Az unió beleremeghet a holland népszavazásba

Meggyőző, 61,1 százalékos aránnyal győztek a nemek az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményről szóló népszavazáson Hollandiában, írja az EUobserver Amszterdamból. A 32,2 százalékosra tett részvételi arány kevéssel, de meghaladta a 30 százalékos érvényességi küszöböt, bár még nem teljesen biztos, hogy valóban sikerült átlépni a határt. Hivatalos végeredményt csak jövő kedden hirdetnek.

Annak a dokumentumnak a ratifikálásáról kellett döntenie a holland választóknak, amelynek az aláírásától annak idején viszatáncolt a Moszkva-párti Viktor Janukovics ukrán elnök. Emiatt tüntetések törtek ki a kijevi Majdan téren és a tömeg 2014-ben megbuktatta az államfőt. Az ukránoknak gazdaságilag és emberéletekben is drágán meg kellett fizetniük azért, hogy az oroszpárti politikát az unióhoz való közeledésre cserélték. Elmérgesedett a viszonyuk Moszkvával; Putyin gazdasági és katonai erővel is büntetett. Ukrajna mostanra részleges csődbe jutott, kisebb-nagyobb intenzitású háborút vív az alig burkolt orosz beavatkozással megerősített Donyec-medencei felkelőkkel, és elveszítette a Krím-félszigetet.

Az egyezmény szabadkereskedelmi övezetet hozna létre a két fél között, mélyítené az együttműködést és átvetetne Ukrajnával számos alapelvet, uniós jogszabályt.

A holland kormány harapófogóba került

A népszavazás nem ügydöntő, de a mostani kormány fogadtatta el az alapjául szolgáló jogszabályt, és ez volt az első ilyen referendum, ezért kínos lenne, ha figyelmen kívül hagynák az eredményt.

„Világos, hogy a »nem« nyert elsöprő többséggel, a kérdés, hogy a részvétel megfelelő-e” – nyilatkozta Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este. Ha valóban megvan a 30 százalék, és ekkora az elutasítók fölénye,

Még nem világos, mit tesz a kormány. Egy korábban kiszivárgott stratégiában annyi áll, hogy „egy érvényes nemmel a kabinet újragondolja a lépéseket, amelyeket tenni fog, és egyeztet ezekről a parlamenttel”. A liberális-munkáspárti vezetés végig az egyezmény mellett állt.

Geert Wilders, a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság Párt elnöke azonban „nagyszerűnek” minősítette az nemek győzelmét. Együtt örülhetett a radikális baloldali Szocialista Párt vezetőjével, Emile Roemerrel. „Nagyon örülök az eredménynek. Az emberek megmondták a kormánynak, hogy Ukrajna túl korrupt ország ahhoz, hogy egyezményt írjunk vele alá” – utalt arra, hogy Petro Porosenko elnök is belekeveredett a nemrég kirobbant offshore-botrányba. (A kiszivárgott iratok alapján épp azalatt regisztrált egy panamai céget, hogy heves harcok dúltak a Donyec-medencében az erősen orosz támogatású szakadárok és az ukrán csapatok között.)

Az unió nagyon rosszul jöhet ki ebből

Ha a nemek nyernek, Európa problémával néz szembe, és ez a probléma a destabilizáció

– nyilatkozta korábban az Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker, aki szerint az elutasítással kontinentális válság jöhet, és egy ilyen eredménynek Oroszország aratná le a gyümölcsét. Egy, a Wall Street Journalnek nyilatkozó eurokrata szerint a nemek győzelme a június végi brit EU-tagsági népszavazás kezdő lövése is lehet – nem véletlen, hogy a kilépéspárti UKIP elnöke, Nigel Farage személyesen kampányolt Hollandiában. Ukrajna kikosarazása, az az EU felé igyekvő keleti országokban, Moldovában és Grúziában is lelohaszthatja a lelkesedést.

„Bármi is legyen az eredmény, világos, hogy a népszavazás nehezebbé teszi, hogy az EU új projektekbe kezdjen az európai közvélemény megkérdezése nélkül” – írta a szavazás előtt az egyik legnépszerűbb holland napilap, az NRC Handelsblad. A „nem” mellett kardoskodó GeenPeil blog azt hirdeti a kampányvideójában, hogy Brüsszel mélyreható döntéseket hoz, miközben nem konzultál erről az európaiakkal.

Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy a Daily Telegraph szerint nagyjából 12,5 millió holland szavazó alig több mint harminc százalékának kétharmada, körülbelül 2,5-2,6 millió ember buktathatja az 508 milliós EU és a 44,5 milliós Ukrajna közti megállapodást.

Nem érdekelte Ukrajna a szervezőket

A népszavazást szervező Burgercomité-EU elnöke, Arjan van Dixhoorn maga vallotta be, hogy nem Ukrajna miatt küzdöttek azért, hogy Hollandia referendumon döntse el, ratifikálják-e a társulási szerződést. A kampány az Európai Unió ellen szólt. Kampányukban azt állították, hogy a társulási egyezménnyel „nyitott határok” jönnének létre Ukrajna és az unió között. Valójában csak vízummentességről van szó, és ez sem közvetlenül a szerződésből következik, erről itt írtunk.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a kampányba egy magyar vonatkozású szervezet is bekapcsolódott: a nemek mellett érveltek, mert úgy gondolják, az új ukrán rezsim semmibe veszi a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait. Az Európai Parlament kárpátaljai magyar képviselője, Bocskor Andrea szerint viszont őket erről nem kérdezték meg, és nekik éppen lehetőséget jelentene az egyezmény. „Az előzetes közvélemény-kutatások és a kampány láttán számítani lehetett rá, hogy elutasítják az EU-ukrán megállapodást, de így is óriási csalódást jelent ez a kárpátaljai magyarok számára és az Európai Unió felé közeledni vágyó ukránoknak is. A népszavazás nagyon rossz politikai üzenetet küld Ukrajnának: ne számítsatok segítségre – írta. – Remélem, a holland parlament a megállapodás újbóli megvitatása után racionális döntést hoz, és a társulási szerződés ratifikálása mellett dönt végül.”

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament és az ukrán törvényhozás közös Parlamenti Társulási Bizottságának első alelnöke így reagált: „A holland EU-ellenes erők által kiprovokált és az ottani idegen-ellenes szélsőjobboldal által támogatott referendum nyilvánvalóan nem az – egyébként már minden EU-tagállam által elfogadott és ratifikált – ukrán társulási szerződésről szólt, hanem valójában az európai integrációra, a szolidaritásra, közös értékeinkre mondott nemet.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!