Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Az euró kihozta a politikusainkból a normálisat

GettyImages-157537382
2017.10.13. 21:03

Viszonylag ritka alkalom, hogy fideszes és ellenzéki politikusok leüljenek egymással, hát még ha abból az átlagos magyar politikai kultúrához képest valamilyen többé-kevésbé értelmes vita sül ki. Október 13-án mégis összehozott az euróbevezetés témája egy ilyen beszélgetést a Political Capital szervezésében.

Nagy a mozgolódás az euróövezet körül

Ahogy arról az intézmény igazgatója, Krekó Péter beszélt és mi is írtunk korábban, megélénkült a vita a térségben az uniós valuta bevezetéséről és arról, ki hová akar tartozni. A csehek nyitottak rá (megfigyelői helyet kértek az euróövezeti pénzügyminiszterek testületébe), „a lengyel nem is mintha puhult volna”, a szlovákok pedig kijelentették, hogy az uniós maghoz akarnak csatlakozni. Az EU közvéleménykutatása azt mutatta, hogy a magyarok többsége is az euró mellett áll.

Decemberben derülhet ki, hogyan segítenének nekünk

A politikusok után szakértők vették át a terepet. Itt egy európai bizottsági forrás arról beszélt, hogy várhatóan december elejére javasolnak egy olyan költségvetési sort, amiből támogatást kaphatunk az euró bevezetéséhez.

Közben röpködnek a reformtervek. Emmanuel Macron francia elnök alapvetően kétsebességessé tenné az EU-t, ahol a belső kör az euróövezet lenne, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök viszont egyben tartaná a közösséget, amihez segítséget ígért a még kimaradottaknak.

Ujhelyi: történelmi lehetőség

Az első panelben Somogyi Zoltán, a Political Capital társtulajdonosának moderálásával vitatkozhattak a meghívott politikusok. Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő szerint most történelmi időszakot élünk, és ritkán van ilyen döntésre lehetőségünk. Az EU válságban volt a legutóbbi tíz évben, de ebből ki kell törnie, vélekedett a szocialisták magyar EP-delegációjának a vezetője, aki aláírásokat gyűjt az euró bevezetéséért. „Számomra ez politikai, és kevésbé közgazdasági kérdés”, mert nem lát Magyarországnak más esélyt, mint az euróövezeti tagsággal együtt járó mélyebb integrációt. Az illiberális, „putyini és erdogani típusú építkezésre koncentráló hatalom összeférhetetlen a mélyülő, integrálódó Európával”, a milliárdos Brüsszel- és Soros-ellenes kampányok pedig arra valók, hogy átneveljék a magyarokat.

Szelényi: elmúlthúszév

„Már régesrég kellene euró” – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna volt fideszes, majd az Együttől nemrég elkülönült képviselő. Tőle az MSZP is kapott kritikát, mert ő az elmúlt húsz év politikai elitjét tette felelőssé, amiért képtelenek voltak lebontani az államadósságot, sőt, „hosszú évekig” még növelték is (az ésszel költekezés és az fenntartható adósság az euróbevezetés két fontos feltétele). Évtizedek óta járadékvadász rendszer van, ami az elmúlt hét évben még erősebb lett, és szerinte sokkal több támogatást lop a mostani, mit a korábbi, de az is elherdálta és felélte a pénzt. „Az nem is kérdés, hogy minden tagállamnak csatlakoznia kell előbb-utóbb” az euróövezethez – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna.

Schöpflin: „szerintem az euróról nem lehet népszavazást tartani”

Ez jogilag ugyan igaz, mert a dánokon és a kilépő briteken kívül mindenki vállalta az euró bevezetését, de Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő hamar lecsapta a magas labdát: a svédek is elvannak euró nélkül (az EU elnézi nekik, hogy a végtelenségig húzzák a folyamatot, pedig elvileg ők is elkötelezték magukat). Egyetértett azzal, hogy valami változik, de EU szerinte az európai konfliktusok megoldására született. Amíg erre, főleg a német-francia békítésre összpontosítanak, sikeres lesz, de ha homogenizálni akarnak, azzal nem biztos, hogy mindenki egyet fog érteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a francia elnök terveiből nem sok valósulhat meg, mert be kell venni a (liberális, de euroszkeptikus húrokat pengető) FDP-t a kormányba. „Szerintem az euróról nem lehet népszavazást tartani” – jelentette ki, amiben egyébként jogilag igaza van (az alapszerződésbe a Fidesz beleégette, hogy forintot használunk, így erről nem voksolhatunk).

Demeter: előbb a feltételeket teremtsük meg

Demeter Márta LMP-s politikus szerint az a kérdés, hol tudjuk az érdekeinket legjobban érvényesíteni, de Magyarország elveszítette az érdekérvényesítő képességét, „a perifériára kerültünk” (ami azért kicsit túlzás). „Ha az a kérdés, hogy tartozzunk-e a mag-Európához, mindenki rávágja, hogy igen”, és „nem kérdőjelezzük meg”, hogy be kell-e vezetni az eurót, de a politikai mellett ő már a gazdasági szempontokkal is foglalkozott. Szerinte Magyarország akkor lesz sikeres az euróval, ha ebben a magyar társadalom megtalálja a helyét, ehhez pedig itthon kell olyan gazdaság- és társadalompolitika, amivel kihozzuk a közös valutából a lehetőségeket.

Ujhelyi pörgette fel a vitát

Ujhelyi István nem hagyta annyiban, hogy az LMP húzódozik az euróbevezetéstől. Jóban vannak, mondta a volt MSZP-s képviselőről, de lehet, hogy kifelé két helyett „csak egy puszit kapok majd”, dobta be a vitában, ahol egyértelmű választ próbált kipréselni a képviselőből: akarnak-e eurót vagy sem? Válaszként ugyanazt kapta: igen, de megfelelő feltételekkel. Hogy mégis mik lennének ezek konkrétan, azt nem fejtette ki.

Ujhelyi István a Fidesznek is nekiment: 2011-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2018-ra euró kell, amikor viszont levélben kérdezte a pártvezetőket, csak migránsozást kapott cserébe a Fidesztől. „Mi változott?” – kérdezte.

Déliek és Szlovénia vs. Szlovákia és a baltiak

A vita második, szakértői részében sokkal jobban körüljárták a rossz és a jó példákat, ráadásul sikerült Görögországnál relevánsabb, Magyarországhoz közelebbi országokat is találni. Zgut Edit moderátor rögtön Szlovákiáról kérdezett mindenkit, amely az euróbevezetés mellett szépen elhúzott mellettünk.

Szlovákiának egyszerűen szerencséje volt, válaszolta Tardos Gergely, az OTP kutatási igazgatója. A volt MNB-s szerint a spanyolok, portugálok és görögök a válság előtt úgy érezték, remekül jártak az euróval, de az alacsony kamatokból és a bizalomból ingatlanpiaci robbanás lett, ekkor pedig nem volt meg a kezükben az eszköz a korrekcióra.

Oblath Gábor közgazdász Szlovéniát hozta rossz példának, de itt vitatták, hogy vajon ebben az esetben nem inkább a különleges állami bankrendszere volt-e a hunyó.

„Csacska mítosz”, hogy fejlettségi közelség kellene az euróhoz, jelentette ki Mizsei Kálmán volt uniós misszióvezető. Szerinte ez légből kapott követelmény, ténylegesen csak a csatlakozás elodázására jó. A Pukliék népszavazását is támogató szakértő Észtországot és az egész Baltikumot hozta ellenpéldának. Már ütésállóbb az euróövezet, mint korábban, és az euróbevezetésnek olyan horgonyszerepe lehet, ami a magyar gazdaságpolitikát segíti.

Schöpflin György itt Görögországgal példálózott, amely szerinte túl korán vezette be az eurót. Az euróövezet nagyon nehezen lábal ki a válságból, csak most indult be a növekedés, tompította az utóbbi idők elég jó eredményeit. „Nincs mese, hogy belépünk”, de az már más kérdés, hogy mikor. Vitatta, hogy a periférián lenne Magyarország: az uniós kvázi-kormánynál, az Európai Bizottságnál most „Lengyelországgal van kontraszt”, hazánk betartja az uniós szabályokat, lépett át elegánsan Orbán Viktor megjegyzéseiről a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatban. Ujhelyi István azzal kontrázott, hogy az Európai Parlamentben Magyarországgal szemben indulhat az EU történetének első alapjogi eljárása.

Pukliék a közönségből akcióztak

A rendezvényt a közönségből hekkelte meg egy kicsit Pukli István, aki pártja, a Polgári Világ trükkös népszavazását tolta be a kérdések közé, azt tudakolva, hogy melyik politikus támogatná (Ujhelyi Istvánt kivéve, aki erre már ígéretetet tett). Egyik kísérője az LMP-t és a Fideszt igyekezett megszorongatni, Schöpflin György görög példájára például felvetette, hogy akkor miért van Nógrádban forint és mi a helyzet az eurót használó Észtországgal. (Előbbinél a legitimitás, utóbbinál a kiindulópont más, válaszolt a politikus.)

Az EUrologus Ujhelyi Istvánnál érdeklődött, mennyire hitelesen kampányol az MSZP az euróval, amikor a kétszer száznapos programmal épp ők lehetetlenítették el a hosszú időre a bevezetését és Botka László az akkori intézkedések egy részét akarta visszahozni, mint például az elöregedő Magyarországon csak évekig bírt 13. nyugdíjat (ezt az ígéretet a miniszterelnök-jelölt kilövése óta se adták fel).

Szerinte nem lehet összehasonlítani az akkori és a mostani időszakot, se Magyarország, se az euróövezet szempontjából. A Medgyessy-program tényleg rendesen odavágott az államháztartásnak, de nem akkor volt nagy a kivándorlás, ráadásul jött a válság (az adósság és a túlköltekezés viszont már előtte, 2006-ra tarthatatlanná vált, és a legtöbb tagállam évekig zárva tartotta a munkaerőpiacát előttünk a 2004-es csatlakozás után). Most a baloldal programja elég egyértelmű volt, bizonyos kiadások (például a stadionépítések) kiiktatásával és befektetésekkel szerinte lehet fedezet.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.