A világ az ellenzék mellett áll
További Jugó cikkek
Clinton az ellenzék mellett áll, de elveti a katonai beavatkozást
Bill Clinton amerikai elnök csütörtökön, Washingtonban tett sajtónyilatkozatában megerősítette az Egyesült Államok azon álláspontját, hogy támogatja a jugoszláviai demokratikus ellenzéket, és a nép azon jogát, hogy maga válassza meg vezetőit. A belgrádi tüntetők - Clinton értelmezése szerint - "saját országukat akarják visszavenni", szabadságukért küzdenek, és ebben Washington mellettük áll. Újságírói kérdésre válaszolva azonban az elnök elvetette az amerikai katonai beavatkozás gondolatát.
Európa Unió: Kostunica Jugoszlávia törvényes vezetője
A brüsszeli látogatáson tartózkodó Kofi Annan ENSZ-főtitkárral tartott közös sajtóértekezletén Javier Solana, az Európai Unió kül- és belpolitikai főképviselője ismételten megerősítette azt a - számos nyugati vezető által már eddig is hangoztatott - álláspontot, hogy Vojislav Kostunica tekintendő Jugoszlávia új vezetőjének. "Az Európai Unió szerint Kostunica nyerte meg a választásokat, tehát ő képviseli az állampolgárok többségét. Minél előbb átveszi azokat a jogköröket, amelyekkel a szerb nép ruházta fel, annál jobb" - jelentette ki Solana, aki az unió további támogatásáról biztosította Kostunicát.
A britek lemondásra szólítják fel Milosevicset
Tony Blair brit miniszterelnök is lemondásra szólította fel a jugoszláv elnököt, mondván, a nép akaratát el kell fogadni. Blair kijelentette, hogy amennyiben megtörténnek a demokratikus változások, a világ segíteni fog Szerbiának az újjáépítésben és a beilleszkedésben. A brit külügyminisztérium csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak tartotta az alkotmánybíróság döntését, egyben felszólította Szlobodan Milosevicset, hogy mondjon le államfői tisztségéről. Milosevic azért rendezte meg az idő előtti választást, hogy megőrizze hatalmát. Most pedig úgy akar a hatalomban maradni, hogy törvénytelen lépésre kényszeríti az alkotmánybíróságot. Időt akar nyerni. A szerb népnek hallatnia kell a hangját és Milosevicsnek távoznia kell - áll a külügyminisztériumi dokumentumban.
ENSZ-főtitkár: meglátjuk, távozik-e Milosevics
Az ENSZ főtitkára óvatosabban nyilatkozott. Szerinte csak az idő fogja eldönteni, hajlandó lesz-e Milosevics tiszteletben tartani a választópolgárok döntését. Úgy vélekedett azonban, hogy az elkövetkező napok sorsdöntő fontosságúak lehetnek.
A francia elnök szerint Milosevicsnek el kell ismernie az ellenzék győzelmét
Lemondásra és az ellenzék választási győzelmének elismerésére szólította fel Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt csütörtökön Jacques Chirac francia államfő. Az ellenzék belgrádi megmozdulásival kapcsolatban Chirac kijelentette: a szerbek most erősítik meg a szeptember 24-i választási győzelmüket és Milosevicnek ezt meg kell érteni. Ha nem érti meg, akkor országát a legsúlyosabb veszélyekkel szembesíti. A francia elnök egyben elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek nevezte a jugoszláv alkotmánybíróságnak azt a döntését, amellyel törölte az elnökválasztás első fordulójának eredményét.
Németország óvott az erőszak alkalmazásától
A német kancellár felszólította a jugoszláv biztonsági erőket, hogy "ne lőjenek a saját népükre". "Ne alkalmazzatok erőszakot, ne lőjetek a saját népetekre!" - mondta Gerhard Schröder csütörtökön délután, egy berlini kiállítás megnyitóján. A kancellár figyelmeztette a belgrádi hatalmat, hogy az erőszak alkalmazása "a nemzetközi közösség ellenállásába ütközne". A német kormányfő nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a belgrádi hatalom, miután meg akarta hamisítani a választási eredményt, most erőszakhoz folyamodik. Kijelentette, hogy a jugoszlávok nem hagyják többé elvenni maguktól a választási győzelmet. "Milosevics elvesztette a választásokat. Most szabaddá kell tenni az utat a szerb nép akaratának megvalósulása előtt" - hangoztatta Joschka Fischer külügyminiszter csütörtökön délután kiadott nyilatkozatában.
Horvátországban remélik, vége Milosevics antidemokratikus rendszerének Aleksandra Kolaric, a horvát kormány szóvivője olvasta fel a zágrábi televízióban a szociáldemokrata Ivica Racan vezette kabinet állásfoglalását a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatban. Ebben annak a reménynek adtak hangot, hogy a csütörtöki belgrádi megmozdulások Szlobodan Milosevics antidemokratikus rendszerének a végét jelentik. Leszögezték, hogy a demokratikus Horvátország mindenekelőtt demokratikus Szerbiát kíván szomszédjának. Ennek mielőbbi megvalósulása egyaránt szolgálja a két ország, valamint a nemzetközi közösség érdekeit - hangsúlyozták Zágrábban.
Román külügyminiszter: egy egész népet nem lehet lelőni
Petre Roman román külügyminiszter ismét arra szólította fel a jugoszláv fegyveres erőket, a hadsereg és a biztonsági alakulat tagjait, hogy ne lőjenek a népre. A román külügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott csütörtök esti nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a szeptember 24-i választásokon a szerb nép kifejezte akaratát és a demokráciát immár nem lehet elfojtani Jugoszláviában. Petre Roman emlékeztetett azokra a drámai napokra, amelyeket Románia élt át 1989 decemberében a Ceausescu-diktatúra megdöntésekor. ,,Egy egész népet nem lehet lelőni. Ha a hadsereg a nép ellen fordul, akkor a katonáknak az ártatlan áldozatok lelkiismereti terhét kell viselniük életük végéig" - fogalmazott a román külügyminiszter. A román külügyminisztériumban Jugoszláviával foglalkozó válságstábot hoztak létre.
Clinton nem ért egyet Kostunicával Milosevics sorsát illetően
Bill Clinton amerikai elnök, a jugoszláv helyzettel kapcsolatos csütörtöki nyilatkozatában említést tett arról is, hogy vannak nézetkülönbségek az Egyesült Államok és Vojislav Kostunica jugoszláv ellenzéki elnökjelölt között. Washington, miközben azt követeli Milosevicstől, hogy tartsa tiszteletben a választók akaratát, és mondjon le, egyúttal azt is hangoztatja, hogy Milosevicsnek a délszláv térségben elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró nemzetközi törvényszék előtt kell felelnie tetteiért. Kostunica szerint ez utóbbi amerikai követelés a kívánatossal ellentétes hatással jár: csak makacsabbá teszi Milosevicset, hogy ragaszkodjék hatalma megőrzéséhez. Kostunica világossá tette, hogy elnökként nem adná ki Hágának Milosevicset.
Értesüléseink szerint Vlagyimir Putyin, orosz elnök a Belgrádi események miatt megszakította indiai útját.