Magyarok kampányolnak Ukrajna ellen Hollandiában

További Eurologus cikkek

Emberélettel, területekkel és a tragikusan megrendült gazdaságával fizetett Ukrajna, hogy közelebb lépjen az Európai Unióhoz. Áprilisban egy holland népszavazás boríthat mindent. A kampányba egy magyar kötődésű szervezet is beszállt.

Kezd igazán beindulni a kampány Hollandiában az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezményről. Ez az a dokumentum, ami miatt 2013-ban elkezdődtek az Maidan tüntetései, mert az akkori oroszbarát elnök, Viktor Janukovics az utolsó pillanatban mégsem írta alá a letárgyalt megállapodást. Több, mint százan meghaltak a hónapokig tartó összecsapásokban a tiltakozók és a rendvédelmi erők, mesterlövészek között, végül Viktor Janukovics elmenekült. A 2014-es választásokon a nyugatbarát pártok kerültek hatalomra és aláírták az egyezményt.

Sokat áldoztak az EU-ért

Az ukránoknak drágán meg kellett fizetniük a lépésért, amely közelebb vitte őket az EU-hoz: habár kapnak segítséget Nyugat-Európából, nem eleget ahhoz, hogy talpra álljon az ország.

A társulási egyezménynek nem feltétlenül egyenes következménye az uniós csatlakozás, de fontos gyakorlati előfeltétel,

mert szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, több területen mélyíti a kapcsolatokat és átvetet számos uniós jogszabályt. (Bővebben itt írtunk a kérdésről.) A dokumentum „üdvözli Ukrajna európai törekvéseit”.

Moszkva nem nézte ölbe tett kézzel, hogy bukta a versenyt Brüsszellel szemben a második legnépesebb szovjet utódállamért, és nem sikerült beterelnie a saját ellenuniójába. Azóta elcsatolta a Krím-félszigetet, alig burkoltan támogatja a kelet-ukrajnai felkelőket, megemelte a gáz árát, és többször belebegtette a lehetőséget, hogy elzárja a gázcsapot. Az egyezmény legfontosabb, szabadkereskedelmi része is csak január 1-jén lépett teljesen életbe, mert az orosz kormány az ukránoknak adott vámkedvezmények megszüntetésével fenyegetett (amit be is váltott), arra hivatkozva, hogy különben az uniós áruk is vámmentesen juthatnának be a piacára. Ukrajna mostanra részleges csődbe került, az EU és Oroszország viszonya pedig mélyponton van, kölcsönösen szankciókat vezettek be egymás ellen.

Mindenki a hollandokra vár

Április 6-án ezt a nagy áldozattal életbe léptetett egyezményt döntheti be a 17 millió lakosú Hollandia az 500 milliós EU és a 45 milliós Ukrajna között.

A megállapodást ugyan már alkalmazzák, de Hollandia – egyedüli EU-tagállamként – még nem ratifikálta a dokumentumot.

Addig nem is teheti meg, amíg a szavazók nem mondtak róla véleményt.

A népszavazás eredménye ugyan nem ügydöntő, de tavaly nyáron éppen a jelenlegi kormány fogadta el a jogszabályt, amely alapján most voksolhatnak, és ez lesz az első éles teszt. „Egy érvényes nemmel [legalább 30 százalékos részvételi aránnyal] a kabinet újragondolja a lépéseket, amelyeket tenni fog, és egyeztet ezekről a parlamenttel” – áll a kormány kiszivárgott stratégiájában.

Külön súlyt ad az eredménynek, hogy Hollandia éppen ebben a félévben az EU Tanácsának soros elnöke.

A nemek állnak nyerésre

Az első felmérések alapján utcahosszal vezetnek a nemek. Brüsszelben attól tartanak, hogy az EU népszerűtlensége miatt kaszálhatják el az egyezményt. „Ne változtassuk a referendumot egy Európáról szóló szavazássá” – kérte az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker. Az elutasítás „kontinentális válságot” okozna, aminek Oroszország aratná le a gyümölcsét.

Őszintén remélem, hogy nem olyan okokból fognak voksolni, amelyeknek semmi közük magához az egyezményhez.

Pont így kapott Brüsszel tavaly decemberben kosarat Dániától az uniós bel- és igazságügyi politikáról szóló népszavazáson.

Egyelőre annak is nagy az esélye, hogy nem lesz meg a 30 százalékos érvényességi küszöb. A hollandok fele még egy héttel ezelőtt sem tudott a népszavazásról, és csak 21 százalék mondta biztosra, hogy elmegy voksolni.

Szó szerint kitörölhetik az ellenérvekkel a hátsójukat

A kampány viszont csak most indul be igazán. Állami támogatás jár azoknak, akik beszállnak a korteskedésbe, az igényléseket március 1-ig várták. Sokak fantáziáját megmozgatta a kétmillió eurós (nagyjából 620 millió forintos) alapban rejlő lehetőség. A pénz 70 százalékát az igenek vagy a nemek oldalán kampányolók, 30 százalékát a „semlegesek” igényelhették.

A röplapok, mobiltelefonos alkalmazások, buszos túrák és „kulturális délutánok” mellett akad, aki 4300 euróért (közel 1,4 millió forintért) főzőcskézne népszavazási szakértőkkel. Egy cég 48 ezer euróért (15 millió forintért) olyan vécépapír-gurigákat készít, amelyekre Ukrajna EU-tagsága elleni érveket nyomtatnak.

A listából szemezgető EUobserver arra jutott, hogy a kedvezményezettek között akadnak váratlan szereplők, ami „azt a benyomást kelti, hogy néhány jelentkezőnek talán opportunista szándékai voltak”.

Magyar kötődésű szervezet is kampányol

Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa

„Alapítványunk célja, figyelemmel követni a Közép-Európában élő magyar nemzetiségű polgárok emberi jogainak betartását (állampolgárságra való tekintet nélkül)” – írja a szervezet letisztult designt használó honlapja. Többek között szót emelt az ellen, hogy Kolozsvárra „visszatért a naciónalizmus és a sovinismus”, és többször kiállt a magyar nyelv védelmében a szomszédos országokban.

A Transindex cikke alapján Landman Gábor elnök holland állampolgárként több tucat pert indított a romániai hatóságok ellen (például ingyenes nyelvtanfolyamot követelt), egy alkalommal pedig megbilincselték és bántalmazták (azonnal el is ment törvényszéki orvoshoz, de ő nem tudta alátámasztani azt, hogy megütöttek, mert nem volt látható sérülése). A marosvásárhelyi rendőrfőnök szerint Landman Gábor az esetnél agresszív, provokatív módon járt el, és hosszú ideig nem volt hajlandó igazolni magát.

A kampányba egy „Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa” nevű, Hollandiában bejegyzett szervezet is beszáll, amely korábban azt is ellenezte, hogy Romániát felvegyék a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezetbe, amíg nem tartják be „az országban élő autonóm lakosságnak a jogait”.

Most 15 ezer eurót (nagyjából 4,6 millió forintot) kaptak, amiből honlappal, postán, e-mailekkel és plakátokkal érvelnek a szerződés ellen, mondta az EUrologus kérdésére az alapítvány elnöke, Landman Gábor. A kárpátaljai magyarokat akarják védeni, mert Ukrajna nem tartja tiszteletben a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyekről a '90-es években több keretegyezményt is aláírtak. Az EU-ukrán megállapodás bújtatott célja a bővítés, akárcsak annak idején Romániával, de ott sem tudják betartatni az uniós alapelveket.

A felvetésre, hogy nem állna-e éppen a kárpátaljaiak érdekében az egyezmény, azt válaszolta, hogy szerintük az semmi jót nem fog hozni nekik a kisebbségi jogok terén. Csak jutalom lenne Kijevnek, mintha egyetértenénk Ukrajna politikájával, holott a forradalom utáni egyik első intézkedéssel megpróbálták eltörölni a kisebbségi nyelvtörvényt, bár végül mégse tettek így, mondta Landman Gábor (viszont hoztak egy új törvényt, amely szigorúbb az előzőnél).

De mit szólnának ehhez a kárpátaljaiak?

A szélsőségesek ellenezték

Az egyezmény ratifikációját a jobbikosok kivételével minden magyar EP-képviselő megszavazta. A túlnyomórészt szélsőjobboldaliakból álló függetlenek, a szélsőbaloldaliak és a brit EU-ellenes UKIP tagjai szavaztak tömegesen nemmel a VoteWatch elemzése alapján.

Maguk a kárpátaljai magyarok már nem feltétlenül értenek ezzel egyet. „Ukrajna békéjének, stabilitásának és a lakosság létbiztonságának megteremtése jelenleg elsődleges, ehhez minden segítséget meg kell adni Ukrajnának, ezért fontos a társulási szerződés ratifikációja. Ez azért is lényeges, hogy az ország belpolitikai életében valóban elinduljanak a demokratizálódás folyamatai, a jogállamiság és jogegyenlőség feltételeinek megteremtése az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek számára is” – mondta az Európai Parlamentben Bocskor Andrea, a Fidesz listáján bejutott kárpátaljai magyar képviselő, amikor a testület az egyezményről szavazott.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!