Több mint 200 ezren dolgoznak közmunkában

Komoly szakmai kifogásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben az Európai Bizottság a Magyarországról szóló éves jelentésben. A tágabb szociál- és foglalkoztatási politikában is „sok olyan elem van, ami a figyelmünkre érdemes”, derült ki egy áprilisi szakértői vitán.

Óriásira duzzadt a közmunkaprogram

Más tagállamokban is előfordul közmunka, de közel sem ennyire kiterjedt a program. Jelentős mennyiségű pénzt költünk aktív munkaerőpiaci eszközökre, például átképzésekre, de ezen belül háromszor több megy el a közmunkára, mint az összes többi tevékenységre.

A bruttó nemzeti össztermék 0,8 százalékát fizetjük ki rá, 2015-re már több mint 200 ezer fölé emelkedett a naponta átlagosan bejelentettek száma, és ez a szám 2018-ig tovább nőhet. Őket külön jogszabályok alapján, a minimálbér nagyjából háromnegyedéért foglalkoztatják, miközben a kilépők alig hetede talál fél éven belül piaci állást, és egyre nagyobb arányban lépnek vissza – azaz

van egy veszélye annak, hogy függővé válnak a programtól.

Az Európai Bizottság ezzel együtt idén már elfogadóbban nyilatkozott a magyar közmunkaprogramról az országjelentésben, mint az előző évi elemzéseiben.

Önállóan nem találnának munkát

  Réthy Pál, a Belügyminisztérium főosztályvezetője azzal érvelt a közmunka mellett, hogy a tartós munkanélküliség miatt szociálisan és mentálisan sérültek tömegeit is képessé tehetnek rá, hogy aktívak legyenek, akik önállóan nem tudnának munkát keresni. Próbálják rotálni is az embereket, nehogy beragadjanak vagy teljesen függővé váljanak.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a kormány tett olyan lépéseket, amelyek segítik a visszatérést: például már elengedhetik őket állásinterjúra, és szóba került, hogy pénzügyi juttatással ösztönöznék a résztvevőket, hogy fogadjanak el külső állást.

Brüsszelből is úgy látják, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű munkanélkülieket célozta meg a kormány, de mások is bekerülnek: a közmunkások közel fele legalább középfokú végzettségű – bár a statisztika csalóka, mert sokaknak közülük már elavult a képzettsége. A probléma, hogy

A munkaerőpiacon az is problémákat okozhat, hogy az egész EU-ban Magyarországon adnak a legrövidebb ideig, legfeljebb három hónapig álláskeresési járulékot. Máshol ez legalább hat hónap szokott lenni, aminek az az egyszerű oka, hogy a válság elteltével is átlagosan ennyi időbe telik munkát találni. Való igaz, hogy így a három hónap alatt gyorsabban keresnek helyet, de ha az emberek nem megfelelő munkahelyeket fogadnak el, az rontja a termelékenységet, ráadásul ha nem sikerül találniuk valamit, utána a közmunka miatt kerülnek nehezebb helyzetbe.

Ettől függetlenül látszik, hogy javult a munkaerőpiaci helyzet: csökkent a munkanélküliség, növekedett az aktivitás, és a különféle mutatók elérték vagy megközelítették a válság előtti értékeket. Tavaly elkezdődött az Európai Unió ifjúsági garanciaprogramjának fokozatos bevezetése, és az álláskeresőket egy új rendszerrel osztják kategóriákba, ami segít nekik megfelelő munkát találni.

Rengetegen nélkülöznek Magyarországon

A 14,6 százalékos mutatóval a relatív szegénység az uniós átlag alatt van és csökkent, de a súlyos anyagi nélkülözők arányát nézve Magyarország 23 százalékkal a legrosszabbak között teljesít.

Különösen a gyerekeket érinti a probléma: 2014-ben 41,5 százalékukat fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, és 32,4 százalékkal náluk volt a második legmagasabb volt az anyagi nélkülözés szintje az EU-ban – az ingyenes iskolai étkeztetés javíthat valamennyit ezen a képen. A roma lakosság kétharmada abszolút szegény, és romlik a helyzet, bár az Emberminisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárságáról Sztojka Attila azt állította, a Bizottság nem reprezentatív tanulmányokból dolgozott.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !