Brexit: cáfolták a 40 milliárd eurós brit ajánlatot

2017.08.07. 12:18
A jelek szerint káosz van a brit kormányban a brexit körül. Van, aki szerint már szándékosan bénáznak.

Kizártnak nevezte a brit kormányfő, hogy London kész hozzávetőleg 40 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 12 ezer milliárd forintot) fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodásban a fennálló kötelezettségei rendezésére.

Theresa May a konzervatívokhoz közel álló, több tory politikus blogjának is otthont adó The Telegraph értesüléseit cáfolta. A lap vasárnapi kiadásának beszéltek arról névtelenül a kormányból, hogy az Egyesült Királyság kész – most először számszerűsített – ajánlatot tenni, hogy feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet.

Mayt elment nyaralni, beindultak a puha brexit hívei

Egybehangzó hétfői sajtójelentések szerint a kormányzó Konzervatív Párt képviselői világossá tették, hogy biztosan nem szavaznak meg a parlamentben ilyen törvényjavaslatot, írja az MTI. A The Times a kormányfőhöz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a hozzávetőleg 40 milliárd euró „messze meghaladja” azt az összeget, amely eddig felmerült vagy amelyet Theresa May hajlandó egyáltalán fontolóra venni.

Az ügy jól mutatja, hogy a brit kormányban óriásiak az ellentétek. A 40 milliárd eurós vélt ajánlat mögött többen Philip Hammond pénzügyminisztert sejtik a konzervatívok soraiból. A The Sunday Telegraph szerint az Egyesült Királyság ezért az összegért szélesebb körű megállapodást remél, amely kereskedelmi megállapodást is tartalmaz az Európai Unióval. Ez gyanúsan egybevág azzal, hogy a pénzügyminiszter mindenképp szeretné elkerülni a brit kilépést egy fokozatos átmeneti időszak vagy egyáltalán megállapodás nélkül. Philip Hammond üzleti vezetőknek beszélt erről, amíg Theresa May nyaralt. Még a keményvonalas Liam Fox is egy akár három éves átmeneti időszakot emlegetett. A kabinet tagjai közül azonban többek között Boris Johnson külügyminiszter elutasítja az átmeneti időszak gondolatát.

Az MTI szerint konzervatív képviselők úgy vélik, hogy az ország európai uniós tagságáról tavaly tartott népszavazáson a többség részben épp azért voksolt a kilépésre, mert nem akarja, hogy évente „milliárdok folyjanak” Brüsszelbe. Egyes képviselők szerint a 40 milliárd eurós összeg ráadásul teljesen észszerűtlen, és jogilag semmi sem kötelezi az Egyesült Királyságot arra, hogy fizessen az EU-nak.

Ez uniós szemszögből finoman szólva is cinkes álláspont. Az EU hosszú távú költségvetése 2020-ig tart, és 2023-ig mennek belőle a kifizetések. Az uniós tárgyalók azt a pénzt akarják bevasalni a – várhatóan 2019-ben kilépő – Egyesült Királyságon, amit ebben a büdzsében megígért. Még olyan tételeket is hozzácsapnának, mint például a londoni EU-ügynökségek átköltöztetése, és jóval többet követelnek, mint a 40 milliárd euró, amit Theresa May sokall. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos hétfőn nyomatékosította: a briteknek tiszteletben kell tartaniuk a vállalásaikat.

A brit konzervatívok a választók akaratára is nehezen hivatkozhatnak: az idei előrehozott választáson részben épp azért veszítették el a parlamenti többségüket, mert kemény álláspontot képviselnek a brexitnél. Egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérés szerint még a kilépésre szavazók 58 százaléka is hajlandó lenne fejenként több mint ezer fontot fizetni, csak hogy megtarthassák az uniós állampolgárságukat.

Annyira bénák, hogy az már direkt van?

Az ügy nem segít eloszlatni azt a képet, hogy a londoni kormány nincs a helyzet magaslatán. Az EU már májusban letette az asztalra az ajánlatát a költségvetési kérdésről, miközben a briteknek még nincs hivatalos álláspontja.

Brüsszeli források arról beszéltek a Politicónak, hogy a brit tárgyalódelegáció felkészületlen. Volt, aki már arra gyanakodott, hogy szándékosan, időhúzásból ilyen bénák.

Ezen az a kép se segített, ahol a vastag papírhalmokkal felszerelkezett uniós tárgyalókkal szemben üres kézzel üldögél a brit kormány küldöttsége. (Az esetet utólag azzal magyarázták, hogy nem akartak a lesifotósok előtt papírokat lóbálni, amiből már tényleg többször lett ügy a szigetországban.)

A különbség azon az egy konkrét területen is látszik, ahol a britek már letették az asztalra a saját ajánlatukat: a briteknél élő uniós állampolgároknál. Uniós tisztviselők ugyanis szerint ez nem kielégítő. Az Európai Parlamentből például a legnagyobb frakciók vezetői levélben reklamáltak amiatt, hogy az ajánlat rengeteg kérdést hagy nyitva, például hogy mi lesz a már briteknél születő gyerekekkel.

Az időhúzás amúgy nem lenne jó ötlet: 2019 március végére meg kellene egyezni, különben a szigetország minden átmenet nélkül kiesik az EU-ból (bár ezt kölcsönös, egyhangú beleegyezéssel meg lehet hosszabbítani). A brit kormány már így is eldobott némi időt az előrehozott választással, amivel el is veszítette a parlamenti többségét, tovább növelve a bizonytalanságot és kiélezve a konzervatívok közti ellentéteket.

Jövő héten derülhet ki, mit akarnak

Konzervatív politikusok cáfolták a The Sunday Telegraph értesülését arról is, hogy a szigetország jövőbeni kereskedelmi megállapodás reményében ajánlana pénzt. Szerintük ostobaság lenne ilyet tenni, hiszen az Európai Unió egyelőre nem állt elő építő jellegű javaslatokkal. Az EU viszont épp azért nem mondott erről semmit, mert csak akkor hajlandó rá, ha megfelelő mértékben haladnak az olyan kérdésekben, mint a költségvetés vagy az uniós állampolgárok jogai.

A Politico szerint a britek a jövő héten már elkezdhetnek előállni a javaslataikkal. Szombaton – a The Sunday Telegraph későbbi cikkéhez hasonlóan – ez a lap is arról írt, hogy London a végső kormányzati jóváhagyásra váró dokumentumokban átmeneti időszakot kér. Eredetileg később hozták volna nyilvánosságra a terveiket, de részben épp azért kezdenek nyomulni, hogy ne tűnjenek felkészületlennek, írta a Politico