Orbán: A francia elnökkel való barátságunk férfiasan kezdődött

2017.06.23. 19:14 Módosítva: 2017.06.23. 19:52
Kölcsönös tiszteletet ígért egymásnak a francia elnök és a magyar miniszterelnök, de a viták nem tűnnek el maguktól.

„A francia elnökkel való barátságunk, az férfiasan kezdődött, ebben semmilyen meglepetés nincsen – mondta Orbán Viktor pénteken a megbeszélés után, amelyet a visegrádi országok vezetői Emmanuel Macronnal tartottak. – Arra jutottunk a végén, és ezt szó szerint elmondta a francia elnök és én is, hogy az együttműködésünknek az alapja a kölcsönös tisztelet, és erre mindkét fél számíthat a jövőben. Ki is jelöltük azokat a kérdéseket, amelyekben ebből kiindulva pragmatikus megállapodásokat hozhatunk majd.”

Azon vitatkoznak a legtöbbet, hogy mekkora fizetésük lehet azoknak a közép-kelet-európai munkavállalóknak, akik az otthoni cégükkel állnak szerződésben, de Nyugat-Európában dolgoznak. A francia szakszervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, hogy román, magyar, lengyel és más, a mi régiónkban működő építőipari cégek elhappolják a franciák elől a építkezési projekteket, mert olcsóbban elvégzik a munkát, mint a francia vállalatok. Többek között úgy tudják ezt megtenni, hogy kevesebbet fizetnek a munkásaiknak, mint amennyit a helyi törvény szerint egy francia cégnek kell fizetnie a saját alkalmazottainak. Ha az alapfizetés ugyanaz, még mindig alá tudnak vágni a kelet-európai cégek a nyugati áraknak azzal, hogy például szociális jogcímen kevesebb juttatást adnak, mint amennyit egy franciának kell, hogy fizessen a cége.

Évek óta zajlik a vita az európai uniós intézményekben, hogy hogyan lehetne igazságos megoldást találni, úgy, hogy a nyugat-európai gazdaság továbbra is jól járjon az olcsó munkaerővel, a munkások továbbra is dolgozhassanak Nyugat-Európában olyan fizetésekért, amelyek még így is jóval magasabbak annál, mint amit otthon kapnának, és a francia szakszervezetek se borítsák rá az asztalt a párizsi kormányra. A „munkavállalók kiküldetése” című irányelv szól erről a dilemmáról.

Az ügy szóba került a pénteki találkozón is, és Orbán Viktor azt nyilatkozta róla: „ha a következő néhány hónapban a szakértőink dolgoznak, akkor megállapodásra is juthatunk. Ezt most nem zárnám ki.”

„Kompromisszumkészek vagyunk, mert ez egy olyan vita, amit nem tudunk teljes mértékben megnyerni. Ilyenkor kell kompromisszumot kötni. Pontos felmérésére van szükség, hogy hány magyar emberről beszélünk, a készülőfélben lévő szabályok hány embert fenyegetnek még. Nincsenek betonbiztos alapok, de a kompromisszum bármilyen dimenzióban elképzelhető” – fejtette ki az álláspontját a miniszterelnök.

 

Merkel: Olyan lesz az EU, ahogyan beszélünk róla

Azután került sor a személyes találkozóra, hogy a francia elnök több, csütörtökön megjelent interjújában is ostorozta a kelet-európai tagállamokat, amiért nem vállalnak szolidaritást a dél-európai országokkal, és nem vesznek át tőlük menedékkérőket. Üzent nekünk: szerinte egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak az EU-hoz, és csak arra kell nekik, hogy pénzt kapjanak tőle. Azonban „Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség” – mondta.

Miután beszélt a visegrádi országok kormányfőivel, azt nyilatkozta, hogy semmi meglepőt nem mondott, csak megerősítette azt, amit az Európai Bizottság is eldöntött. Nevezetesen, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország megsértette az uniós miniszterek döntését azzal, hogy nem fogadnak menedékkérőket Olaszországból és Görögországból egy közös, uniós művelet keretében. Mivel ezek az országok nem tartják be a közösen eldöntött szabályokat, ezért eljárás indult ellenük.

Merkel és Macron sajtótájékoztatója Brüsszelben.
Merkel és Macron sajtótájékoztatója Brüsszelben.
Fotó: Olivier Matthys / MTI

Arra is utalt, hogy ez a véleménye nem érhette meglepetésként a visegrádiakat. „Azt, amiről nyilvánosan beszélek, előtte mindig elmondom szemtől szemben is. Fordítva viszont nem szabad csinálni” – szúrt oda azoknak a politikusoknak, akik a sajtóban szeretik szurkálni egymást. Nagyon egyetértett vele, hogy az Európai Bizottság eljárást indított az ügyben. „Nem lennék elégedett, ha az EU elfogadná, hogy megsértik az értékeit.”

A bíróság fogja eldönteni, hogy mit jelent a szolidaritás

Magyarország és Szlovákia az EU Bíróságán támadta meg az uniós miniszterek döntését arról, hogy minden EU-tagnak át kell vennie menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól. A felperesek szerint meg kell semmisíteni a döntést, mert formailag nem felelt meg a döntéshozatali szabályoknak. A bíróság azonban ennél mélyebben vizsgálja az ügyet: a bírák májusi meghallgatáson feltett kérdéseiből úgy tűnik, hogy a per valójában arról szól: mit jelent a gyakorlatban a szolidaritás, amit az uniós alapszerődések elvárnak minden országtól, amelyik tagja az Európai Uniónak.

Angela Merkel német kancellár is bólogatott erre a meglátásra. „Az európai alapjogi szerződés kimondja, hogy az EU közös értékeken nyugszik. Az Európai Uniónak kötelessége nevén nevezni a dolgokat. Ha az értékek sérülnek, kötelezettségszegésről van szó.” Arra is oda kell figyelni, hogy politikusok nyilvánosan hogyan nyilatkoznak az Európai Unióról. „Olyan lesz az EU, ahogy beszélünk róla, mert mi magunk vagyunk az EU” – jelentette ki Emmanuel Macronnal tartott közös sajtótájékoztatóján.

„Én úgy képzelem el Európát, hogy ugyanannál az asztalnál ülünk, közös határaink vannak, ezért nekem is bele kell képzelnem magam a görög miniszterelnök helyébe. Nem örvendezhetek, hogy hozzám nem jönnek menekültek, mert Európa közepén vagyok, segítenem kell” – tette hozzá a témához végezetül.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !