Miklós
-4 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Kevesebb pénzt ad Európa II. Erzsébetnek

2008.06.03. 11:00
Csökkentik a nagybirtokok uniós támogatását, az egyik legnagyobb vesztes a brit királyi család lehet. Nem járnak jól a közép-európai termelőszövetkezetek sem, bár nekik még van négy évük az átállásra. Szerbiában félig-meddig megtörtént az, amiért Brüsszel hónapok óta könyörgött: győztek a nyugatosok, csak nem eléggé. A francia halászok olcsóbb benzint követelnek, az európai pénzügyminiszterek nem engednek. Budapest valószínűleg EU intézményt kap az Infoparkba. Áttekintjük, hogy mi történt májusban az EU-val.

A szerbek meghallgatták Brüsszel imáit

Az EU mindent megtett, hogy ne a radikálisok nyerjenek a szerb parlamenti választáson. Ingyenes vízumot adtak a lakosságnak és a háborús bűnösök rejtegetése ellenére együttműködési szerződést írtak alá a belgrádi kormánnyal. A választásokat megnyerték a nyugatos demokraták, ám még egyáltalán nem biztos, hogy első helyük kormányzásra a kormányzáshoz elég lesz.

A kérdés, hogy néhai Milosevics pártja kivel köt szövetséget, és most az EU annak szurkol, hogy a mérleg nem túl vonzó nyelve mellettük, illetve szerbiai barátaik felé billenjen. Az EU fő célja azonban teljesült, nincs a választások után közvetlen háborús veszély a Balkánon. A radikálisok vezére most már csak azzal fenyegetőzik, hogy ha Koszovó és Albánia egyesül, akkor megindulnak a szerb katonák. Az egyesülés viszont most egyáltalán nincs napirenden.

Közben kudarc is érte az EU-t a térségben. Június közepén kellene átvennie az EU-nak a koszovói rendészeti feladatokat az ENSZ-től, ez azonban a szerbek és Oroszország ellenállása miatt biztosan elmarad. A 2000 fős Eulex-nek nevezett európai erőnek alig tizede érkezett meg június elejére Koszovóba, és úgy tűnik, hogy az ENSZ csapatai maradnak inkább.

A lengyelek nyomulnak

A koszovói EU-s katonai akció ugyan elmaradt, de egyre több jel utal arra, hogy a közös védelmi politika tovább erősödhet. Lengyelország teljes jogú tagja lett az Eurocorps nevű katonai szövetségnek, amely ugyan nem EU-s intézmény, de csak uniós tagjai vannak (a lengyeleken kívül Franciaország, Németország, Spanyolország, Belgium és Luxemburg). A lengyelek 3000 katonával állnak az Eurocorps rendelkezésére. A szövetség a NATO és az ENSZ bevetéseit hivatott segíteni. Lengyelország viszonylag jelentős, 400 fős alakulattal vesz részt az EU csádi missziójában is, és már korábban jelezték, hogy támogatják a franciák erősebb katonai együttműködésre felszólító uniós javaslatát. Májusban a német hadügyminiszter is arról beszélt, hogy 2009-től erősíteni kéne a katonai együttműködést a tagállamok között.

Miközben Brüsszel újra a francia kormány kezére csapott a Mediterrán Uniónak nevezett szervezkedés miatt, Lengyelország és Svédország is külön klubot indított EU-n kívüli országoknak. A főként volt szovjet tagköztársaságokat tömörítő új szervezet egy újabb példája annak, hogy a közös külpolitikát megkerülve a legérdekeltebbek kezükbe vennék az intézményes kapcsolattartást a szomszédos érdekszférával. Ezt a bizottság nem szereti, a franciáknak máris jelezte, hogy az észak-afrikai térséget bevonó Mediterrán Unió politikai felügyeletét a brüsszeli központból kívánják ellátni.

