Brüsszel megnézi, hatott-e a fenyegetés romaügyben

2017.09.13. 05:06 Módosítva: 2017-09-13 08:46:49
Magyarországra jön az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról.

Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. Rajtunk kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány, holott, ahogy Vera Jourová igazságügyért felelős Biztos egy augusztus végén tartott beszélgetésen kiemelte,

minden roma gyereknek pontosan ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani az iskolákhoz, mint másoknak. Az oktatás a kulcsa a társadalomba való jobb beilleszkedésnek.

Vera Jourová a tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiájában (2011-2020) eddig elért eredményeket értékelte. Az erről készült jelentést minden uniós állampolgár nyilvános konzultáción október 27-ig véleményezheti.

A jelentés vegyes képet mutat az oktatás, foglalkoztatás egészség és lakhatás terén eddig elért eredményekről: az Európai Unió országaiban csupán szerény és egyenlőtlen előrelépés történt ezeken a területeken. Miközben 2016-ig javult a kora gyermekkori nevelésben részesülők aránya, és kevesebben iskolaelhagyó volt 2016-ban mint 2011-ben, ugyanakkor 38-ról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik sem az oktatási rendszernek, sem pedig a munkaerőpiacnak nem részesei, ami a jelentés készítői szerint mutatja mekkora gondok vannak az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépésben. Az ezen a téren bevezetett intézkedések pedig nem elég hatékonyak. Ez a mutató nemcsak Magyarország, hanem Spanyolország, Szlovákia, Románia és Csehország tekintetében is nőtt. A jelentésben felhívják a tagállamok figyelmét arra is, hogy hatékonyabban kell küzdeniük a diszkriminációval és a cigányellenességgel szemben.

Az iskolai elkülönítés az az ügy, roma gyerekek tömeges és indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása mellett, ami miatt – Csehország és Szlovákia után – 2016-ban kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben is. Az eljárás részeként még 2017-ben Magyarországra látogat Vera Jourová, hogy személyesen is informálódjon a romák integrációjában bekövetkezett változásokról – nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is.

Jourová látogatásától függetlenül tényfeltáró küldöttség is érkezik majd október végén Brüsszelből Magyarországra, miután először Szlovákiába és Csehországba mennek el. Vizsgálni fogják, hogy az eljárás megindítása óta a kormány intézkedéseinek milyen eredményei lettek. Arról, hogy a kötelezettségszegési eljárás milyen irányba folytatódik, novemberben dönt a Bizottság, azután, hogy elemezték az addig beérkező új információkat.

Jogszabályok és azok végrehajtása

Az uniós biztos a jelentés bemutatásakor beszélt a folyamatban lévő eljárásokról és kitért a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokra is. Az ismertetett problémák ellenére Jourová pozitívan értékelte, hogy a magyar parlament júniusban elfogadta a a közoktatási törvény módosítását, amely kimondja, hogy a vallási intézményben való tanulás nem eredményezhet iskolai szegregációt, a jogszabályok módosítása mellett ugyanakkor azok végrehajtására is hasonló figyelmet fordít majd a biztos stábja.

“A magyar szabályozással összességében nincsenek különösebb gondok, sőt európai összehasonlításban kifejezetten progresszívnek számít, mivel tételesen tiltja a diszkriminációt, szegregációt, a szabályok alkalmazásával és betartatásával azonban annál több gond van. Annak, hogy a szabályoknak vannak buktatói azt épp a huszártelepi esettel kapcsolatos, a Kúria által hozott ítélete mutatja. A szegregációt tiltó, naprakész jogszabálynak is lehet olyan jogértelmezése amely – vallási alapon ugyan, de lehetővé teszi az elkülönítést” - ezt már a közérdekű pereskedést folytató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogásza, Kegye Adél mondta el az EUrológusnak.

Az alapítványnak, amely a kötelezettségszegési eljárást eredményező huszártelepi perben a károsultakat képviselte, még kilenc hasonló, folyamatban lévő ügye van. Az egyikben 62 gyereket képvisel a szervezet, akiknek családja perben áll a gyöngyöspatai iskolát is fenntartó KLIK-kel, amiért gyerekeiket elkülönítették.

Talán a legnagyobb figyelmet érdemlő ügy az a kaposvári eset, amelyben a minisztériumnak kellett közbelépnie, hogy az önkormányzat, a helyi KLIK-kel összefogva ne játszhasson ki egy a gyerekek érdekeit védő bírósági ítéletet. Az eset jelentősége, hogy az ügyben a Kúria precedens értékű ítéletet hozhat, várhatóan októberben: ez lehet az első magyarországi eset, amelyben a bíróság tételesen is kimondhatja, hogy mit kell tennie a hatóságoknak és az iskoláknak annak érdekében, hogy megszűnjön az elkülönítés.

Az ügyet ismerők szerint a minisztérium éppen a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás miatt akadályozta meg az önkormányzatot és a helyi KLIKK-et az újabb jogsértés elkövetésében, nehogy az ügy rossz fényt vessen az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokra.

Az iskolai elkülönítést legtöbb esetben a lakóhely szerinti szegregáció alapozza meg. A szabad iskolaválasztás elvének köszönhetően, aki teheti elviszi a gyerekeit olyan iskolakörzetekből, ahol sok a roma gyerek. Kegye Adél szerint

az elvben üdvözlendő szabad iskolaválasztás a gyakorlatban már csak a középosztály és a tehetősebb rétegek számára jó.

A szakember szerint a szélsőségesen értelmezett szabad iskolaválasztás elve más országokban már meghaladott, azt sok esetben bizonyos fokig korlátozták. Az iskolai szegregáció elleni egyik legfontosabb eszköz szakértők szerint az iskolabusz rendszer bevezetése lenne, ami lehetőséget adna a hátrányos helyzetű családok számára is, hogy gyerekeik jobb iskolákba járhassanak.

Magyarországon egyébként komplex deszegregációs programot Hódmezővásárhelyen valósítottak meg a leghatékonyabban, amit Lázár János jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter még polgármesterként vert végig az önkormányzaton. A kötelezettségszegési eljárás bejelentésekor 2016 május végén ugyanő a következőket nyilatkozta az eljárással kapcsolatban:

Amikor az Európai Bizottság azt kéri számon, hogy a hatéves roma gyerekek közül sokan miért nem minősülnek iskolaérettnek vagy kell speciális iskolába járniuk, fogalmam sincs, honnan tudja azt, hogy ők romák.

Ezt még a magyar állam sem tudja és ez tiltott is lenne, ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint értelmezhetetlen az eljárás.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !