Jogi agyrém a brit kilépés

Iszonyatosan bonyolult aprómunka vár azokra, akiknek majd szét kell szálaznia az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatát. Túl azon, hogy például el kellene dönteni, egyáltalán milyen lesz a jogi viszonyuk a jövőben, olyan kevésbé szem előtt lévő apróságok is vannak, amik miatt rengeteget kell majd vakarnia a fejét mindkét félnek. Még az Európai Bizottság szakértői is csak szűkszavúan válaszolgattak az újságíróknak tartott brüsszeli techikai eligazításon, amikor a részletekről kérdezték őket.

Mi lesz a költségvetéssel?

Valószínűleg ez a legvitatottabb témák egyike lesz. Az Európai Uniónak hétéves keretköltségvetései vannak. A következő elvileg 2020-ban jár le, de ez csak a forráslekötés határideje, kifizetni még két évvel tovább lehet a projekteket.

Külön fincsi a magyar eset, mert 2018-ra a kormány minden, az országnak járó forrást lekötne és 2019 elejére ki is fizetne. Azaz nem nagyon lehetne egyszerűen évarányosan lenyesni a hozzájárulásaikból és ugyanannyit a tagállamoknak folyó támogatásokból, legalábbis addigra már valószínűleg abból a pénzből is költöttünk volna, bár a terv csúszásban van.

Ha nem lesz túl EU-barát az új brit kormány (és az euroszkeptikusok előretörésével miért lenne az), habzó szájjal fog védeni minden egyes pennyt az EU-tól. Kérdés, hogy akkor ezt hogyan oldják meg.

Tökön rúghatják a bankszektorukat

A londoni pénzügyi negyednek, a Citynek iszonyatosan fontos, mi lesz a kilépési tárgyalások eredménye. A brit gazdaságban tizedét adják ezek a szolgáltatók, azaz nagyon hangsúlyosak, és itt nem csak a (Brit Birodalom satnya maradékán tenyésző offshore szigetecskékkel kiépült) bankokra, hanem például biztosításközvetítőkre is gondolni kell.

Egy európai bizottsági forrás azt fejtegette az EUrologusnak, hogy ezen a téren óriási problémák és bonyolult tárgyalások lehetnek a Brexitből. Veszélybe került például a „passporting”, azaz hogy a brit cégek az EU egész területén szolgáltathassanak.

Emellett az Európai Központi Banknak már régóta szúrja a szemét, hogy az euróval főleg a valutaövezeten kívül, Londonban végeznek klíringműveleteket, egyszer már meg is próbálta ezt betiltani, de akkor még a britek az Európai Bírósághoz fordultak és nyertek. A Brexit után ez a lehetőség ugrana.

Az biztos, hogy a kilépéssel az Egyesült Királyság kimarad majd az uniós döntéshozatalból, magyarán még ha lesz is kölcsönösség, úgy kell majd átvenniük az EU rendelkezéseit, hogy azokba nem szólhatnak bele, pedig a forrásunk szerint pont ezen a téren „mindig a britek lobbiztak”. Az is garantált, hogy a kilépési tárgyalásokon a pénzügyi szolgáltatásoknál alaposan meg fogják szorongatni a briteket, mert a franciák és a németek is szívesen rácápáznának a City cégeire.

Gyengülhet a határvédelem

A kilépésért kampányolók főleg a bevándorlással riogattak, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának például egy olyan posztert plakátolt ki, amelyben egy hosszú sor áll a brit határnál. A Brexit viszont visszaüthet, mert eddig francia oldalon, Calais-ban is ellenőrizhettek, most viszont megindult a francia mozgolódás, hogy ennek véget vessenek.

A migránsok visszaküldése is nehezebbé válhat. Az EU-ban annak az országnak kell először feldolgoznia egy menedékkérő beadványát és ellátást nyújtania, ahol az illető először átlépte az uniós határt. Ha közben továbbmegy, bizonyos megkötésekkel visszaküldhetik. Az Independent szerint az Egyesült Királyság évente nagyjából ezer embernél élt ezzel a lehetőséggel.

Elvehetik az elnökségüket

A brit kilépés körül az egyik legfurcsább jogi fekete lyuk az lenne, hogy 2017 közepétől rájuk esik a miniszteri Tanács soros elnöki tiszte. Ekkor még javában tartana a kétéves időszak, ami alatt ki kellene kalapálniuk, milyen feltételekkel hagyhassa ott az Egyesült Királyság az EU-t. A Tanács az egyik a két uniós társdöntéshozóból, ráadásul a britekkel folytatott tárgyalásokban is szerepe lenne (hivatalosan ez kötné a megállapodást az EU nevében, bár magát a folyamatot egy delegáció zavarná le), ami elég hülyén jönne ki. „Furcsa lenne, ha a válás feltételeinek tárgyalásakor azé az országé lenne az elnökség, amely közvetlenül érintett” – vakargatta a fejét egy uniós diplomata a Politicónak.

Brüsszelben ezért csendben azt tervezgetik, hogy elveszik az elnökséget, bár csak az EU elődjében, 1965-ben volt példa valaki kimaradására. Állítólag a 2017 első felében soros Máltát már a népszavazás előtt megkérték informálisan, hogy egész évre készüljön, vagy a következő Észtország ugorhat be. A legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt egyik alelnöke is arról beszélt, hogy el kell venni a britektől az elnökséget.

Mi lesz a brit eurokratákkal?

A szabályok szerint csak uniós állampolgárok dolgozhatnak uniós intézményekben, de a kilépéssel a britek ezt elveszítik. A feltételek kialkudásáig még biztonságban vannak az Egesült Királyságból érkezett eurokraták, de utána elvileg menniük kell, amit persze bonyolíthatnak a munkaszerződések feltételei.

Ahogy arról már korábban írtunk, az Európai Bizottságban levélben nyugtatgatta az ott dolgozó briteket a testület elnöke, Jean-Claude Juncker. Azt nem írta egyértelműen, hogy maradhatnak, viszont a levélből kitűnik, hogy aggódik a következő hetek eseményei miatt. Úgy tudjuk, az Európai Központi Bank vezetője, Mario Draghi is körbeküldött egy levelet, amiben azt írja, hogy nincs veszélyben a náluk dolgozó britek munkája vagy a „kilátásaik”, ugyanakkor már azt fejtegette, hogy segíteni fognak az érintetteknek. Egy, az Európai Parlamentben dolgozó olvasónk szerint most egy tucatnyi kollégája állt neki ír ősök után kutatni, hogy felvehesse az ottani állampolgárságot, így az unióst se bukná el.

Az Egyesült Királyságból egyébként viszonylag kevesen mentek dolgozni az EU-ba, ami miatt kisebb lett a befolyásuk a szervezetre. Ebben egyrészt szerepet játszott, hogy az uniós fizetések egy britnek jóval kevésbé vonzóak, mint mondjuk egy alacsonyabb bérszínvonalú közép-európai országból nézve, ráadásul nem nagyo tanulnak idegen nyelveket, hiszen nekik eleve ott az angol, a nyelvtudás viszont gyakran követelmény a felvételihez.

Pápá, szabadkereskedelmi egyezmények?

A Brexitért kampányolók egyik fő ígérete az volt, hogy így majd a britek szabadabban kereskedhetnek a világ maradékával. Első körben ez lehet, hogy épp fordítva lenne, mert nem tudni, mi lesz a már meglévő a szabadkereskedelmi egyezményekkel. Az uniós tagállamok ilyeneket nem köthetnek önállóan, csak Brüsszel, és az egész EU-ra vonatkoznak, de a britek a kilépéssel ezek hatálya alól is kikerülhetnek, ami azt jelenti, hogy újra kell tárgyalniuk a már meglévő szerződéseket. Jó hír lehet, hogy ezeknél rugalasabbak és gyorsabbak tudnak lenni egyedül, mint amikor 28 tagállam érdekeit kell összeegyeztetni, de a 65 millió lakóval a hátuk mögött kevésbé kedvező alkupozícióval indulnak, mint amikor a tárgyalópartnernek több mint félmilliárd fogyasztó elérése a tét.

Uniós ügynökségeket tessék!

Az is jó kérdés, ki fogja kapni a brit területen lévő uniós ügynökségeket, és a költözködés nyilván meg fogja akasztani a munkájukat. A legvonzóbb falat valószínűleg a londoni Európai Bankhatóság (EBA) lesz, amely most épp egységes szabályrendszeren dolgozik a pénzintézeteknek. Az EBA nem kapott sok időt, hogy megmelegedjen a helyén, hiszen csak öt éve hoztak létre.

A Politico szerint a szintén londoni Európai Gyógyszerügynökségre már vannak is jelentkezők. Úgy tudják, hogy az orvosságok tudományos vizsgálatával és felügyeletével foglalkozó londoni szervezet után Olaszország, Svédország és Dánia érdeklődött.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!