KGBéla menekül a meghallgatása elől

2015.04.15. 18:15 Módosítva: 2015.04.15. 18:20
Kovács Béla halasztást kért a csütörtöki EP-meghallgatásra, ahol a mentelmi jogának felfüggesztéséről tárgyalnának. Az új időpont május 6-a.

Tovább húzódhat Kovács Béla mentelmi jogának tárgyalása az Európai Parlamentben, miután kiderült, hogy a politikus nem vesz részt a csütörtöki meghallgatáson, ahol lehetősége lenne megvédeni az álláspontját az EP jogi szakbizottsága előtt. A meghallgatás új időpontja május 6-a.

A jobbikos képviselő ellen a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal. Úgy tudjuk, az európai uniós intézmények elleni kémkedéssel gyanúsítják.

Kovács Béla eddig nem mondott le a képviselői mentelmi jogáról, hogy megindulhasson ellene az eljárás. Az Európai Parlament megvonhatja a mentelmi jogát, a brüsszeli testület mégis hónapok óta nem tudott döntést hozni az ügyben. A hivatalos magyarázat szerint a magyar hatóságoktól kapott dokumentumokat nem találták eddig elég kielégítőnek ahhoz, hogy alaposan megfontolhassák a kérdést.

A gyanúsított képviselő egyszer kérhet halasztást a meghallgatás időpontjára. Az EP jogi szakbizottságának elnöke dönthet úgy, hogy Kovács Béla részvétele nélkül, a magyar hatóságok által eddig beterjesztett bizonyítékok alapján mégis megtartja a vitát. Úgy is határozhat, hogy elhalasztja azt egy későbbi időpontra. Kovácsnak olyan lehetősége is van, hogy egy másik EP-képviselőt küld maga helyett, aki felszólal a védelmében.

Az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága május 6-án és 7-én ülésezik legközelebb. Információink szerint a meghallgatást előbbi napra, május 6-ra halasztották.

A meghallgatás után a szakbizottság tagjai megvitatják, hogy indokoltnak látják-e a mentelmi jog felfüggesztését. Két esetben állhatnak ki a gyanúsított képviselő igaza mellett:

  • ha politikai támadást látnak a gyanúsítás mögött
  • ha a mentelmi jog felfüggesztését a képviselő valamelyik korábbi véleménynyilvánítására alapozva kérvényezik. Az EP megvédi a képviselői szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

A szakbizottság a vita után szavaz, és a plenáris ülés elé terjeszti az álláspontját, ahol a teljes parlament mondja ki a végső szót. Az Európai Parlament nem arról dönt, hogy Kovács Béla vétkes-e az ellene felhozott vádakban, mindössze megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar hatóságok eljárást indíthassanak ellene.