Menekültekre fordított költségként számolná el a kerítésépítést Brüsszelben a kormány

A magyar kormány be fogja nyújtani az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet kezelésére eddig fordított költségeit, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer kedden délután Brüsszelben. A migrációs kiadásokat egy friss kezdeményezés értelmében el lehet számoltatni az EB-vel a nemzeti költségvetési hiány csökkentésére. Varga Mihály szerint mindenképpen élni kell a lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy a déli határon épült kerítés építésének az árát is leíratnák Brüsszelben.

Meg van szorulva az EB

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker október végén jelentette be, hogy Brüsszel elnéző lesz a költségvetési hiányra vonatkozó uniós szabályok betartatásánál azokkal az országokkal szemben, amelyek a migránshelyzet kezelésére költenek a saját büdzséjükből.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében akkor beszélhetünk túlzott költségvetési hiányról, ha a deficit meghaladja az ország GDP-jének 3 százalékát. Azokat az országokat, amelyek túllépik ezt az arányt, végső soron szankciókkal lehet sújtani.

Azért mutat most nagyobb megértést a Bizottság a túlköltekező tagállamokkal szemben, mert egyre nagyobb szüksége van a nemzeti hozzájárulásokra a menekülthelyzet kezelésére. „A költségvetési lehetőségeink határán vagyunk” – jelezte Jean-Claude Juncker, hogy sokkal több pénzt már nem tudnak kipréselni az európai büdzséből.

Az elképzelés szerint minden ország költség-igényeit egyénileg fogják megvizsgálni, hogy azok elszámolhatóak-e a hiány csökkentésére.

Nem biztos, hogy benyelik a kerítést Brüsszelben

Varga Mihály arról beszélt a keddi tanácsülés szünetében, hogy a miniszterek már arról vitatkoznak, hogy mely költségeket lehet ilyen módon elszámolni. Azt is megjegyezte, hogy olasz, görög és osztrák kollégájával együtt ő maga is kezdeményezte, hogy a Bizottságnál el lehessen számolni költségként a bevándorlást kezelő intézkedéseket.

Habár a magyar költségvetési hiány nem fogja megközelíteni a 3 százalékos határt a következő években – az EB 2,5 és 2 százalék körülire várja ezt a mutatót 2017-ig – a kormány be fogja nyújtani a saját igényeit az Európai Bizottságnál.

Valószínűleg tehát nem lesz gyakorlati jelentősége, hogy leírják-e a magyar kiadásokat vagy sem, mert semmiképpen nem kerülnénk túlzottdeficit-eljárásba a következő években. Annál fontosabb az ügy Olaszországban és Görögországban, ahol többet költöttek menekültügyre, és a költségvetések is a 3 százalékos hiánycél közelében mozognak, vagy túl is lépték azt. A kormány ennek ellenére fut egy kört az üggyel.

Természetesen balekok ne legyünk, ha van ilyen lehetőség, akkor nekünk is jelentkezni kell és meg kell próbálni elszámoltatni a költségeinket

– jelentette ki Varga Mihály.

Ez egyúttal azt jelenti, hogy a kormány az Európai Bizottság által korábban bírált kerítés építését szeretné költségként elszámolni Brüsszelben. A nemzetgazdasági miniszter számít is rá, hogy vitái lesznek a kormánynak az EU-s végrehajtó testülettel. Mindazonáltal nagyon bízik benne, hogy „ha az Európai Bizottság egyetért velünk abban, hogy Magyarország az EU előírásait tartotta be azzal, hogy biztosította a határait, amelyek a schengeni övezetnek a külső határai, akkor méltányos lesz.”

„Amikor a zöldhatáron történő illegális belépést akadályozzuk meg egy eszközzel, ezzel lehetővé téve azt, hogy a külső határokat biztosítsuk az Európai Unió számára is, akkor az egy olyan költség, ami mindenképpen elszámolásra kell, hogy kerüljön” – vélekedett.

Az Európai Bizottság többször hangoztatta, hogy elvi fenntartásai vannak az ellen, hogy egy tagállam kerítést építsen a schengeni zóna külső határán. A schengeni határ-ellenőrzési kódex azonban nem szabályozza, hogy a tagállamok milyen eszközökkel védik az EU külső határát.