Benedek
-2 °C
14 °C

Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt

GettyImages-542742502
2016.06.26. 08:59
Rövid távon már látszik, hogy mekkora szívás az Egyesült Királyságnak az unió elhagyása, és hosszú távon is az lesz, bár hogy mekkora, az még attól is függ, hogy mire jut majd az ország az EU-val a tagság megszűnése után. Az sem egyértelmű még, hogy a magyar vendégmunkásokat hazaküldik-e, de a magyar gazdaság meg fogja érezni a Brexit miatti felfordulást.

A múlt hét legfontosabb híre az volt, hogy Nagy-Britannia népszavazáson úgy döntött, kilép az EU-ból. Bár az utolsó felmérésekből úgy tűnt hogy a végén a maradást támogatók lehetnek kis többségben, végül a szavazók 51,9 százaléka döntött a kilépés mellett, tehát szoros lett a népszavazás végeredménye. A népszavazás eredménye még nem jelenti azt, hogy a britek egyből elhagyják az uniót, ez egy hosszabb folyamat lesz, ami akár két évig is eltarthat.

A Brexit győzelme után Cameront 80 kilépéspárti párttársa nyílt levélben arról próbálta meggyőzni, hogy maradjon miniszterelnök, és próbálja megőrizni a stabilitást. Nem véletlenül lenne ennyire sietős a pártegyesítés a toryknak, a kampány ugyanis a végletekig megosztotta a kormányzó Konzervatív Pártot. Cameron bejelentette, hogy a népszavazás eredménye miatt lemond, de a kormány októberig, a toryk országos kongresszusáig hivatalban marad.

Padlón a brit gazdaság

Azt már korábbi elemzések alapján is lehetett sejteni, hogy egy ilyen eredménynek katasztrofális gazdasági következményei lesznek, és a rövid távú hatások már a népszavazás egyes részeredményeinek kihirdetésekor jelentkeztek is: ezek közül a legdurvább az volt, hogy péntek reggelre 10 százalékos zuhanás után 31 éves mélypontra került a font árfolyama, a tőzsdén pedig pánik indult be

De nemcsak a brit piacokat rázta meg a Brexit-döntés: az európai részvény- és devizapiacokon még nagyobb volt a zuhanás: a francia tőzsdeindex 7,39, a német pedig 6,10 százalékot zuhant a Brexit hírére, de az amerikai és ázsiai tőzsdék is gyengélkedtek, és még az olaj ára is esett , mivel az Egyesül Király viszonylag nagy olajexporőrként hagyja el az EU-t. A forint is gyengülni kezdett és a Budapesti Értéktőzsdén is megérezték a Brexitet.

Az egyik nagy hitelminősítő cég, az S&P be is jelentette, hogy a Brexit miatt leminősíti az ország kiváló adósbesorolását. Pénteken aztán a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia adósbesorolásának kilátását a Moody's is.

Miért pánikolnak?

A felfordulás oka, hogy a népszavazás eredménye nagyon nagy bizonytalanságot jelent a cégeknek és a befektetőknek. Most úgy néz ki, hogy legalább öt forgatókönyv van arra, hogy az unió és Nagy-Britannia kapcsolata hogyan alakul majd a Brexit után, de az átmenetnek nagy költségei lehetnek egy csomó iparágban.

A britek jelenleg ugyanis nagyon jól járnak azzal, hogy az uniós országokba vámmentesen tudnak exportálni a cégeik, és szintén vámmentesen vehetik meg más EU-s országok termékeit. Annak ugyan van valamekkora költsége, hogy emiatt például bizonyos fogyasztó- és környezetvédelmi szabályokat át kellett venniük az EU-csatlakozás után, de a kereskedelem előnyei nagyobbak ennél. Ugyanez a helyzet a unió más tagállamaiból érkező munkavállalókkal is, akik nélkül szintén egy csomó GDP-től esik el az ország.

Bizonyos iparágakban már most nagy változások készülnek: ilyen például brit bankszektor, ami egyébként az egyik legerősebb Európában, de ez könnyen megváltozhat a Brexit miatt. A BBC forrásai szerint a Morgan Stanley például már dolgozik azon, 2000 londoni dolgozót Dublinba és Frankfurtba költöztessen. A hírt a Morgan Stanley szóvivője tagadta, viszont az tény, hogy korábban több bankvezér is beszélt arról, hogy munkahelyek szűnhetnek meg vagy költözhetnek el Londonból a Brexit miatt. Ennek az az oka, hogy a kilépéssel a brit bankok el fogják veszteni azt a jogukat, hogy brit központtal bárhol az EU-n belül szolgáltathassanak.

De nemcsak a pénzügyi rendszer járhat rosszul, hanem egy csomó másik iparág is: a filmesek például már pánikolnak, de például a Premier League-et tönkretehetné, ha hirtelen megszűnne a ligában futballozó légiósok szabad munkavállalásra vonatkozó joga, de ennek ellére az angol bajnokság szóvivője még azt nyilatkozta, hogy majd a részleteken múlik, hogy mi lesz a bajnokság sorsa.

Semmi jóra nem lehet számítani

Az Európai Unió elhagyásával a kilépéspárti konzervatívok szerint paradicsomi állapotok köszönthetnek be Nagy-Britanniában: végre levetik az uniós szabályozások láncait, és szabadjára engedhetnék a brit gazdaságot. Amivel csak az a probléma, hogy a számok alapján egyáltalán nem aranykor, sokkal inkább recesszió és pánik van kilátásban:

  • Az OECD előrejelzése szerint a kilépés miatt 2020-ra 3 százalékkal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának.
  • Nemzetközi Valutaalap még ennél is durvább visszaeséssel számol.
  • A London School of Economics egy kutatócsoportja sem túl optimista, az ő elemzésük (.pdf) szerint a legjobb esetben is 1,1 százalékos relatív GDP-csökkenést jelent a kilépés, a pesszimista verzió pedig 3,1 százalékos mínuszt számol,
  • és még az euroszkeptikus Open Europe sem sokkal optimistább.

Az angol kormány becslése szerint pedig attól függően, hogy a kilépés után az európai piacokhoz milyen feltételek mellett tudnak majd a brit cégek hozzáférni, az EU nélkül a brit gazdaság GDP-je 2030-ra 3,8-7,5 százalékkal lehet majd kisebb annál, amekkora a tagság mellett lenne majd. A kilépés várható hatását nagyjából egyetlen komolyan vehető elemzés hozta ki „valószínűleg mérsékelten pozitívra”.

Mi lesz a magyarokkal?

Magyarországnak nincs a fő kereskedelmi partnerei között az Egyesült Királyság, de már csak a borúsabbá váló gazdasági hangulat miatt is rosszul járhatunk a Brexittel. Varga Mihály legutóbb nagyjából ezermilliárdos magyar veszteséggel számolt, pontosabban az NGM-nél a magyar GDP 0,3 százalékos visszaesését várták a Brexittől. Más banki becslések szerint a Brexit miatt a GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz az Egyesült Királyságban dolgozó magyarokkal. A mostani választás egyik fő kilépéspárti ígérete az volt, hogy az odatelepülő kelet-európaiakat majd jól kirúgják az országból. Bővebben itt írtunk arról , hogy a szigorú angol vízumfeltételeknek jó eséllyel a kivándorolt magyarok többsége nem felelne meg, és hogy mi történne utána.

Az viszont biztos, hogy ha végül úgy alakulna, hogy a magyaroknak haza kéne térniük, az a hazautalások elmaradás miatt eléggé fájna a magyar gazdaságnak, cserébe persze  akár a  munkaerőhiány , akár a  munkatermelékenység  javulását is várhatnánk a hazatérőktől, aminek viszont örülhetnénk. A kint dolgozó és tanuló magyarokról itt és itt írtunk részletesebben, a szintén ehhez kapcsolódó praktikus kérdéseket ebben a cikkben szedtük össze.

Kinek állt ez érdekében?

Az, hogy ki hogyan szavazott népszavazáson, legerősebben az iskolázottsággal függött össze. Minél magasabb volt ugyanis a szavazó a végzettsége, annál valószínűbb, hogy az EU-ban maradást támogatta, míg az alacsony végzettségűek között volt a legtöbb az EU-ellenes. Ez országosan érvényes összefüggés: a diplomások 70 százaléka a további uniós tagságot, a csak kisérettségivel rendelkezők 68 százaléka viszont a kilépést választotta.

Hasonló véleménymegoszlás látszik a foglalkozási helyzetből: a jobb státuszúak maradtak volna az Unióban, most azonban a rosszabb anyagi helyzetűek elégedetlensége döntött. Az idősek nagyobb arányban támogatták az elszakadást a fiataloknál. A szavazás demográfiai és társadalmi kontextusáról itt írtunk részletesebben.

Ezek voltak legfontosabb hírek a magyar gazdaságban

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!