Bosszúból indult a tűvel bélelt eprek lavinája?
További Külföld cikkek
- Hszi Csin-ping célul tűzte ki, hogy bepótolja Kína „200 éves lemaradását”
- Egy német könyvtárban támadták meg Berlin volt főpolgármesterét
- Videón a brutális orosz támadás pusztítása
- Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézményben volt bombariadó
- Valóra vált a nagy pénzrablás, ezt még a Professzor is megirigyelné
Ha Queensland vádhatóságának igaza van, egy ötvenéves, vietnámi származású asszonynak köszönheti Ausztrália és a szomszédos Új-Zéland is, hogy valószínűleg jó időbe telik majd, míg valaki újra csak úgy, jóízűen bele tud harapni egy gusztusos eperszembe náluk. A szeptemberben kezdődött, minden újabb, gyümölcsbe rejtett tű feltűnésével tovább tagadó pánik mögött - legalábbis a vád szerint - egy sértődött munkavállaló bosszúja áll.
Ezt a bizonyos munkavállalót úgy hívják, hogy My Ut Trinh. Brisbane-től északra élt és dolgozott a Berrylicious nevű eperfarmon. Nem szerette a munkáját. Úgy érezte, méltánytalanul bánnak vele. Hogy a kollégái közül többekre, vagy egyedül a főnökére, Kevin Tranra haragudott-e meg, arról ellentmondásosak a hírek, mindenesetre az ügyészség szerint ez a düh motiválta akkor, amikor szeptember 2 és 5 között nekiállt tűket dugdosni gyümölcsökbe. A DNS-e buktatta le, egyezést találtak a tőle származó minta és az egyik, eperből előkerült tűn maradt DNS-nyom között.
A nő eddig kétszer tűnt fel nyilvános bírósági tárgyaláson, először november 12-én, amikor - részben a saját biztonságára hivatkozva - megtagadták, hogy óvadék ellenében szabadlábra kerüljön. Másodjára, november 22-én végül mégis megengedték neki, hogy odakint várja ki az ítéletet, azzal az óvadékon túli plusz feltétellel, hogy leadja az útlevelét, és nem beszélhet a régi kollégáival.
10 évre lecsukhatják
A bíróságon kiderült, mire alapozza a vád, hogy régesrég megszületett My Ut Trinh fejében az eperbe rejtett tű ötlete. Egy munkatársa vallott rá, az illető szerint a nő egyszer ezt mondta neki:
Ha utálnék mindenkit, tűt tennék az eperbe, és csődbe vinném őket.
A kolléga szerint még "egy vagy két éve" történt ez az eset. My Ut Trinh egyébként tagad, az ügyvédje, Nick Dore pedig azzal próbálta védeni a bíróságon, hogy szerinte a vád nem tud valódi indítékot felmutatni, nincs semmi a kezükben, csak egy évekkel ezelőtti állítólagos párbeszédre építenek.
Az asszonyt tíz évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti. A bűncselekmény, amellyel vádolják, a magyar Btk.-ból nagyjából talán az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélésnek feleltethető meg. Aki olyan közfogyasztási cikket hoz forgalomba, amely az egészségre ártalmas, akár három év szabadságvesztéssel is büntethető, mondja ki a Btk. Mint nálunk, alapból Queenslandben is maximum három év járhat ezért, de a nőt 7 rendbeli elkötéssel vádolták meg, így ugrott fel a büntetési tétel teteje nála tíz évre.
Csapás az epertermesztésre
A vádban is úgy szerepel, hogy My Ut Trinh gazdasági károkozás szándékával követte el, amit elkövetett. A célja állítólag nem az volt, hogy bárki is meghaljon vagy megsérüljön, hanem az eperbizniszt akarta tönkretenni. Ha így volt, ez kiválóan sikerült.
Az első jelentés eperben talált tűről szeptember 12-én, Queenslandből érkezett. Maga az eset még pár nappal korábban történt: egy Hoani Hearne nevű, 21 éves férfi lenyelt egy fél tűt, miután beleharapott egy szem eperbe, amit Brisbane-től északra egy Woolworth-ben vett. Fájlalta a hasát, kórházba is került. Ezután kezdtek először csak csordogálni, aztán már özönleni a hírek újabb és újabb incidensekről. Néha valóban tűket találtak, máskor téves riasztások jöttek, idővel már Ausztrália összes tartományából, de még Új-Zélandról is. My Ut Trinh november 22-i tárgyalásának idején már 230 esetnél járt a rendőrség számolása, és 68 különböző epermárka volt érintett.
A boltok polcairól visszahívták a gyanúba keveredett eperszállítmányokat, helyi és tengerentúli felvásárlók is elkezdték megtagadni az ausztrál eper átvételét, a termelők sorra kényszerültek nagy mennyiségű gyümölcs veszni hagyására a szezon csúcsán. Ausztrál epret exportálnak egyébként Új-Zélandon kívül HongKongba, Malajziába, Szingapúrba, Thaiföldre és az Egyesült Arab Emirátusokba is. Nagy pénzeket mozgató, rengeteg ember megélhetéség biztosító ágazatról van szó. Csak Queenslandben 150 epertermesztő van, akik 15 ezer tonna epret termelnek meg egy szezonban. De Új-Zélandon is körülbelül 70 termesztő 35 millió dolláros bizniszét sodorta veszélybe, hogy ott is felbukkant tű az eperben.
Az ausztrál kormány adott 1 millió dollár (körülbelül 208 millió forint) segélyt az epertermesztőknek, de ennél jóval többet érne, ha sikerülne visszaállítani az emberek eperbe vetett bizalmát. Az agrárminiszter a pánik csúcsán, szeptemberben bejelentette, hogy fémdetektoron küldik át az exportálandó eperszállítmányokat, az átlagfogyasztókat pedig arról győzködték, hogy ne riadjanak vissza az epertől, nem kell lemondani róla, egyék nyugodtan, elég, ha a biztonság kedvéért felvágják a szemet, mielőtt beleharapnának.
A közösségi médiában nagy, eperfalásra buzdító kampány indult #smashastrawb hashtaggel, sorra osztottak meg politikusok, hírességek fotókat, amin epret tömnek a szájukba, és epres receptek árasztották el a netet. A helyzeten valamelyest javít, hogy igazán nagy bajt még egyik eperbe rejtett tű sem okozott, a legtöbbet észrevették, még mielőtt ráharaptak vagy lenyelték volna.
A közösségi médiás kampány hátterében az a régi bölcsesség húzódik meg, hogy az ellenséget a saját fegyverével lehet legyőzni. Az eperpánik sokak szerint a hírverés miatt nőtt ekkorára: utánzók és önjelölt tréfamesterek emiatt gondoskodtak róla, hogy My Ut Trinh eredetileg csak 7 tűjéből több száz jelentett eset legyen szerte az országból. Andrew Colvin rendőrfőkapitány ezért kérte meg azokat a közösségi média használókat, akik posztoltak képet tűről meg eperről, hogy töröljék, amit kitettek. "Ez egyáltalán nem szórakoztató" - mondta.
Még a varrótűket is eltüntették
Az utánzók olykor az eredeti gyümölcstől is elkalandoztak: banánban, almában és mangóban is találtak rejtett fémet az elmúlt hónapokban, így aztán más gyümölcstermesztőknek is jutott némi ízelítő abból, amivel az epreseknek kellett szembenézniük. Volt idő, amikor a Woolworth nevű nagy bolthálózat inkább ideiglenesen visszahívta magukat a varrótűket az üzleteiből, és az online tűárusítást is szüneteltette.
Nagyon kevesek buktak le, pedig Queenslandben például 100 ezer dolláros (úgy 21 millió forint) nyomravezetői díjat is kitűztek. Egyszer egy 62 éves, mentálisan beteg nőt kaptak rajta, hogy tűt tett egy banánba, máskor egy gyerek vallotta be, hogy a dolgot viccesnek tartva tűvel buherált meg epreket. A vicceskedőknek keményen odamondott az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison. Nemes egyszerűséggel leidiótázta őket.
Kockára teszitek keményen dolgozó ausztrálok megélhetését, és megijesztitek a gyerekeket. Gyáva, piszok alakok vagytok
- mondta, mikor bejelentette, hogy szigorítják az ételszennyezés büntetését, az elkövetők már a gyerekpornósokkal összemérhető megtorlásra, akár 15 éves börtönre számíthatnak, és azokkal sem lesznek elnézőek a hatóságok, akik viccnek hitték, amit tesznek.
Hogy mi mozgatja az utánzókat? A BBC-nek nyilatkozó egyik professzor, a Sydney Egyetemen dolgozó Murray Lee szerint ugyanarról a figyelemkereső attitűdről van szó, mint a netes trolloknál és zaklatóknál. Minden egyes újabb tűről szóló hír olaj a tűzre, az utánzók fel akarnak kapaszkodni a hírnévvonatra, és az lebeg a szemük előtt, hogy a következő hír már róluk magukról szóljon. Illetve, miután lebukni azért nem akarnak, az általuk megbuherált eperről.
Érzelmi éretlenség, vezérkövetés
A kriminológus szakma látott már párszor hasonlót. A Vox még szeptemberben összeszedte az ausztrál eperpánik elődeit. A leghírhedtebb az amerikai Tylenol-tragédia, illetve az azt követő utánzási hullám volt 1982-ben. Egy soha el nem kapott elkövető ciánt rejtett fájdalomcsillapító kapszulákba, a mérgezett gyógyszert hét emberrel végzett Chicagóban.
A Tylenol-ügy folyományaként változatos módokon megmérgezett vagy máshogy veszélyessé tett élelmiszerek és gyógyszerek kezdtek felbukkanni. Amikor a New York Times kereste a magyarázatot a jelenségre, pszichiáterekkel beszélve arra jutott, hogy az utánzók érzelmileg éretlen emberek, akik kiélik a látens ellenséges indulataikat, amikor egy olyan "vezér" mint a Tylenol-gyilkos megmutatja számukra az utat. Richard Galston harvardi professzor arról beszélt a lapnak, hogy az utánzóknak gyenge az énstruktúrájuk, nehezen boldogulnak az életben, másokra hagyatkoznak, hogy megmondják nekik, mit tegyenek.
Két évvel később, 1984-ben cserkészlány sütikben kezdtek tűk meg gemkapcsok feltünedezni 15 különböző amerikai államban. A kiindulópont egy St. Louis-beli incidens volt. Tragédia nem történt. Miután egy nő ráakadt az egyik éles tárgyra, röntgennel átvilágították a még nála lévő dobozokat, és háromban találtak oda nem illő dolgokat. Végül összesen 8 doboz bizonyult érintettnek, amelyek 5 különböző családnál lapultak. Az eset miatt 700 ezer doboz süti árusítását állították le.
Japánban 1985-ben 10 ember halálával és 35 súlyos megbetegedéssel járt, hogy valaki gyomirtót kevert utcai automatákban árusított üdítőitalokba. A mérgezett italt az automata kiadójába rejtették, a vásárló bedobta az érmét, leesett, amit kiválasztott, és amikor benyúlt érte a kiadóba, azt hitte, mázlija van, hogy egy helyett két italt talál ott. A büntetlenül maradt elkövető utánzói is megjelentek persze, volt, aki iskolánál hagyott kint mérgezett tejet. Susumu Oda tokiói egyetemi professzor a japán eset idején arról beszélt: amivel szemben állnak, az az izgalomkereső bűnöző egy új típusa, ezek az emberek cinikus módon élvezik a felsőbbrendűséget, amikor maguk elé képzelik, hogyan szenved az áldozatuk, és nincs bennük megbánás.
Bébiétel pengékkel
Ahogy a Tylenol-gyilkost vagy a japán mérgezőt, azt az embert sem kapták el soha, aki 1989-ben bébiételekbe rejtett pengét, rajzszöget és üvegszilánkot Angliában. Az illető először megpróbálta megzsarolni H. J. Heinzet, az ország legnagyobb bébiétel-gyártóját: azzal jött, hogy ha a Heinz nem ad neki 1,7 millió dollárt, megmérgezi a termékét. Ez márciusban volt. A Heinz szokása szerint elutasította a zsarolást.
Április 7-én egy farmer felesége rajzszöget talált a bébiételben, és vele egy figyeleztető cetlit, miszerint "Figyelem, az üveg tartalma mérgező, és van még három jelöletlen üveg a polcon". Eleinte csak néhány bejelentés volt, de miután a rendőrség figyelmeztetést adott ki, több mint 300-ra nőtt a riasztások száma országszerte, célkeresztbe került a Heinz fő konkurense is. A riasztások többsége vaklármának bizonyult, a létező pengék is csak egyszer okoztak enyhébb sérülést: egy kislány megvágta a száját. A Heinz végül biztonsági óvintézkedésként kicserélte az áruját olyan üvegekre, amelyek nyakán műanyag gallér van, így látszik, ha valaki már felnyitotta a terméket.
Legutóbb Olaszországban volt egy, a mostani ausztrál eperpánikhoz hasonló ügy. 2003-ban az úgynevezett Aquabomber azzal szórakozott, hogy fehérítőt és acetont injekciózott műanyag vizespalackokba. Két hét leforgása alatt közel egy tucat embert, köztük két kisgyereket kórházba juttatva. Az ország minden részén akadtak utánzói.
Ausztráliában az utánzók börtönnel fenyegetése, ahogy számítani lehetett rá, nem vetett véget a tűk fel-feltünedezésének. Legutóbb, múlt szombaton Új-Zélandon találtak megint egyet: Geraldine egyik szupermarketében vásárolta a balszerencsés megtaláló a tűvel bélelt epret tartalmazó dobozt. Azt egyelőre nem tudni, hogy az eper helyi volt-e, vagy pedig Ausztráliából importálták. A bolt mindenesetre elővigyázatosságból az összes gyümölcsöt levette a polcairól ideiglenesen.
(Borítókép: Joshua Gane / Facebook)