További Külföld cikkek
- Még a sör is szikrázó luxuscikk Kim Dzsongun uralma alatt
- Nyolc embert ítéltek el egy tanár lefejezése miatt Párizsban
- Saját vadászgépét lőtte le véletlenül Jemen partjainál az Egyesült Államok
- Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy visszaveszi a Panama-csatornát
- Kína bejelentette: fel fognak lépni a Tajvannak nyújtott legújabb amerikai támogatással szemben
A Hezbollah vezére sajnálja, hogy a két izraeli katona túszul ejtése miatt háború tört ki. Hasszán Naszrallah vasárnap éjszaka elismerte, hogy nem rabolta volna el a katonákat, ha tudta volna, hogy a lépés egy Izrael elleni háborúhoz vezet, írja a Guardian. „Meg se fordult a fejünkben, hogy a túszejtés miatt már ennél a pontnál ilyen méretű háború törhet ki” – mondta Naszrallah a libanoni New TV nevű csatornán. „Ha azt kérdi, végrehajtottam volna-e a műveletet július 11-én, ha tudom, hogy háború lesz, azt válaszolom, nem, egyáltalán nem” – sajnálkozott Naszrallah. A tűzszünet fenntartása miatt kialakult nemzetközi aggodalmak ellenére Naszrallah nem aggódik, hogy a konfliktus kiújul. „Nem lesz második kör” – mondta magabiztosan.
Hasszán Naszrallah libanon jelképe előtt
A szélsőséges Hezbollah milíciájának vezetője kijelentette, folynak a tárgyalások a katonák szabadon bocsátásáról, akikért cserébe Izraelben fogva tartott libanoniakat kapnának. Az izraeli vezetés ugyan hivatalosan nem erősítette meg az információt, magas rangú tisztségviselők szerint azonban a fogolycsere az egyetlen további lehetőség a katonák megmentésére.
Olaszok és németek közvetítenek?
és a sejk a harc jelképeivel
Sergio de Gregorio, az olasz szenátus védelmi bizottságának vezetője szerint a Hezbollahot támogató Irán akarta bevonni Olaszországot a fogolycserével kapcsolatos tárgyalásokba. De Gregorio a Reutersnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy még ezen a héten megkezdődhetnek a tárgyalások. Információi szerint a két katona „szerencsére még életben van”, arról azonban nem beszélt, hogy milyen feltételek mellett nyerhetik vissza szabadságukat.
Egyiptomi lapértesülések szerint német diplomaták is közreműködnek a tárgyalásokban, a kairói al-Ahram szerint két vagy három héten belül szabadon engedhetik a két katonát, ezután egy-két nappal pedig Izraelben bebörtönzött libanoniak is hazatérhetnek.
Berlin és Róma cáfol
Berlin és Róma azonban egyaránt cáfolta hétfőn, hogy közvetítene az Izrael és a Hezbollah közötti fogolycsere ügyében, számolt be az MTI. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter izraeli kollégájával, Cipi Livnivel való berlini találkozója után alaptalannak nevezte az egyiptomi sajtóban vasárnap megjelenteket. "Nem veszünk részt ebben" - hangsúlyozta Steinmeier, hozzátéve, hogy sem Izrael, sem Libanon részéről nem érkezett ilyen felkérés.
Az olasz külügyminisztérium ugyancsak hétfőn közölte, hogy nem folynak a fogolycseréről titkos tárgyalások olasz részvétellel. Ezt Massimo D’Alema külügyminiszter már csütörtökön, Livni római látogatása idején leszögezte. Ugyanakkor Sergio de Gregorio nyitva hagyta a közvetítés lehetőségét. A La Stampa című torinói lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy "ennek sikere a legjobb alátámasztása lenne a libanoni ENSZ-erők (UNIFIL) missziójának", de hangsúlyozta, ez ügyben a kormánynak kell lépnie.
Salitnak is van esélye
A június 25-én a Gázai övezet határában túszul ejtett Gilad Salit sorsáról is megkezdődtek a tárgyalások, szabadulása közeleg, számolt be az al-Ahram. A Palesztin Hatóság Hamasz vezette kormányának szóvivője, Gazi Hamad hétfőn azt állította, hogy a katona jól van és egészséges, jelentette az AFP. A Hamasz fegyveres szárnya az egyik szervezet, amelyik részt vett Salit elrablásában. „További erőfeszítéseket teszünk, hogy szabadon engedjék, és hogy létrejöjjön a fogolycsere Izraellel” – tette hozzá Hamad, aki személyesen tájékoztatta Salit szüleit is.
Az izraeli kormány továbbra is elutasítja a palesztinokkal való tárgyalást a fogolycsere ügyében. Kecsegtető hírnek tekinthető, hogy vasárnap kiszabadult a Fox News hírcsatorna két héttel ezelőtt elrabolt tudósítója és operatőre, Steve Centanni és Olaf Wiig.
A háború befejezése óta az izraeli vezetést és a hadsereget egyre több kritika éri, a közvélemény elégedetlen a háború kezelésével és a hadviselés módjával. A legtöbbször emlegetett kritika, hogy a 34 napig tartó konfliktus a Hezbollah megsemmisítő veressége és az elrabolt katonák szabadon bocsátása nélkül zárult le. A tiltakozók Ehud Olmert miniszterelnök és Amir Perec védelmi miniszter lemondását, valamint egy független vizsgálóbizottság felállítását követelik. Annak ellenére, hogy a vezetés már elismerte a hibákat, vizsgálóbizottság alakulása a most vasárnapi kormányülésen se került szóba.