Mit művel az Európai Parlament?

Egyes tanulmányok szerint az uniós tagállamokban a nemzeti jog 80, mások szerint inkább csak 25 százalékát határozzák meg az uniós szinten elfogadott szabályok. Az uniós jogot nagyrészt az Európai Parlament alkotja, a tagállami kormányokat összefogó Tanáccsal együtt. Ezt egyszerűen úgy képzelhetjük el, mint egy kétkamarás törvényhozást, ahol az EP az alsóház, amelynek döntéseit a Tanácsnak, azaz a felsőháznak is jóvá kell hagynia. A jogszabályokat kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezheti, ahol jelenleg minden tagállamnak egy képviselője, európai biztosa van, akik egy-egy szakterületért felelősek.

Milyen parlament?

Az Európai Parlament a világ legnagyobb demokratikusan választott törvényhozó testülete. Európai szintű jogszabályokat fogad el, amelyek a tagállamokban, így Magyarországon is érvényesek.

A nemzeti jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós joggal, ezért vannak dolgok, amelyek európai szinten dőlnek el, és a magyar kormány már csak végrehajtja ezeket a szabályokat. A mindennapi élet szempontjából legfontosabb területeket emeljük ki, ahol az Európai Parlament befolyásolhatja azt, hogyan élünk mi Magyarországon.

 

Olcsóbb élet

Az Európai Unió egyik legnagyobb hatású területe a versenyjogi szabályozás, amelynek célja, hogy lehetőleg mindenhol tiszta gazdasági versenyben dőljenek el az árak.

Ennek érdekében az EU igyekszik felszámolni a kartelleket, tehát az olyan helyzeteket, amikor az egymással versengő cégek inkább megállapodnak egy kényelmes árban, és ezt mi, fogyasztók fizetjük meg.

Szintén alacsonyabb árakat próbál elérni az EU azzal, hogy bizonyos védett ágazatokat megnyit az új piaci szereplők előtt. Ilyen ágazat például a távközlés, ahol a vezetékes és mobil szolgáltatók száma is a piacnyitásnak köszönhetően szaporodott meg.

Ehhez képest már csak apróság, hogy 2015-től ugyanannyiért telefonálunk külföldön, mint otthon, mert egy jogszabály értelmében a mobiltársaságok nem számlázhatnak roaming tarifát a hanghívások és az sms-ek után.

Egy zsák pénz

Erről már írtunk egy hosszabb cikket . Magyarországon az elmúlt 10 évben szinte kivétel nélkül minden fejlesztés uniós társfinanszírozásból jött létre.

2013 végéig nettó (tehát a magyar uniós befizetéseket levonva) körülbelül 7.000.000.000.000 forint érkezett az országba. Ez nem csak leírva nagy szám, az uniós transzferek évente két-három százalékot adtak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Tény, hogy a pénz felhasználása nem csökkentette a magyar régiók közötti fejlettségbeli különbségeket, de ez nem az EU felelőssége, hanem a mindenkori magyar kormányé.

Utazás, tanulás, munka

Magyarként soha nem jártunk-keltünk olyan könnyen Európában, mint az uniós csatlakozás óta. 2007 óta Magyarország tagja a schengeni övezetnek, így a legtöbb uniós tagállamba való utazáshoz már útlevél sem kell, pláne nem vízum. Hajlamosak vagyunk ezt természetes adottságnak venni, pedig az alig pár éve érvényesülő jogot számos euroszkeptikus erő máris korlátozná.

Szintén példa nélküli, hogy ennyi diák tanulhat külföldi egyetemeken. Az Erasmus ösztöndíjakat az Európai Unió finanszírozza. Ennek a finanszírozásnak köszönhetően alakulhatott ki az európai egyetemek olyan szoros együttműködése, hogy ma már egy magyar hallgató is több tucat egyetemi helyre pályázhat, ha külföldön szeretne tanulni. Az  Erasmus-os időszakból nem csak az  idegen nyelvtudás, vagy a tanulás marad meg, sokan életre szóló barátságokat, vagy munkalehetőségre váltható kapcsolatokat kötnek.

Végül azt se feledjük, hogy az elmúlt években külföldre távozott több százezer magyar azért vállalhatott munkát egy másik tagállamban, mert az uniós szabályok ezt lehetővé teszik nekik. A munkáltatók ugyanis nem részesíthetik hátrányban a másik tagállamból érkező dolgozót a hazai munkavállalóval szemben. A magyarokkal szemben a korlátozás lehetősége legutoljára Németországban és Ausztriában szűnt meg, 2012-ben.

Nekem a Balaton a Riviéra

A legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos szabály Brüsszelben születik. Az uniós jog szabályozza a vízminőséget, például a balatoni fürdőhelyek víztisztasági értékeit. A vízminőség javítása érdekében a szép szavakon túl anyagi támogatás is kapunk az EU-tól, például a csatornázottság fejlesztésére, szennyvíztisztításra, a folyók és tavak természetes vízminőségének javítására.

Uniós szabályoknak vonatkoznak a levegőtisztaságra is. Az EU például arra ösztönzi az autógyártókat, hogy egyre kevésbé szennyező autókat hozzanak ki, az uniós klímapolitika pedig csökkenti a gyárak, energiaüzemek és más szektorok kibocsátását.

Szintén EU-s törekvés a hulladék mennyiségének csökkentése, illetve a szemét újrahasznosítása, valamint uniós szinten tilthatóak be a veszélyes vegyi anyagok.

Felrobbant, becsaptak, nem tetszik

Brüsszelben dőlnek el a vásárláskor érvényesülő fogyasztói jogok. Például az, hogy ha veszünk egy mobiltelefont, vagy hűtőt, akkor az eladó köteles legalább két évig szavatolni annak hibátlan működését.

Szintén uniós jog mondja meg, hogy mi minősül megtévesztő reklámnak (amit tilos sugározni). Uniós jogból fakad azon jogunk is, hogy ha interneten vásároltunk, akkor hét munkanapon belül visszaküldhetjük a terméket, egyszerűen arra hivatkozva, hogy nem tetszik (vagy nem hivatkozva semmire).

Kiadják-e Tobint Magyarországnak?

A gazdasági-kereskedelmi kérdéseken kívül néhány belügyi kérdésben is igyekszik egymáshoz közelebb hozni az EU a tagállamokat. Hogy ez nem könnyű feladat, azt a magyar közvélemény Ciaran Tobin, az "ír gázoló" esete kapcsán is megtanulhatta.

A jelenlegi uniós szabályok értelmében Írországnak ki kellett volna adnia Tobint a magyar hatóságoknak, ám ezt a kérelmet az ír hatóságok megtagadták, és ezzel megsértették az uniós jogot.

A konkrét esetben az Európai Bizottság azért nem tudott érvényt szerezni az uniós jognak, és ezzel elérni Tobin kiadását, mert az erről szóló jogszabály még a Lisszaboni szerződés előtti időben született. Ezen persze lehet változtatni, de ez a nemzeti szuverenitás további csökkenését eredményezi.

Az EU számos belügyi kérdésben szeretné közelíteni a tagállami jogrendszereket egymáshoz. Ennek oka, hogy az uniós határok átjárhatóbbá váltak, és a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatási csak akkor maradhat hatékony, ha az egyes országok szorosabban együttműködnek. Ez persze azt is magával vonja, hogy Ausztriából is kiküldik a gyorshajtásért járó büntetést. Cserébe a magyar igazságszolgáltatás is könnyebben utána nyúlhat a magyar törvények ellen vétőknek külföldön.

A május 25-én  megválasztott 21 magyar EP képviselő ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekkel fog majd szembesülni munkájuk során. A kormányon kívül  ők jelentik az egyetlen garanciát arra, hogy a számunkra fontos kérdésekben nekünk tetsző döntés szülessen az uniós szinten. Ezért a május 25-i EP választásig hátralévő időszakban az EUrologus áttekinti a pártok választási programjait, és megnézi, hogy milyen témákkal kívánnak foglalkozni az EP-ben, és ez hogyan befolyásolhatja majd mindennapjainkat.