Bulgária büntetésben, az oroszokkal meg mi legyen

Valamit kezdeni kéne az oroszokkal

A grúziai háború megoldásában végre nagyhatalmi ambícióihoz mérten szereplhetett az EU, bár nem világos, hogy mekkora volt a szerepe a vérontás befejezésében Nicolas Sarkozynek. Valószínű, hogy az oroszok akkor hagyták abba a háborút, amikor akarták. Mindenesetre a hat napig tartó öldöklés végét az EU nevében eljáró francia elnök által közvetített tűzszünet hozta meg. (Ebben a félévben Franciaország az unió soros elnöke.)

A tűzszüneti feltételeket az oroszok nem tartották be teljesen, két grúziai városban (egy katonai kikötőnél és egy légibázisnál) még mindig ott maradtak az oroszok katonák. Sarkozy erre hivatkozva, és a háború megbeszélése végett szeptember 1-re rendkívüli csúcsra hívta össze a tagállamok vezetőit, az Európai Tanácsot. Itt kellene eldönteni, hogy mit kezdjen az EU az egyre agresszívabb Oroszoroszággal. Hosszú huza-vona után éppen júniusban kezdődtek meg az együttműködési tárgyalások Moszkva és Brüsszel között, de a háború nem tett jót az oroszok megítélésének.

A nyugati nagyok elítélték, hogy az oroszok benyomultak Grúzia belsejébe, Dél-Oszétia visszafoglalását viszont szó nélkül hagyták, az USA-hoz hasonlóan. Augusztus utolsó hetében Merkel német kancellár felháborodott nyilatkozatot adott ki, Sarkozy pedig telefonon sürgette meg Medvegyev orosz elnököt, hogy induljanak már kifelé. A keleti tagállamok pedig kifejezetten megijedtek a Szovjetunió feltámadásának rémétől.

A lengyel és a három balti állam kormányai már a háború elején jelentkeztek, hogy békefenntartókat küldenének Grúziába, ezt azonban senki sem vette komolyan. Litvánia azt javasolta a háború után, hogy gyorsítsák fel Ukrajna csatlakozási tárgyalásait, nehogy ismét orosz érdekszféra legyen az ország. A döntés nagyon drága lenne, Ukrajna az eddigi legoptimistább becslések szerint is 15-20 év múlva lehet tag. Románia Moldáviát félti az orosz befolyástól (ott is vannak oroszok által támogatott szakadárok) és az ottani uniós befolyás erősítésére kérte az ilyen programokat finanszírozó nagyokat.

Szerbia megjavult

Talán nem korai azt állítani, hogy az év külpolitikai sikere brüsszeli szempontból Szerbia megjavulása. Előbb a februári elnökválasztáson, majd a májusi parlamenti választáson győztek az unió által támogatott nyugatosok. Majd nem sokkal az új EU-barát kormány megalakulása után elfogták és Hágának kiadták Radovan Karadzsicsot, az egyik legjobban keresett háborús bűnöst, a volt boszniai szerb köztársaság elnökét.

Szerbia esetében úgy tűnik, hogy maradéktalanul bejött az EU puha nyomásgyakorlása, vagyis az, hogy nem fegyverekkel, hanem kedvezményekkel befolyásolják a külvilágot. Szerbia visszaküldte nagyköveteit a Koszovót elismerő tagországokba is.

Macedóniában júliusban szintén a nyugatos erők nyertek.

Biztosnak tűnik, hogy Horvátország jövőre lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, de a tagságot csak 2010-12 között kaphatják meg.

Az EU-nak tetsző döntést hozott a török alkotmánybíróság is, mert nem tiltották be a kormányzó nyugat-barát pártot.

Szövődnek a tervek az ír nem kezelésére

Az írek nem szavazták meg a lisszaboni szerződést, 12 évnyi vita után sem látszik megoldódni az EU szervezeti felépítése. A szerződés-párti országok buzdítására azért folytatódott ratifikáció: Belgium és Olaszország is csatlakozott a bizonytalan jövőjű szerződéshez. Sőt, Sarkozy Párizsban rábeszélte a lengyel elnököt, hogy mégis írja alá a szerződést (Lech Kaczinsky az ír nemre hivatkozva fölöslegesnek tartotta ezt).

Sarkozy azt javasolta az ír kormánynak, hogy jövő júniusban az EP-választásokkal egyszerre írjanak ki új népszavazást a szerződésről. Egy ír lap szerint a kormány inkább jövő októberi újraszavaztatásra készül. Egy új népszavazás esetére az EU várhatóan garantálná az íreknek, hogy Brüsszel nem szól bele az ír adórendszerbe, nem kell feladni a sziget katonai semlegességét és az abortuszt sem kell engedélyezniük. Általában ezektől tartva kampányoltak a szerződés ellenzői Írországban, bár ezek közül csak a védelmi politikát befolyásolta volna a szerződés.

Sokan azonban félnek az új népszavazástól. Egy újabb "nem" még rosszabb helyzetbe hozná az uniót, és az egy éves késlekedés sem tenne jót. Egy augusztus eleji közvélemény-kutatás szerint az írek 71 százaléka nem akar új népszavazást és most a múltkorinál is többen, 62 százalék szavazna nemmel.

A Centre for European Reform nevű londoni kutatóközpont szerint megoldást jelentene, ha a lisszaboni reform legfontosabb pontjait beépítenék a Horvátországgal kötendő csatlakozási szerződés szövegébe. A többi kérdést pedig különböző ágazati szerződésekkel rögzíthetnék, és így az egy nagy és látványos megállapodás helyébe sok kicsi léphetne.

Sarkozy azt is felvetette, hogy a következő ciklusra úgy garantálják a kevesebb uniós biztost (a lisszaboni szerződés hosszabb távon eghyarmaddal csökkentette volna számukat, vagyis nem járt volna minden tagállamnak biztosi poszt, mint most) hogy a hasonló nyelvű és kultúrkörű országoknak közös biztosa legyen. Például a németeknek és az osztrákoknak, vagy a Benelux-államoknak. Az osztrák külügyminiszter gyorsan rossz viccnek nevezte az elképzelést.

Közben egy 27 ezer fős közösség is beszállt a szerződés körüli zsarolásba. A Finnországon belül autonóm területnek számító Aland-szigetek 30 fős parlamentje úgy döntött, hogy megvétózzák a finn ratifikációt, ha nem kapnak cserébe négy dolgot. A feltételek elég komolyak, a sziget például igényt tart egy EP képviselői helyre is. A svédek által lakott terület valószínűleg nem okoz sok fejtörést Brüsszelnek az ír szigethez képest, de az ottani vita jól jellemzi, mennyi szempont és kompromisszum kell az EU működtetéséhez.

Bulgária büntetésben

Korábbi fenyegetéseit beváltva az EU megbüntette Bulgáriát. Már az év elején is szokatlanul kemény szavakkal ostorozta a bizottság a bolgár korrupciót, és Barroso bizottsági elnök Szófiába is elutazott, hogy szóljon, az EU-s támogatások szétlopása nem mehet tovább. Júliusban egy 600 millió eurós támogatási programot fagyasztottak be, és további megvonások is várhatók. Hollandia még keményebb büntetést akart és azzal is megfenyegették Bulgáriát, hogy nem csatlakozhatnak a schengeni szövetséghez.

Románia is dorgálást kapott az EU-s támogatások kezelése miatt, de jóval enyhébb hangút, mint déli szomszéda. Ugyanakkor ott is leállították több mezőgazdasági pályázat kifizetését. Romániában nem kifejezetten a támogatások szétlopásával van baj, hanem inkább az ellenőrzés hanyagságával: előfordult például, hogy egy pályázót véletlenül kétszer fizettek ki.

Bajban az EU gazdasága

Először fordult elő az euró bevezetése óta, hogy a közös pénzt használó országok gazdasági teljesítménye csökkent. A kínos adat 2008 második negyedévére vonatkozik. Az eurózónában 0,2 százalékkal, az egész EU-ban pedig 0,1 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest. A nagy gazdaságok közül a francia 0,3, a német pedig 0,5 százalékkal esett vissza. Különösen nagy a gazdasági visszaesés a balti államokban. Ráadásul az infláció is minden korábbinál magasabb az eurózónában, 4 százalékos.