Budapest intézményt kap

Az EU-nak nincs minden intézménye Brüsszelben, így a hamarosan megnyíló tudományos kutatásokkal foglalkozó intézménye sem az unió központjában lesz. Úgy volt, hogy a pályázó városok közül (Wroclaw, Bécs-Pozsony közösen, Barcelona egyik külvárosa és Budapest pályázott) már májusban kiválasztják a győztest. Hivatalos végeredményt nem hirdettek, de a szűkített szempontrendszer egyértelműen Budapestre illik. Csupán a Wroclawval pályázó lengyelek nem adták még áldásukat Budapestre, de a tanács júniusi csúcstalálkozóján várhatóan Budapestet hirdetik győztesnek. Ez lesz az első uniós szerv, ami Magyarországra költözik. A környéken Bécsnek és Varsónak van egy-egy uniós intézménye.

A litvánok feladták a vétót

Másfél év huza-vona után a tagállamok megállapodtak, hogy megkezdik a tárgyalásokat Oroszországgal az Új Partnerség és Együttműködés nevű szerződésről, ami a két fél viszonyát hívatott szabályozni. Miután tavasszal a lengyelek is engedtek, Litvánia egyedül vétózta az elmúlt két hónapban a tárgyalás megkezdését. A vilniusi kormány végül meghajlott a többi tagállam nyomása alatt, de jelezték, bármikor újra vétót emelnek, ha úgy érzik, hogy az oroszok zsarolni kezdik őket az energiahordozókkal.

Nincs B-terv, ha az ír nép ellenáll

Júniusban szavaz Írország a lisszaboni reformszerződésről. A tagállamok sorra ratifikálják az EU jövőjét alapjaiban meghatározó és lényegében az alkotmányt helyettesítő szerződést, májusban éppen a német képviselők adták rá áldásukat. Csak Írországban tartanak róla népszavazást, és az esélyek nem eléggé jók. Az igennel és nemmel szavazni akarók aránya között egyre csökken a különbség. A májusi felmérések szerint 41 százalék az igen-pártiak, és 33 százalék a nemet akarók aránya, és nagyon sok a bizonytalan.

Brüsszelben nincs terv arra az esetre, ha az ír szavazók elkaszálják az egész szervezet jövőjét biztosító szerződést. Az egész EU válságba juthat, ha ejteni kell a nehezen kialkudott szerződést. Charlie McCreery ír EU-biztos szomorúan nyilatkozta, hogy szerinte a 4,2 millió ír választóból jó ha 250-en olvasták, és maximum 25-en értik a szerződés szövegét, mégis döntenek a hatalmas jelentőségű megállapodásról.

Az EU működését már most lassítja az ír alkotmánynak az a kitétele, hogy a nagy nemzetközi szerződéseket meg kell a néppel szavaztatni. Most ugyanis nem mer sem a bizottság, sem a tanács nagy horderejű ügyekben dönteni, nehogy az ír euroszkeptikusok valami hibát találjanak benne, és felhasználják a kampányukban. Ha minden jól megy, és az írek igent mondanak, akkor ősszel törvénykezési dömping várható. Ha az írek nemet mondanak, akkor azt hosszú évekig nem heveri ki az unió, és a nagy egységesülési folyamat lassú téblábolásba fulladhat.

A lisszaboni szerződés jelentőségét mutatja, hogy idén Angela Merkel német kancellár kapta a Károly-díjat, ami minden évben az európai egységért legtöbbet tevő személynek jár. (Két magyar díjazott is volt már, Horn Gyula 1990-ben, Konrád György 2001-ben kapta meg a kitüntetést.) Azért Merkelt választották, mert rengeteget tett, hogy az alkotmány bukása után a lisszaboni szerződéssel kárpótolhassa magát Európa. A díjátadón Nicolas Sarkozy francia elnök méltatta a német kormányfőt.

Megvan az új agrárszabály

A bizottság bemutatta az agrártámogatásokról írt health-check-nek nevezett jelentését. Ez volt május talán legfontosabb EU-s dokumentuma, akkor is, ha egy nehezen érthető, és ezért a sajtóban rendre alulkezelt ügyről van szó. A munka évek óta folyt.

Az EU agrártámogatásokra fordítja költségvetése közel felét, így a pénzelosztás szabályainak változtatása az egyik legfontosabb uniós kérdés. (A mezőgazdaság az egyetlen terület, amit teljesen kivettek a tagállamok nemzeti hatásköréből, és így csak közös pénzből finanszírozzák, ezért juthat neki ekkora szelet a közös büdzséből.)

A jelentés reagált a növekvő élelmiszerárakra. Az elmúlt évtizedben túltermelési válsággal küzdött az unió, de a most ismét piacképesek lehetnek az agrártermékek. Ezért megszűnik a kötelező területpihentetés, vagyis kevesebb föld marad parlagon. 2015-ig fokozatosan megszüntetik a tejkvótát, ezentúl mindenki annyit fej Európában, amennyit csak akar.

Jelenleg két fő típusa van az EU-s agrárártámogatások elosztásának: a SAPS (ezt használja Magyarország) és a mostani döntés szerint legkésőbb 2013-ig mindenütt bevezetendő SPS. (A magyar kormány már jövőre átállna, de több érdekképviseleti szervezet is kéri, hogy inkább még várjunk néhány évet.) A SAPS esetében hektáronként fix összeget biztosít a gazdálkodóknak. Tavaly például minden megművelt hektár után a magyar parasztok kaptak 105 eurót.

Az SPS viszont egy jövedelemkiegészítő támogatás, nem a föld után, hanem a gazdálkodóknak alanyi jogon jár. Az SPS-ben két mutató alapján számítják ki a támogatást mértékét: továbbra is számít a megművelt birtok mérete, de figyelembe veszik a korábbi termelési eredményeket is, vagyis azt, hogy néhány éve mennyi támogatást kapott az illető. Vagyis az is kaphat támogatást, aki most ugyan nem ültetett semmit, de két éve még aratott. A rendszernek az az értelme, hogy ne az ész nélküli bővítést finanszírozza, hanem lehetőséget adjon az átállásra.

Fontos változás még, hogy 5 százalékkal csökkentik azok támogatását, akik 5000 eurónál többet kapnak évente. A pénzt nem nyelik le, hanem egy vidékfejlesztési alapba teszik. A terv szerint hosszabb távon 13 százalékkal apasztják majd a nagy pénzeket akasztók támogatását. További 3, 6 és 9 százalékot csípnek le a 100, 200 és 300 ezer euró feletti támogatást élvezőktől. Az így fennmaradt pénzt a tagállamok környezetvédelmi beruházásokra költhetik.

A CAP-nak nevezett fenti rendszer lényege, hogy ne vigyenek el irgalmatlan összegeket az egyébként is gazdag nagybirtokosok. Nagy-Britanniában például az angol királyi család kapja a legtöbb uniós agrártámogatást, mert nekik van a legtöbb földjük. A reform ellen Magyarország hiába tiltakozott. Magyarországon az a baja, hogy itt működnek termelőszövetkezetek, amelyeknek nem azért nagy a földjük, mert egy dúsgazdag ember összevásárolta őket, hanem mert sokan közösen művelik birtokaikat egy gazdasági társaságba tömörülve. A magyar érvelés szerint kár volt őket büntetni, és az egészből majd az lesz, hogy a nagy tsz-ek papíron kisebb társaságokra darabolódnak, feleslegesen növelve a papírmunkát. Magyarország csak annyit ért el, hogy itt ráér 2012-ben bevezetni a nagybirtokokat sújtó reformot.

Másfél évre becsukhatják a bevándorlókat

Úgy tűnik, hogy sikerült megtalálni a parlament és a bizottság között a kompromisszumot, hogy mit kezdjen az unió a területére zúduló bevándorlókkal. Ha a tanács is rábólint, akkor hamarosan bevezetik a közös szabályozást. Eszerint a lebuktatott illegális bevándorlókat öt évre kitiltanák az unió területéről. Aki nem megy önként, azt hazatoloncolhatják. Ráadásul a tagállamok maximum 18 hónapra táborokban is tarthatják a bevándorlókat. Az Amnesty International szerint a rendelkezés embertelen, az uniós politikusok viszont örülnek a nehezen összehozott kompromisszumnak. Olaszország például keményebb szabályozást akart, a Berlusconi-kormány börtönbe is csukná az illegális bevándorlókat. Becslések szerint az EU-ban 8 millióan tartózkodnak engedély nélkül.

Közös büntetés

Első olvasatban a tanács, a bizottság és a parlament is elfogadta, hogy egységesítsék az EU-ban a környezetszennyezési bűncselekményeket. A közös fellépés után világos lehet, hogy melyek azok az esetek, ahol mindenütt az EU-ban büntetni kell a környezet károsítóit. A javaslatnak a zöld érveken túli jelentősége is van: ez az első eset, hogy büntetőügyben közös politika születik.

A büntetési tételek ebben az esetben is nemzeti hatáskörben maradnak, ám nagyon komoly jelentősége van annak, hogy egy újabb, eddig az EU által sosem szabályozott terület is bekerül a közösbe.

Jól szerepelt a gázlobbi

A bizottság évek óta azon dolgozik, hogy az árampiachoz hasonlóan a gázpiacot is felossza. Brüsszel azt szeretné, hogy a termelést és az elosztást ne intézhesse ugyanaz a cég. Májusban váratlanul engedékeny kompromisszummal állt elő az energiaügyi biztos. Felvetette az úgynevezett ITO-k bevezetését. Az EU-zsargonban megjelenő új mozaikszó azt jelenti, hogy a termelő és az elosztó cégnek mégiscsak lehetne ugyanaz a tulajdonosa, de külön cégként, külön vezetőséggel kell működniük.

Az ágazati szétválasztást a monopóliumok megtörése érdekében erőlteti az EU. A nagy gázvállalatok, például a francia EDF vagy a német E.on viszont mindent megtesznek, hogy megfúrják a javaslatot, és több tagállamot is megnyertek ügyüknek. Az ITO-k bevezetése látszik most kompromisszumnak, ám az még nem világos, hogy ezek a speciális leányvállalatok csak egy átmeneti ideig, vagy végleg működhetnek-e majd a gázbizniszben.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a már liberalizált áramipar lobbistái máris azt követelik, hogy amit a gázosok megkaptak, azt kapják meg ők is, mert így igazságtalanul hátrányba kerültek.

Június 6-án találkoznak a tagországok energiaügyi miniszterei, hogy eldöntsék mi legyen a gázvállalatokkal.

A franciák beengedik a magyarokat

Július elsejétől Franciaország beengedi a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok munkavállalóit. Így magyarok is külön engedély nélkül és korlátlanul vállalhatnak munkát az egyik legnagyobb EU-tagállamban. Az újakkal szembeni korlátozást egyre kevesebb ország tartja fenn, és már csak Németország és Ausztria ragaszkodik ahhoz, hogy 2011-ig mindenképpen fenntartsa a tilalmat.

A dánok népszavaznak a közeledésről

A dán miniszterelnök őszre népszavazást tervez, amelyek után a királyság feladathatja eddigi részleges különállását. A dánok véleményt mondhatnak az euró bevezetéséről és bizonyos jogszabályokhoz való csatlakozásról. Ha a dánok az euróra szavaznak, akkor hamarosan a régi országok közül már csak Nagy-Britannia és Svédország marad ki az eurózónából, míg az újak közül Szlovénia tavalyi, Málta és Ciprus idei csatlakozása után Szlovákia is belép 2009-ben az övezetbe.

Balhéznak a halászok

Francia halászok tüntetések sorozatával kezdtek tiltakozni a magas olajárak ellen. A drága benzin miatt csődtől tartanak, és az EU-tól várnak kompenzációt. Sarkozy francia elnök felvetette, hogy az EU engedélyezze az üzemanyag utáni adók csökkentését a tagállamoknak. Az EU-s pénzügyminiszterek májusi találkozójukon elvetették az ötletet, így marad a drága benzin és tovább tüntetnek a halászok.