A politikusoknak néven kéne nevezni a gyűlöletbeszédet

További Eurologus cikkek

Az EU alapjogi ügynökségének Budapesten járt vezetője szerint elsősorban a politikusoknak kellene vezető szerepet mutatni a migránsok elleni gyűlöletbűncselekményekkel szemben.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) Magyarországra látogató elnöke, Michael O'Flaherty a kormányzat és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az EUrológusnak hangsúlyozta, hogy sok időt fektet a tagállamok meglátogatásába, és mivel az ügynökség vezetője már évek óta nem járt erre, ezért „épp ideje volt” így tenni,

„különösen azokra a kihívásokra tekintettel, amelyekkel az ország szembenéz”.

„Először is az emberi jogokat soha nem vitathatjuk. Ezek olyan vállalásokból fakadó jogi kötelezettségek, amelyeket a kormányaink nemzetközi és regionális szinten tettek – beleértve az EU-t” – reagált, amikor arról kérdeztük, hogy egyes magyar politikusok alapjogi kérdéseket feszegetnek.

Mit állapított meg az FRA jelentése?

Az FRA szeptember végén adott ki egy jelentést 14 tagállam, köztük Magyarország migránsokat és menedékkérőket fogadó állomásairól. Megállapították, hogy hazánk például azon hét ország között van, ahol jogilag is előírják a fogadás körülményeit, viszont a háronból az egyik, ahol nincs felügyeleti szerv, és csak itt, valamint Görögországban nem ellenőrzik rendszeresen a helyeket. Magyarországon a fogadóállmásokon tartás hosszánál, a kiszolgáltatott személyek problémáinál, a gyermekek érdekeinél, a fordítási hiányosságoknál és az életkörülményeknél láttak kihívásokat.

„A migráció Európa-szerte emberi jogi kihívásokat okoz, ezért nem meglepő, hogy Magyarországon is” – mondta. Elismerte, hogy a 14 ország fogadóközpontjairól készült havi jelentésükben az FRA látott „létesítményeket, amelyek időnként problémásak”, de EU-szerte voltak gondok. A gyerekek fogva tartása különösen aggasztó – „őszintén szólva ez sose jó ötlet és csak legeslegutolsó lehetőségként lenne szabad használni”.

„Elismerjük, hogy egy államnak joga van biztosítani a saját határait, de ahhoz, hogy tiszteletben tudja tartani a nemzetközi védelemhez való jogot, egy ajtónak mindig nyitva kell lennie”, az pedig jogilag tilos, hogy egy másik országba lökjék vissza a menedékkérőket az ügyük egyedi elbírálása nélkül, mondta.

Habár az FRA tevékenysége a tagállamokra korlátozódik, Michael O'Flaherty egyetértett vele, hogy

a migráció egyik hajtóereje épp az emberi jogok tiszteletben tartásának hiánya bizonyos országokban. Szerinte ez különösen igaz azokra, akik 2015-ben és 2016 elején a balkáni útvonalon (azaz részben Magyarországon) át érkeztek konfliktusövezetekből.

Ötből négy netes megjegyzés a migránsokról gyűlöletkeltő Magyarországon

Az őcsényi menekültellenes fellépéseket nem kommentálta, mert nem volt tisztában a részletekkel és a politikusi reakciókkal, de „általánosságban van egy elfogadhatatlan mintája a gyűlöletbeszédnek és bűncselekményeknek a kisebbségek, különösen a migránsok ellen”. Egy 2016-os felmérésük szerint ötből négy internetes megjegyzés rájuk gyűlöletkeltő volt. „Ez egy probléma – egész Európában”. A gyűlöletbűncselekmények és -beszéd olyan szintűvé váltak, „hogy azt kezelni kell”,

az első teendő pedig az lenne, hogy a politikusok vezető szerepet mutassanak, és „hajlandóak legyenek ezeket a gyakorlatokat azoknak a bűncselekményeknek nevezni, amik”.

Az intézmények iránt bizalomra, rendes kivizsgálásokra szintén szükség van, hogy kezeljék ezt a problémát. Egy másik tagállamban például azt kérdezte tőle egy meleg férfi, hogy

„miért jelentsek egy homofób támadást egy homofóbnak?”

Ezek a fajta előítéletek mélyen beivódtak, és képzéssel, valamint figyelemfelkeltéssel lehet ezeket kezelni. A gyűlöletbűncselekményeket emellett rendesen fel kell jegyezni és az áldozatokat arra kell ösztönözni, hogy jelentsék be, mi történt velük. A törvényeknek „kellőképpen meg kell ragadnia” bennük azt, hogy gyűlöletből történtek, és a bizonyítékoknál sem szabad túl magasan meghúzni a határvonalat ahhoz, hogy a jog alkalmazását ellehetetlenítsék vele.

A jog mellett viszont az egyik legkevésbé kihasznált gyűlöletbűncselekmények elleni eszközt a közösségek jelentik. „Ha az emberi jogi kultúránál megfelelő erőfeszítésekbe fektetünk be, abba, hogy felelevenítsük az értékeit és az alapvető tiszteséget szilárd, megbízható információkra alapozva, a jó ügyet előre hajtó erőt fogunk látni”.

Még mindig a romákat diszkriminálják messze a legjobban

A romákat szintén sok gyűlöletbűncselekmény éri. „Magyarország határozottan vezető szerepet mutatott” – válaszolta Michael O'Flaherty, amikor a 2011-es soros magyar EU-elnökség alatt elfogadott romastratégia eredményeiről kérdeztük. Ettől függetlenül a helyzetük még mindig ijesztő egész Európában, „nincs elég haladás” az ügyükben. Miközben ők alkotják az EU legnagyobb kisebbségét, messze az övék a leginkább diszkriminált csoport egy 2016-os FRA-tanulmány szerint.

„Bizonyos értelemben azt lehet mondani, hogy a rasszizmus utolsó társadalmilag »elfogadható« formája a cigányellenesség Európában, és ezt annak a szégyennek kell nevezni, ami.”