Európai gazdasági válságról korai volna beszélni, de a recesszió valós fenyegetésnek tűnik. Ennek lehetséges ellenszeréről tárgyalnak majd az eurót használó tagországok pénzügyminiszterei szeptemberben, Nizzában.

Diadalt ülhet a gázlobbi

Ahogy sorozatunk V. részében megírtuk, az eredeti bizottsági javaslatnál puhább gázliberalizáció elfogadása várható. Ahogy az árampiac esetén ez már megtörtént, úgy volt, hogy a gáz esetében sem foglalkozhat ugyanaz a cég termeléssel és elosztással, nehogy visszaéljenek erejükkel. Ehhez képest már a júniusi szakminiszteri csúcs előtt az energetikai biztos felvetette az úgynevezett ITO-k bevezetését. Az EU-zsargonban megjelenő új mozaikszó azt jelenti, hogy a termelő és az elosztó cégeknek mégis lehetne ugyanaz a tulajdonosa, de külön cégként, külön vezetőséggel kell működniük.

Júniusban az ITO-k mellett döntöttek a tagállamok miniszterei és júliusban az Európai Parlament is ezt a koncepciót szavazta meg. Ez egyértelműen a nagy gázipari konszerneknek kedvező, különösen a német E.on és a francia EDF fúrta a bizottsági javaslatot. A kormányok után a képviselőket is meggyőzték, hogy a gázpiac felosztásakor óvatosabbnak kell lenni, mint az árampiacnál voltak.

Nem lesz *(és illeték)

Az EP utolsó ülésén megszavazta, hogy legkésőbb 2009 elejétől minden repülőjegy hirdetésekor a pontos és végső árat kell megadni, vagyis az összes adót és illetéket fel kell tüntetni.

Lehet kétsebességes Európa?

Túlmutat a konkrét ügyön egy családjogi vita, ami a válásról szól. Sok tagország azt szeretné, ha egységes szabályozás készülne az olyan válásokra, amelyekben a házaspár tagjai különböző EU-s államok polgárai. A 27 tagállam képtelen volt megegyezni, hogyan intézzék egységesen ezeket. A két szélső álláspont egyik végletét Málta képviselte, a szigetországban ugyanis tilos a válás. A másikat Svédország, ahol a legliberálisabb a családjogi törvény és a nagyon egyszerű válási eljárást féltik a konzervatívabbaktól. Végül 9 tagállam (köztük Magyarország) jelezte, hogy ők szeretnék egymás között bevezetni az általuk támogatott rendszert, akkor is, ha a többi tagállam nem csatlakozik. A bizottság egyelőre vizsgálja, hogy ezt megengedje-e. A tét inkább elvi jelentőségű, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kialakulhatnak-e külön klubok az EU-ban bizonyos szabályozásoknál. Ezzel átláthatlanabbá válhat az egyébként is bonyolult uniós jogrend, viszont azt is nehéz megmagyarázni, hogy például egy görög-francia pár miért ne válhatna könnyebben, ha kormányaik ezt kölcsönösen elismernék.

Börtönbe a bevándorlókkal?

Olaszországot az EU számos fórumát vádolták idegenellenességgel a nyáron. Különösen vitatott volt a Berlusconi-kormánynak az a döntése, amellyel bűnözővé nyilvánították a magukat igazolni nem tudó bevándorlókat, és négy évig terjedő börtönnel fenyegetik őket. Olaszországba idén már több mint tízezer ember szökött be, többségük Afrikából, és a római kormány szerint csak kriminalizálásuk jelenthet megoldást.

Az Európai Parlament külön határozotban ítélte el Olaszországot a cigányok lajstromba vétele miatt. Az olasz kormány még a cigánytáborokban élő gyerekektől is ujjlenyomatot készül venni, és ez sérti az alapvető emberi jogokat az EP képviselők többsége szerint. (A parlament határozata említi a magyarországi cigányellenesség fokozódását is.)

Nem tudtak megegyezni a tagállamok arról a bizottsági javaslatról sem, ami szerint egységesen büntetni kellene az illegális bevándorlókat feketén foglalkoztató cégeket. A tervezet szerint az ilyen munkaadókat a pénzbüntetés mellett kizárnák az állami megbízásokból és az EU-s támogatásokból is. A tervezet egyik fő támogatója Olaszország, és az ellenzők között van Magyarország is.

Érdekes statisztikai adatok kokainról, aranyról és öregedésről

A spanyolországi euró-bankjegyeken van a legtöbb kokain-származék, az ottani pénzek 94 százalékán mutatható ki a népszerű kábítószer nyoma (ez nem azt jelenti, hogy szinte minden spanyol eurót használtak már szippantáshoz, hiszen egy kokainnal szennyezett bankjegyet elég egy tiszta mellett tartani a pénztárcában vagy a kasszában, hogy a másik is kokainos legyen.) Az angol font-bankjegyeknek például csak a felén van kokain-nyom, pedig az ottani adat is magasnak számít.

A legtöbb aranyat az EU nyerte a pekingi olimpián, 87 darab első helyezést értek el az unió polgárai. A második Kína (51) a harmadik az USA (36).

Egy bizottság által megrendelt számítás szerint az EU népessége még néhány évig növekedik, aztán csökkenni kezd, ha nem történik valami rendkívüli. Az előrejelzés szerint a mostani 495 millió európai helyett 506 millió lesz 2060-ban, viszont az emberek 30 százaléka 65 évesnél idősebb lesz (most csak 17 százalék ilyen öreg). A bevándorlás mostani ütemével számolva 2035-ig nőhet csak az európai népesség, utána már kívülről sem lehet pótolni az egyre korosodó őslakosságot.

Leszakadt a plafon

A nyári parlamenti szünet alatt leszakadt a strasbourgi ülésterem plafonja. Ezért az őszi idény első ülését kivételesen Brüsszelben tartják, és ismét elindult a vita, hogy érdemes-e évente 200 millió eurót költeni azért, hogy évente 12 ülést az elzászi városban tartson az EP.

Magyarország átáll

Eldőlt, hogy a kötelező átállás határideje előtt, a 2004-ben csatlakozott országok közül harmadikként Magyarország jövőre átáll a SAPS-ról az SPS-re. A két betűszó a mezőgazdasági támogatások elosztásának módozatait jelentik, lényegüket a sorozat V. részében már kifejtettük.

Befejezte a vizsgálatot a bizottság arról, hogy az OMV elvben megveheti-e a Molt. Úgy nézett ki, hogy a bizottság csak akkor engedélyezne egy ilyen felvásárlást, ha az egyesült cég megválna egyik közép-európai finomítójától. Erre az OMV bejelentette, hogy visszavonja tavalyi szándéknyilatkozatát a Mol felvásárlására.

Segélyt kaptak a halászok

Sikerült 2 milliárd eurót kicsikarniuk a halászoknak az EU-tól. A magas üzemanyagárak ellen tiltakozva a francia halászok napokig tüntettek, eredetileg a dízel jövedéki adójának csökkentéséért. Később más országok halászai is tüntettek. A francia elnök támogatta követelésüket, de az EU-s pénzügyminiszterek hallani sem akartak a fuvarozók által is várt adócsökkentésről. Végül a halászok pénzt kapnak.

Zöld szervezetek szerint kevesebbet kellene halászni, és akkor drágább lenne a hal, és nem pusztulnának ki néhány év múlva a tengerek sem.

Helyezkedés

Jose Manuel Barroso bizottsági elnök augusztusban bejelentette, amit már Brüsszelben már mindenki sejtett: szívesen vállalná az EU kormányának is nevezett testület vezetését a 2009-ben kezdődő ciklusban is. Ehhez nem csak a kormányok támogatását kell majd elnyernie, hanem a mostani jobbközép többség megtartására is szüksége lesz az EP-ben.

Az EP-választásokat 2009 június 4-e és 7-e között kell megtartani mind a 27 tagországban. Mivel Magyarországon hagyományosan vasárnap vannak választások, így minden bizonnyal itthon 7-re esik majd a voksolás.

Az EP úgy döntött, hogy a következő ciklusban több képviselő kell majd a frakcióalakításhoz mint most. 2009-től legalább 25 képviselőnek, legalább 7 tagországból kell majd csoportba rendeződnie. Most 20 és 6 a két kulcsszám.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2011-től csak olyan cigit lehet majd kapni az unióban, amit ha nem szívnak, akkor magától elalszik.