Navracsics: az EU eljárást indíthat a kvóták miatt

2016.02.27. 11:05 Módosítva: 2016-02-27 11:05:48
Magyarország európai biztosa szerint nekünk is „végre kellene és kell hajtanunk” a döntést.

Hogy is van ez a kvótákkal?

Két döntés értelmében 160 ezer menedékkérőt osztanának szét az EU-n belül. Az elsővel senkit nem kell befogadnunk, de a másodikban közel 1300 ember jutna hazánkra. A magyar kormány nem hajlandó végrehajtani az ellenszavazatával elfogadott jogszabályt, az Európai Bíróságon perel és népszavazást akar tartani az ügyben. A legutóbbi uniós csúcstalálkozó Orbán Viktor által is jóváhagyott végkövetkeztetései kimondják, hogy mielőbb végrehajtják az erre vonatkozó uniós döntéseket, de a kormány álláspontja szerint nem egyeztek bele az intézkedésbe, és ezt az Európai Parlament elnöke is megerősítette.

A tagállamoknak „végre kellene és kell hajtania” a 160 ezer EU-ba érkező menedékkérő belső áthelyezéséről szóló döntést, jelentette ki Navracsics Tibor február 26-án Budapesten. Az Európai Bizottságba a Fidesz-kormány által delegált politikus a magyar vonakodásról elmondta: nem példátlan, hogy egy tagállam részt vesz egy jogszabály meghozásában, de „nem jeleskedik” a végrehajtásukban. „Sőt, vannak notórius tagállamok, amelyek élen járnak a jogszabályok elfogadásában és hátul kullognak a végrehajtásban.”

Kötelezettségszegési eljárás várható

Ilyenkor az Európai Bizottság tájékozódik, majd párbeszédet kezd a tagállamokkal, amiből kötelezettségszegési eljárás és európai bírósági ügy lehet. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus, ha valaki nem hajtja végre” a döntést, mondta Navracsics Tibor. Elismerte, hogy a visegrádi országok ellenállása miatt politikailag kényesebb lehet az ügy. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le vagy rugalmasságot mutat,” de

az én ismereteim szerint a Bizottság ilyenkor mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza, úgyhogy számomra ez inkább a normál eljárást vetíti előre.

Sokára lenne büntetés – ha lenne egyáltalán

Mivel az első, önkéntes áthelyezésnél még vállalhattunk nullát, csak a második kötelezi Magyarországot. Ennek a hivatalos végrehajtását csak 2017 szeptemberére kell befejezni, azaz egy ideig még nem nagyon lesz alap az egyébként is hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásra, aminek a vége pénzbüntetés lehet. Trócsányi László igazságügyi miniszter arra számít, hogy az Európai Bíróság még idén dönt az áthelyezés elleni perben, azaz elvileg akár az is lehet, hogy megsemmisítik a döntést, mielőtt befejeződne a végrehajtása.

De vajon hogyan szavazna Navracsics?

Az áthelyezésellenes magyar népszavazásról gyakorlatilag a biztosi sablonszöveget ismételte el: minden tagállam a maga jogrendszere alapján dönti el, miről tarthat népszavazást, ráadásul erről még itthon is vita van. (Több okból is úgy tűnik, nem lehet a kérdésről referendumot tartani, de az igazságügyi miniszter szerint igen.)

Az EUrologus kérdésére, hogy ő vajon hogyan voksolna, sejtelmesen csak annyit mondott, „itt élnék a választás titkosságának jogával”.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!