöki rendeletet hozott, de a beutazási tilalma többször is fennakadt a bíróságokon, az egészségügyi reformról pedig a republikánusokon belüli ellenállás miatt nem is szavaztak. Jelöltjét, Neil Gorsuch-ot viszont beszavazták a legfelsőbb bíróságba a tavaly meghalt konzervatív Antonin Scalia megüresedett helyére.

Külpolitikájában közelebb került Kínához, Vlagyimir Putyinnal viszont a szíriai légibázis ellen elrendelt Tomahawk-támadás miatt is megromlott a viszonya. A legnagyobb kérdés, mit kezd Észak-Koreával, ami körül rettentő feszült lett a helyzet.

A FiveThirtyEight összehasonlítása szerint Trumpnak a legalacsonyabb a népszerűsége ezen a ponton az elmúlt amerikai elnökök közül. 42 százalék nyilatkozott róla pozitívan, míg Obama, George W. Bush és Bill Clinton esetében is ez inkább 60 százalék körül alakult. Viszont saját szavazói nagyrészt elégedettek vele, az ABC News és a Washington Post felmérése is azt mutatta, hogy 96 százalék újra rá szavazna, ha most kellene döntenie. Egyébként Hillary Clinton támogatói esetében 85 százalék nyilatkozott hasonlóan.