Szerdán indulhat az újabb per kvóta-ügyben
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Tűlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
- Egy évre betiltják a TikTokot Albániában egy iskolai gyilkosság miatt
- Több mint harmincan meghaltak, és száznál többen eltűntek egy kongói kompbalesetben
Információink szerint szerdán dönt az Európai Bizottság arról, hogy megindítják a három közép-európai ország ellen a pert, amiért azok nem hajtják végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét és nem fogadnak be 1294 menedékkérőt.
Szeptember elején hozott döntést a Luxemburgban székelő bíróság abban az ügyben, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett az uniós tagországokat tömörítő Európai Tanács határozatával szemben. Az uniós belügyminiszterek abban a határozatban arról döntöttek, hogy összességében 120 ezer menedékkérőt kell az európai tagállamoknak Görögországtól és Olaszországtól kötelezően átvállalnia, a 40 ezer felett, amiről önkéntesen dönthettek, annak érdekében, hogy könnyítsenek a két országra nehezedő nyomáson, ami a 2015-ben tapasztalt menekültáradat miatt nehezedett rájuk. A magyar kormány nem tett felajánlást azzal kapcsolatban, hogy a 40 ezer emberből hányat vállalna át a két mediterrán országtól.
A keresetben a magyar kormány tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérte a tanácsi határozat, vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amely szerint Magyarországnak mindössze 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.
A magyar kormány harcra készült
Az Európai Bizottság már nyáron elindította a kötelezettségszegési eljárást a három országgal szemben, amiért nem kezdték el a Tanács határozatát végrehajtani. Ennek az eljárásnak a következő lépése a per megindítása a Bizottság részéről, amit várhatóan szerdán jelenthetnek be a biztosok heti ülése után, amiről a cseh CTK ügynökség is hírt adott kedden délután.
Ha elindul a per, akkor a magyar kormány jogi szakértői hamarosan ismét mehetnek Luxemburgba, ezúttal alperesként, hogy valami újat mondhassanak a bíróságnak ahhoz képest, amit a szeptemberben elbukott perben már érvekként előadtak. Az eljárás vége most pénzbüntetés lehet.
A szeptember elején hozott döntéssel kapcsolatban Orbán Viktor két nappal később azt nyilatkozta, hogy
Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat.
Szíjjártó Péter külügyminiszter pedig elfogadhatatlannak és felháborítónak minősítette az Európai Bíróság szerdai kvótaítéletét, szerinte a politika megerőszakolta a jogot, a magyar kormány nem fogad be semmilyen bevándorlót kvóta alapján, és harcolni fog.
[Pontosítás: Az Európai Bizottság végül december 7-én, csütörtökön jelentette be, hogy beperli a magyar kormányt, amiért nem hajtja végre az Európai Tanács döntését. A csütörtöki bejelentés részleteiről ebben a cikkünkben olvashatnak.]
Borítókép: Menekültek a röszkei tranzitzónában 2016 áprilisában. Fotó: Huszti István / Index.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon