Mária
-7 °C
3 °C

Iránnak kémkedhetett a Pentagon kedvence

2004.05.21. 13:42
Elvesztette Washington bizalmát Rumsfeld védelmi miniszter és Dick Cheney alelnök iraki kedvence. Ahmed Csalabi szerint politikai indíttatású lejáratókampány indult ellene, valószínűbb azonban, hogy még támogatói is soknak találták mohóságát. Az egykor az elnöki posztra is esélyesnek tartott politikus korrupció és kémkedés gyanújába keveredett.
Feltehetően Iránnak kémkedett Ahmed Csalabi - jelentette a CBS és a Newsweek. Az iraki ideiglenes kormányzótanács tagjának lakásán csütörtökön tartottak házkutatást az iraki hatóságok az amerikai hadsereg segítségével. Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) elnöke sokáig a Pentagon héjáinak kegyeltje volt, az utóbbi időben azonban többször is konfliktusba került az amerikaiakkal.

Aki kirobbantotta a háborút

A Huszein alatt száműzetésben élt vezető szerint az amerikaiakat megrettente támogatottsága és az, hogy egyre hangosabban követelte a hatalmat az irakiaknak - és részben magának. Valójában azonban Csalabi mindig is elszigetelt volt, és sohasem épített ki valós hátországot Irakban.

Annál inkább felelőssé tehető az iraki háborút megelőző hírszerzési adatok befolyásolásáért. A Pentagon héjái és Dick Cheney alelnök támogatását is élvező ellenzéki vezető látta el értesülésekkel a védelmi minisztérium hírszerzését (DIA). Több, az INC-hez közel álló forrásból származó információ azonban a későbbiekben hamisnak, vagy legalábbis eltúlzottnak bizonyult. Csalabi emberei hitették el a DIA-val, hogy Huszein mobil vegyi laboratóriumokat épített ki. Az INC kémeitől származott a legtöbb, a tömegpusztítófegyver-program létezését bizonygató értesülés is.
Bővebben: Átverték Cheney-t az iraki ellenzékiek?>>

Kegyvesztett kedvenc

Csalabit sokáig Irak leendő elnökének tartották Washingtonban. Pártolta őt az alelnök, Donald Rumsfeld védelmi miniszter, illetve a neokonzervatív agytröszt is, élén Richard Perle-lel és Paul Wolfowitz-cal. Az amerikai hírszerzés legújabb, "sziklaszilárd" bizonyítékai szerint Csalabi azonban Irán számára kémkedett.

A CBS 60 Minutes című tényfeltáró műsorának értesülései szerint Csalabi érzékeny, "amerikai életeket veszélyeztető" értesüléseket adott át az iráni hírszerzésnek. Kémszolgálatának vezetője, Arasz Habib az amerikai titkosszolgálatok információi szerint az iráni hírszerzés, a Tájékoztatási és Biztonsági Minisztérium fizetett munkatársa.

A CBS értesülései szerint az amerikai hírszerzés az ügyben is vizsgálatot folytat, hogy melyik vezető amerikai tisztviselő adhatta át a kényes hírszerzési adatokat a megbízhatatlannak bizonyult Csalabinak.

Korrupció, zsarolás

A Newsweek értesülései szerint ugyanakkor a házkutatást elsősorban az INC korrupciógyanús iraki tevékenysége miatt rendelték el. Csalabi és hétszáz fős magánhadserege az elsők között tért vissza Irakba Huszein rezsimének megdöntése után. Emberei hamar begyűjtötték a rezsim dokumentumait, Csalabi pedig a Baath-pártot felszámoló bizottság vezetője lett. Ebbéli funkcióját az Iraki Központi Büntetőbíróság nyomozói szerint zsarolásra használta ki.

Az amerikai ideiglenes kormányzat értesülései szerint nemrégiben a tudományügyi minisztérium egyik vezető beosztású munkatársa megtagadta, hogy egy túlszámlázott, kedvezőtlen szerződést kössön egy az INC-hez köthető céggel, mireföl a Baath-párti múltat vizsgáló bizottság felvette nevét Huszein állampártjának tagnévsorába. A minisztériumi vezetőt kirugással zsarolták meg.

Kétes hitelű szervezet

Az INC tevékenységét amúgy is vizsgálják Washingtonban. A szervezet egészen eddig a hétig havi 340 ezer dollár amerikai támogatást kapott. A kongresszus állami kiadásokat vizsgáló hivatalának sejtései szerint a pénz jó részét az amerikai közvéleményt célzó háborús propagandára és a később hamisnak bizonyult, a háborút elősegítő hírszerzési adatok beszerzésére fordították.

Csalabi személy szerint is érintett lehet korrupciógyanús ügyekben. Bagdad felszabadulása után egyik jóbarátja nyerte el Irak egyelőre egyetlen mobiltelefon-koncesszióját. Az ellenzéki vezért amúgy már ítélték el sikkasztásért. Egy jordán bíróság a Petra Bank csődjében találta bűnösnek az akkor már Londonban élő vezetőt 1992-ben. Csalabit távollétében huszonkét év börtönre ítélték.