Uniós aláírásgyűjtéssel büntetnék Magyarországot

További Eurologus cikkek

Kósa Lajos a menekültügyi kvóták ellen az európai emberekhez fordulna. De vajon mire lesz elég a nép szava?

Egyszerre indíthat európai polgári kezdeményezést Kósa Lajos vezetésével a Fidesz a menekültügyi kvóták ellen és az Európai Humanista Föderáció szankciókat kérve Magyarországra azért, ahogy a menekült kérdést kezeljük.

A szervezet úgy látja, „2010 óta Orbán Viktor kormánya ismételten antidemokratikus és idegengyűlölő intézkedéseket tett, amelyek nyíltan sértik a jogállamiság alapértékeit”, és aláássa az uniós alapértékeket. Emiatt nyúltak az európai polgári kezdeményezéshez, amely – ha egymillió EU-állampolgár egy ügy mögé áll – jogalkotási javaslatra kéri az Európai Bizottságot. A humanisták azt akarják elérni, hogy az uniós testület alkalmazza az Európai Unióról szóló alapszerződés „hetes cikkét” Magyarországgal szemben, amellyel az EU alapértékeinek megsértését lehet szankcionálni egy fokozatos mechanizmuson keresztül.

A rettegett hetes cikk

Ha egy tagállam nem felel meg az uniós alapértékeknek, akkor egy többlépcsős folyamattal végső soron fel lehet függeszteni az EU-ról és működéséről szóló „Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait”, mint például a szavazati jogát a társ-döntéshozó Tanácsban. Az eljárás beindítását Magyarországgal szemben a közelmúltban kezdeményezték az európai parlamenti liberálisok is, de lepattantak az EP-t uraló jobbközép Néppárt és a szocialisták nagykoalíciójáról. Utóbbiak inkább azt javasolták, hogy a hetes cikk helyett inkább csak tegyenek fel egy szóbeli kérdést az EU-s végrehajtó szervnek, az Európai Bizottságnak arról, milyen lépéseket tett június óta az európai alapjogok tiszteletben betartatására Magyarországon. Azóta még egyszer bepróbálkoztak a liberálisok, de a két pártcsalád ezúttal már nyíltan leszavazta az ötletet.

Nem csak a humanisták, de a Fidesz is lát fantáziát az európai polgári kezdeményezésben. Kósa Lajos október elején, frissen kinevezett frakcióvezetőként beszélt arról, hogy ehhez az eszközhöz is nyúlhatnak a menekültügyi kvóták ellen, amelyekkel a vélhetően jogos menedékkérőket osztanák el a tagállamok között. A magyar kormány több más közép-európai országgal karöltve még a felvizezett – kötelező, állandó rendszer helyett csak önkéntes, eseti – javaslatot sem szavazta meg, mert előbb az uniós határvédelem megerősítését akarja és az egész világon osztaná szét a menedékkérőket. (A kvótákról bővebben többek között ebben a cikkben írtunk.)

Eddig nem igazán működik

Sem a Fidesznek, sem a humanistáknak nincs könnyű dolga, mert – ahogy azt korábbi cikkünkben is bemutattuk – az európai polgári kezdeményezés elég nehézkesen működik. Ahogy azt már korábban bemutattuk, egyrészt egymillió támogató kell egy éven belül legalább hét tagállamból, ráadásul külön-külön országonként is van minimum. Másrészt csak olyan kérdést lehet feltenni, amiben az Európai Bizottságnak van jogköre, és erre hivatkozva kapásból kiszórták az eddigi indítványok közel felét, húszat. Tízet menet közben visszavontak, 15-nél pedig nem jött össze elég támogató. Így aztán hiába adnak még ingyenes szoftvert és akár szervert is az internetes aláírásgyűjtéshez, mindössze három jutott el addig, hogy foglalkozzon vele az Európai Bizottság.

A nehézségek még a Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA kedvét is elvették attól, hogy a tagállamok lakói európai polgári kezdeményezéssel nyilváníthassák ki akaratukat „a gazdasági alapú népvándorlás kérdésében”.

Az Európai Bizottságot ráadásul még a megfelelő mennyiségű aláírás sem kötelezi jogalkotásra, mindössze hivatalosan meg kell vitatnia a kérdést, és közleményben közzé kell tennie erre vonatkozó válaszát. A három eddigi esetnél vagy csak azt sorolták fel, mit tettek le az asztalra az érintett ügyekben, vagy nem foglaltak állást.

Nincs sok esélyük

A humanisták már benyújtották az indítványukat. Náluk az lehet a probléma, hogy bár a hetes cikk szerinti eljárást a Bizottság is kezdeményezheti, de itt nem új jogszabály alkotásáról van szó, holott az európai polgári kezdeményezésnek elvileg arra való. A testületnek első körben november 30-ig kell döntenie arról, hogy egyáltalán befogadja-e kezdeményezést. Ha még át is menne ezen a szűrőn a javaslat, utána ott a másik akadály, az aláírások összegyűjtése. A hetes cikk szerinti szankciókról ráadásul végső soron a tagállamoknak kellene döntenie minősített többséggel, de még egyetlen esetben sem mertek ehhez az eszközhöz nyúlni.

A Fidesz kezdeményezése azért lenne érdekes, mert ők épp a jogszabályalkotással ellentétes célra használnák az európai polgári kezdeményezést. (Arról, hogy egyébként egy uniós felmérés szerint a magyarok és az európaiak mit gondolnak a kvótákról, itt írtunk.)