Paksi bővítés: kötelezettségszegési eljárás indult

IV0C0248
2015.11.19. 12:14 Módosítva: 2015-11-19 20:32:01
Akárhogyan is alakul az Európai Bizottság ellenőrzése, késleltetheti a paksi kivitelezést.

Hivatalos felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánynak csütörtökön, amelyben azt kifogásolja, hogy közvetlenül, pályáztatás nélkül adott megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére.

Az EB azért indít kötelezettségszegési eljárást, mert gyanítja, hogy a Paks-2 atomerőmű projekt nem felel meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül” – áll a Bizottság közleményében.

A Bizottság belső piaci szakértői nem látnak olyan sürgető körülményt, amely indokolta volna, hogy pályáztatás nélkül ítéljék oda a projektet az oroszoknak, nyilatkozták nevük elhallgatását kérő EU-s források.

Úgy tudjuk, hogy a már folyamatban lévő és tervezett további beszerzések felfüggesztésére jogilag nem szólított föl az uniós testület, azonban javasolták a magyar hatóságoknak, hogy fontolják meg ezt a lépést, annak a kockázatnak a fényében, hogy elképzelhető: később le kell állítani az egész beruházást.

A Bizottság belső piaci ügyekért felelős szóvivője, Lucía Caudet nem árult el részleteket az eljárásról – elmondása szerint ezek bizalmasak. „A mai levél hivatalos formába önti azokat az aggodalmakat, amelyeket a Bizottság korábban fölvetett a magyar kormánynak. Több eszmecserére is sor került már az ügyben” – jelentette ki, és hozzátette, hogy az EU-s testület minden segítséget megad a magyar hatóságoknak, hogy rendezhessék a kérdést.

Mire jó a magyar-orosz egyezmény?

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nincs ok aggodalomra, mert az EU-s testület tavaly januárban jóváhagyta azt az orosz-magyar kormányközi szerződést, amelynek alapján odaítélték a projektet a Roszatomnak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője szerint viszont arról van szó, hogy „a kormány különböző trükkökkel próbál jogalapot teremteni arra, hogy kilavírozzák a Paks bővítéséről szóló szerződést az uniós joghatóság alól.” Tavaly januárban ugyanis az EB csak azt mondta ki, hogy általában véve nem tiltja meg, hogy nukleáris együttműködési megállapodást kössünk Oroszországgal. Ez azonban nem jelenti, hogy konkrét uniós jogot nem kellene alkalmazni magára a beruházásra: olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. Friss: az EP-képviselő közzétette a bizottsági elnök Orbán Viktornak küldött tavalyi levelét, amelyben arra figyelmeztet, hogy az EU-s tagállamoknak be kell tartaniuk az uniós jogszabályokat, különös tekintettel az átláthatóság elvére.

Ezt az értelmezést más EU-s források is megerősítették az EUrologusnak, hozzátéve, hogy a magyar-orosz kormányközi szerződésben nem érvényesülnek a közbeszerzési eljárásra vonatkozó uniós irányelvek.

Valós közbeszerzést akarnak?

Az EU-s ellenőrzési procedúra lassan és megfontoltan zajlik. Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójában politizáló Jávor tavaly decemberben emelt először panaszt az elmaradt közbeszerzés ellen. A csütörtöki felszólítás egy több körös, hónapokig tartó konzultációt indít el a kormány és az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága között. Ha nem sikerül meggyőzni a brüsszeli szakértőket, hogy a magyar-orosz egyezmény mentesít az uniós kötelezettségek alól, több kimenetele lehet az ügynek, és egyik sem kecsegtet gyors megoldással:

  • arra kötelezik a kormányt, hogy írjon ki egy közbeszerzési pályázatot
  • büntetést szabnak ki a versenytorzító eljárás miatt
  • az EU bírósága elé kerül a kérdés

„Nem gondolom, hogy büntetést akar látni a Bizottság – vélekedett Jávor Benedek az EUrologus kérdésére, hogy melyik forgatókönyvet tartja valószínűnek. – „Azon kívül, hogy elmérgesíti a helyzetet a magyar kormánnyal, nem érnének el vele semmit. Attól pedig tartanak, hogy politikai színezetet kap az ügy.” Szerinte egy valódi, nyílt közbeszerzési eljárást szeretnének látni, amelyen részt vehetnek más érdeklődők is: koreai, amerikai, francia cégek. Ezzel az oroszoknak is üzenetet küldenének, hogy az EU-ban az uniós játékszabályok érvényesek. Egy új pályáztatás viszont legalább egy évvel tolhatja a projekt kivitelezését. 

Eddigi Paks-vizsgálatok

  • Állami támogatás: az Európai Unióban csak nagyon indokolt esetben támogathat az állam piaci beruházásokat. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos többször is azt nyilatkozta, hogy Paks-2 ki fogja termelni a saját építési és fenntartási költségét, így nem lesz szükség állami szerepvállalásra. Az EB illetékes főigazgatósága még vizsgálja, hogy helytállóak-e a kormány számításai. Úgy tudjuk, hogy jövő héten döntenek az ügyben.
  • Szabálytalan titkosítás: Környezetvédelmi szabályokba ütközhet, hogy titkosították a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait. Múlt héten felvilágosítást kértek emiatt az érintett magyar hatóságoktól egy EU Pilot eljárásban, ami a kötelezettségszegési eljárást megelőző konzultációt jelenti.
  • Fűtőelemek beszállítása: az Európai Bizottság első körben nem hagyta jóvá a tervezett paksi erőmű üzemanyag-ellátási szerződését. A vita arról zajlott, hogy az erőmű beindítása után mennyi időnek kell eltelnie, hogy az orosz üzemanyag-beszállítón kívül más is tesztelhesse saját fűtőanyag-kazettáit a reaktorban. Az ügyet úgy rendezték, hogy 10 évre csökkentették az orosz üzemanyag-ellátási monopóliumot az új erőműben.

A magyar kormánynak két hónap alatt kell elkészítenie a válaszát a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás első szakaszára, így januárban várható a következő felvonás.

Aszódi Attila kormánybiztos irodájából arról tájékoztatták az EUrologust, hogy Lázár János a csütörtök délutáni „Kormányinfón” reagál majd a Bizottság felvetéseire. A Kormányinfóról készült Index-beszámolót itt olvashatja.

(Borítókép: Nagy Attila / Index)