Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Olajpénzek állhatnak a rejtélyes kémhalál hátterében

2006.11.27. 14:21
Ritkán kerül ilyen részletesen egy volt KGB-ügynök meggyilkolásának története a nemzetközi sajtóba, Alekszandr Litvinyenko megmérgezése pedig már halála előtt sok mindenkit szóra bírt. Leonyid Nevzlin Izraelbe menekült volt Jukosz-vezérigazgató csak hétfőn szólalt meg, és titkos dokumentumokról mesélt, míg egyesek szerint Litvinyenkót oroszok, mások szerint amerikaiak ölették meg. A Scotland Yard az egyik legnehezebb ügyével próbál megbirkózni, ami a világ leggazdagabb embereit is érinti.

A Jukosz olajipari cég állami tulajdonba vételéről és annak hátteréről szóló dossziét kapja ma kézhez a Scotland Yard, amit néhány héttel halála előtt Alekszandr Litvinyenko vitt el Tel-Avivba, hogy átadja azt Leonyid Nevzlin orosz milliárdosnak, a Jukosz volt vezérigazgatójának, egyik főrészvényesének. A The Times című brit lap hétfői cikke szerint Litvinyenko volt KGB-ügynöknek információi voltak a Vlagyimir Putyinnak dolgozó ügynökök tevékenységéről, akik az orosz elnök ellenségeinek számító Jukosz-vezetőkkel foglalkoztak.

„Alekszandernek információi voltak bűncselekményekről, amelyeket az orosz kormány aktív közreműködésével követtek el” – nyilatkozta Nevzlin. „Csak nemrégiben adta oda nekem és ügyvédemnek azokat a dokumentumokat, amelyek rávilágítanak a Jukosz-affér legfontosabb területeire” – tette hozzá. Jelentések szerint a Jukoszhoz közeli emberek közül többen rejtélyesen eltűntek, mások meghaltak, míg a Jukosz volt elnöke, Mihail Hodorkovszkij több társával együtt börtönben ül. Annak idején a német kormány is közbenjárt, hogy a valaha leggazdagabb orosz üzletembert emberségesebb körülmények közt tartsák fogva, de jelenleg is Szibériában tölti kilencévnyi börtönbüntetését.

Kettős ügynök lehetett

Nevzlin maga is menekültként érkezett Izraelbe, mert veszélyben érezte életét, miután a Kreml megszerezte a Jukoszt. A Debka című izraeli lap szerint Nevzlin, aki jelenleg a tel-avivi Diszpóra Múzeum elnöke, a Jukoszra vonatkozó titkos dokumentumokkal érkezett Izraelbe, amelyek veszélyesek lehetnek több orosz vezető számára is. A lap informátorai szerint Litvinyenko kettős ügynök lehetett, aki ipari kémkedéssel foglalkozott, és az így szerzett információt különböző Oroszországon kívüli érdekcsoportoknak árusította, köztük Nyugaton élő orosz oligarcháknak. Litvinyenko így ezredesként szolgálhatott az FSZB-ben (a KGB utódszervezete), akik különleges bevetéseket hajtottak végre üzletemberek ellen. (Bővebben a KGB módszereiről >>>


Alekszandr Litvinyenko

Egyre több verzió kerül napvilágra, hogy mik lehettek a megmérgezett Alekszandr Litvinyenko volt KGB-ügynök halálának körülményei. A brit titkosszolgálatok szerint Litvinyenko „állami terror” áldozata lett, a polónium 210-es anyag nyomait ugyanis több tartózkodási helyén is megtalálták. Véleményük szerint ezek a nyomok utalnak arra, hogy a mérgezés mögött külföldi titkos ügynökök állhatnak, így például a titokzatos Vlagyimir. Vlagyimirt Litvinyenko sem ismerte, ő volt az a férfi, aki megjelent egy találkozón a régi barát Andrej Lugovoj helyett, de a beszélgetés alatt nem mondott sokat, csak ragaszkodott a közös teázáshoz. A furcsa eset időpontja egybeeshetett a mérgezéssel.

Litvinyenko péntek délben közzétett nyilatkozata szerint a gyilkosság hátterében Putyin áll, aki politikai okokból akarhatott megszabadulni bírálójától. Litvinyenko barátai elmondták azt is, hogy az exkém betegágyán több, Kremlhez közeli embert is megnevezett, akik életére akartak törni. Említett köztük egy orosz diplomatát is, aki egy évvel korábban a londoni nagykövetségen dolgozott, később visszatért Moszkvába, és két héttel a mérgezés előtt újra zaklatni kezdte, írja a The Times. A Kreml következetesen tagadja, hogy bármi köze lenne az exkém halálához.

Mártírakció

A 43 éves Litvinyenko csütörtök éjjel, három hét küzdelem után halt meg mérgezésben, a vizsgálatok csak ezután bizonyították, hogy a gyilkosságot a polónium 210-es izotóppal követték el. A sugárzó anyag származási helye egyelőre ismeretlen, orosz lapok szerint akár mártírakció is lehetett, az öngyilkossággal akarhatta Litvinyenko gyanúba keverni Putyint. (Bővebben a kémgyilkos méregről >>>

Az orosz lapok érvelése szerint az FSZB kevésbé feltünő módszert is találhatott volna Litvinyenko meggyilkolására fél London radioaktív anyaggal való teleszórásánál. Racionálisnak tűnő érvelés, igaz, a Guardiannak nyilatkozó brit titkosszolgálati források szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a tapasztalt kémet más módszerrel nem tudták volna eltenni láb alól. "Mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha menekülés közben tarkón lőtte volna magát."

Nem csoda, hogy a Scotland Yard nyomozói a vizsgálat jelenlegi állásánál már elismerték, pályafutásuk egyik legbonyolultabb ügyével van dolguk. Megjegyezték, hogy Litvinyenko kapcsolati hálójának felderítésekor például a világ leggazdagabb emberei közül többe is belefutottak.

Politkovszkaja ügyében nyomozott

Néhány nappal az exkém halála előtt Viktor Iljuhin, az orosz alsóház biztonsági bizottságának alelnöke kijelentette, hogy az orosz titkosszolgálat mérgezte meg a Londonban élő férfit, aki élesen bírálta Putyint és az orosz kormányt. Szerinte az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy Litvinyenko megpróbálta felderíteni az orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja meggyilkolásának körülményeit. Az FSZB számára mindenképp veszélyt jelenthetett, hogy a hat éve megszökött és Nagy-Britanniában menedékjogot kapott Litvinyenko államtitkokat ismert.

Litvinyenko korábban azt állította, hogy az orosz hatóságok meg akarják öletni Borisz Berezovszkij orosz mágnást, Borisz Jelcin volt orosz elnök egykori közeli szövetségesét. Litvinyenko azt a véleményét sem titkolta, hogy nem csecsenek, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után ismét hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön.

Berezovszkijt egyébként a Scotland Yard már megvizsgálta, hogy köze lehet-e a mérgezéshez, azonban radioaktív anyagnak a környezetében nem találták nyomát.

Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy Litvinyenkóval az orosz emigráció végzett. Bár a kém nekik dolgozott, ha a Jukosz-akta tényleg létezik, a munkáját már elvégezte. A kiszolgált kémek pedig megbízóikra is veszélyt jelenthetnek, azaz könnyen megbízóik áldozatává válhatnak. Főleg, ha halálukkal további gyanúba keverhetik a megbízóik ellenfeleit.

Amerika tette Iránért


Leonyid Nevzlin

Egy nappal Litvinyenko halála előtt hangzott el Gennagyij Gudkov, a Kreml-barát Duma-képviselő véleménye is, aki amerikai vonalat sejt a háttérben. Szerinte az amerikai Demokrata Párt is érdekelt lehet az ügyben, mert a kongresszusi többség megszerzése után rá akar világítani az orosz problémára. "Az amerikaiak számára minden eszköz elfogadható, hogy megoldhassák az iráni problémát, és ehhez biztosíthassák Oroszország maximális lojalitását" - vélte. Gudkov elbagatellizálja annak a ténynek a jelentősségét, hogy valaki valaha a KGB soraihoz tartozott. „Ma mindnyájan egykori KGB-sek vagyunk” – fogalmazott.

A felmerült elméletek közül minden kétséget kizáróan ez a legnyakatekertebb. Tény ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak jól jönne, ha valamivel sakkban tudná tartani az olajmilliárdjaival magát ismét világhatalmi ábrándokba ringató Oroszországot. Hiszen Oroszország az elmúlt években számtalan kérdésben tett keresztbe az amerikaiaknak - elég csak Irakra és Iránra gondolni. De hogy miért pont a demokraták ölették volna meg pont Litvinyenkót, arra talán Gudkov sem tudna értelmes választ adni. Akkor már inkább a CIA, de az amerikai kémek is nyugodtan védekezhetnek azzal, hogy a radioaktív mérgezésnél szofisztikáltabb módszereik is vannak a likvidálásra. Ráadásul az Egyesült Államokban kicsit macerásabb polóniumhoz jutni, mint az atomarzenálját a nyugati normáknál némileg lazábban kezelő Oroszországban.