Boszorkányüldözésre számít Kovács Zoltán Brüsszelben
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Meghallgatták a titkosszolgálatot a Donald Trump elleni merénylet ügyében
- Megérkezett az izraeli válasz, megtorló csapást mért a hadsereg Bejrútra
- Lukasenka kegyelmet adott, nem végzik ki a német ápolót Belaruszban
- Joe Biden teljesen megreformálná a Legfelsőbb Bíróságot
- Hogyan lehetne minél előbb befejezni a háborút Ukrajnában?
- Halálos vírus terjed Gázában, óriási veszélyben a gyermekek
- Mennyire áll készen Délkelet-Ázsia egy újabb Trump-elnökségre?
- Kiderült, kit választanának amerikai elnöknek a németek
- Az alkotmánybíróság menti meg a szélsőbaloldalt Németországban
- A Nemzetközi Állatvédelmi Szervezet szerint egy olasz politikus „medveellenes” politikát folytat
A brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón, amit Kovács Zoltán nagyjából kéthavonta tart az Európai Unió intézményeihez akkreditált újságíróknak, a kormányszóvivő nagyrészt az aktuális nemzeti konzultációról és az Európai Parlament állampolgári jogok (LIBE) bizottságban csütörtökre tervezett magyar meghallgatásról beszélt.
Sok újat még a külföldi újságírók számára sem tartogatott a kormányszóvivő hétfő délelőtti előadása: illegális migráció, Soros-terv és Magyarország hősies helytállása ezek megfékezésében. A most végéhez közeledő, Soros Györgyöt a középpontba állító nemzeti konzultációról elmondta, hogy a kormány reményei szerint még Karácsony előtt kiértékelik a beérkezett, több mint kétmillió választ. Bár a magyar hatóságok megtették, amit kellett az általuk illegális bevándorlásnak nevezett menekülthullám megfékezésére, a kérdés továbbra is az európai politika középpontjában van, az ellentétes állásponton lévő politikusok nézetei azonban nehezen hozhatóak közös nevezőre.
Kovács Zoltán az Európai Bizottság elnökének, Jean Claude Junckernek a Deutche Wellének adott interjújára utalt, mint amely homlokegyenest a magyar kormányéval ellentétes nézetet képvisel. Juncker többek között arról beszélt ebben az interjúban, hogy reményei szerint hamarosan megoldódik, hogy legálisan érkezhessenek bevándorlók Európába.
Kovács Zoltán Brüsszelben is elismételte a kormány álláspontját, miszerint aggasztónak tartják, ahogy a “Soros-terv” az Európai Unió intézményeinek döntéseiben megmutatkozik. Ilyen szerinte az említett LIBE Bizottság javaslata az európai menekültbefogadási rendszer (azaz a dublini egyezmény) reformjára. Erről - a tények ellenére - a kormány és Fideszes politikusok úgy beszélnek, mintha az EU már el is fogadta volna a kötelező kvóták rendszerét. Az Unió soros elnökségét betöltő észt reformjavaslatról, amely a hírek szerint ejtené a kötelező kvóták rendszerét, azt mondta Kovács, hogy ez is csak azt mutatja, hogy Magyarország nincs egyedül véleményével, de ennél részletesebben nem nyilatkozott a kérdésről, mivel a javaslatról még nem tárgyaltak az EU tagországai. Bár Kovács Zoltán a gazdasági mutatók ismertetésekor beszélt arról, hogy bizonyos területeken Magyarországon súlyos munkaerőhiány tapasztalható, a kormány tervei szerint erre nem lehet megoldás bevándorlók alkalmazása.
Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre tervezett, Magyarországgal foglalkozó meghallgatásáról azt mondta Kovács, hogy a korábbi meghallgatások tapasztalatai alapján kíméletlen boszorkányüldözésre, a szovjet koncepciós perekhez hasonló forgatókönyvre számít csütörtökön. Pár perccel később ugyan azt is mondta, hogy még nem látta a kérdéseket, amiket a bizottság képviselői feltesznek majd, de az Unión belül alkalmazott kettős mércének köszönhetően megvalósuló ilyen meghallgatások bőven túlmennek azon a határon, ami megengedhető, ezek az egyes országok belügyeibe való beavatkozásként értelmezhetőek.
Milyen meghallgatás?
Az Európai Parlament májusban kezdte el vizsgálni, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon.
Az Európai Parlament szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon, és azt kérik, hogy az Európai Unió indítsa el a „hetes cikk” néven elhíresült vizsgálatot. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség. Még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását. Az EP plenáris ülése májusban utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy aztán szavazni lehessen a javaslatról, amellyel kezdeményezhetik a hetes cikk szerinti eljárás megindítását. A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva beszélt az Euró várható magyar bevezetéséről: bár az uniós szerződések értelmében Magyarországnak is csatlakoznia kellene az Eurozónához és az adósságállományt leszámítva a kormányszóvivő szerint az ország teljesíti is a bevezetés feltételeit, különböző okok, elsősorban a versenyképesség és fizetési aránytalanságok miatt ez egyelőre időszerűtlen.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon