Az USA lehallgatta a görögmentést
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték a szexuális ragadozó ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
- Lezárták Dél-Norvégiai légterét
- Alekszandar Vucsics undorítónak nevezte a szlovénokat
- Bloomberg: A liberálisoknak lenne mit tanulniuk Orbán Viktortól
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) „tömegesen célozta meg” vezető német miniszterek és tisztviselők telefonjait a kilencvenes évektől kezdve. Közel két évtizeden át csaknem hetven számot figyeltek. Két jelentést hozott nyilvánosságra július 1-jén a Wikileaks.
Hajnyírás vagy pénzátömlesztés?
Az egyik 2011-es beszélgetésben az akkor is épp válságos görög helyzetről volt szó. Angela Merkel kancellár és asszisztense a kormányon belüli ellentéteket, valamint a francia vezetők és a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) álláspontját taglalta.
A kormányfő azon gondolkodott, hogy vajon mivel járnak jobban: ha a magánhitelezőket ráveszik, hogy engedjék el a görög adósság egy részét („hajvágás”) vagy ha az euróövezetnek létrehoznak egy közös kasszát, amely segít kiegyenlíteni köztük a különbségeket („transzferunió”).
Angela Merkel attól félt, hogy a görögök még az első lehetőséggel sem lesznek képesek felülkerekedni a problémáikon, mert nem tudják kezelni a maradék adósságot.
Végül megnyírták a görög magánhitelezőket, és transzferunió is lett: a görögöknek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből 2012-ben dobott mentőövre így is lehet tekinteni. Ahhoz képest, hogy tulajdonképp mindkét változatot beizzították, most nem túl rózsás a helyzet.
Feltörekvő országok állják a cechet
Egy másik irat szerint Angela Merkel EU-ügyi főtanácsadója, Nikolaus Meyer-Landrut túl kockázatosnak ítélte, hogy európai államok adjanak kölcsönt a görögöknek. Egy különleges IMF-alap létrehozását javasolta, amelybe az akkor még gazdaságilag pörgő Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság (a BRICS) dobott volna össze pénzt a görögöknek.
Erről a fejleményről a britek küldtek jelentést az USA-nak valamikor 2011 októbere után. Az ötlet külpolitikai veszélyei elborzasztották Washingtont, és az amerikaiak közbeléptek. A tervből nem lett semmi.
Többek között itt nyer értelmet, hogy miért olyan fontos Amerikának, hogy Nagy-Britannia bennmaradjon az Európai Unióban: nélkülözhetetlen információforrás, ha az EU-s döntéshozatalt időben szeretnék befolyásolni. Létezik egy angolszász hírszerzési ötösfogat, amely az „Öt szem” névre hallgat. Ennek az Egyesült Királyság oszlopos tagja.
Most is figyelnek?
Azóta az Egyesült Államok korlátozta az adatgyűjtést, és már például nem hallgatják le Angela Merkel telefonját, de a június végi állás alapján egyelőre nem vették be a németeket az „Öt szem” közé, amelyek tagjai nem kémkednek egymás után. (Azért ettől még a németek figyelték többek között az Európai Bizottságot az NSA-nek.)
Washingtonban eléggé aggódnak, hogy Görögország a Kreml ölébe hull, Barack Obama elnök és Jack Lew pénzügyminiszter többször is beszéltek a főbb érintettekkel.
Rovataink a Facebookon