Mégis nyitva áll az EU-tagság Ukrajna előtt
Legfrissebb híreink
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
Nagy vitát váltott ki az uniós külügyminiszterek között, hogy valójában mit is kéne ajánlani Ukrajnának. A pénz, ami az asztalon van, nem új. Elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléről van szó, kiegészítve némi EU-s pénzzel. Mindez pedig, mint tudjuk, gazdasági feltételekkel jár, de Ukrajna esetében politikai feltételekkel is, hiszen az új kormánynak reformokat kell majd végrehajtania. „Nem lesz licitharc” – mondták a külügyminiszterek hétfőn, amikor azzal érveltek, miért nem kínálnak többet most Ukrajnának.
Szankciókat több tagállam, köztük Lengyelország is szorgalmaz. Azonban a többség úgy vélte, még nem jött el az ideje a szankcióknak: viszont készen állnak, hogy adott esetben – például tömeges jogsértés, újabb erőszak esetén – lépjenek.
Leginkább abban nem értettek egyet a külügyminiszterek, hogy meg kellene-e csillantani Ukrajna előtt a tagság lehetőségét. Ezt szorgalmazta Stefan Füle bővítési EU-biztos a napokban. Több elemző szerint hiba volt az unió részéről, hogy a novemberben végül Viktor Janukovics ukrán elnök által alá nem írt társulási szerződés mellé nem tette oda az EU a csatlakozás lehetőségét. Még akkor is, ha adott esetben Ukrajna csak tíz év múlva csatlakozna valójában. Martonyi János magyar külügyminiszter evidenciának és elvi kérdésnek nevezte, hogy Ukrajna európai állam, és hogy az EU nem zárhatja ki a tagság lehetőségét.
Annak ellenére, hogy 4-6 tagállam fenntartásainak adott hangot az Ukrajnának kínálandó európai perspektívával kapcsolatban, végül is a külügyminiszterek hétfői tanácsülését záró közlemény leszögezi: a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás nem jelenti az EU-ukrán kapcsolatok végső célját. Ez uniós nyelven óriási előrelépést jelent, hiszen felcsillantotta az EU a tagság lehetőségét, megerősítve az ukrán ellenzéket.
Martonyi János egyébként a találkozó után Victoria Nuland amerikai külügy államtitkár „Fuck the EU” szavaira reagálva azt mondta, az EU-nak óriási szerepe volt abban, hogy a helyzet Ukrajnában nem lett még rosszabb egy esetleges katonai beavatkozással, vagy a szükségállapot bevezetésével. Ezeknek elkerülésében a magyar külügyminiszter szerint Catherine Ashton külpolitikai főképviselőnek és Füle biztosnak is szerepe volt, akik rendszeresen járnak Kijevbe. Martonyi szerint egyébként épp Ukrajna az, ahol az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak együtt kéne működniük.
Rovataink a Facebookon