Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Lázadás és sortűz Kínában

2005.12.09. 12:09
Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta először fordult elő Kínában, hogy fegyvertelen tüntetőkre lőttek. Egy dél kínai településen lázongó parasztokra nyitott tüzet a katonaság, majd vesztegzár alá vonta a települést.

Vesztegzár alá helyeztek egy lázongó kínai falut, ahol katonák még kedden belelőttek a tiltakozókba. Egyes források szerint nyolc, mások szerint húsz embert megöltek.

Szentanúk szerint állig felfegyverkezett rendőrök fogták gyűrűbe pénteken a Kuangtung (Guangdong) tartományban, a Sanvej (Shanwei) közelében fekvő Tungcsou (Dongzhou) falut. A hét eleje óta több mint ezer falusi lakos követelt kártérítést az erőmű építése miatt visszavett mezőgazdasági földterületekért.

Elvették a földet

A dél-kínai falu lakói amiatt tiltakoztak, hogy termőföldjeiket méltatlan kárpótlással vették vissza s minősítették ipari területnek. Azzal is vádolták a regionális vezetőket, hogy a kárpótlásra szánt kormánypénzeket elsikkasztották. Kedden a katonaság az erőmű építése, illetve társaik őrizetbe vétele ellen tiltakozó falusiakra nyitott tüzet. Helyszíni beszámolók szerint a kínai rendőrök végigjárják a falut, hogy begyűjtsék a tiltakozó akció szervezőit.

Kínában, ahol a föld állami tulajdon, egyre gyakoribbak az incidensek és a hasonló parasztmegmozdulások. Egyre több mezőgazdasági területet vonnak ki a művelés alól, s ipari létesítményeket építenek a földeken, semmibe véve a korábbi földhasználók jogait.

Ellenforradalom

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint az 1989-es pekingi diákmegmozdulás óta először fordult elő Kínában hasonló sortűz fegyvertelen tüntetőkre. A radikális ellenzéki megmozdulásokat 1989. június 4-én a kínai kommunista párt tankokkal fojtotta vérbe. Az áldozatok pontos száma máig nem ismert:százak, de egyes becslések szerint ezrek vesztették életüket a mészárlásban.

Az Egyesült Államok nemrégiben felszólította Kínát, hogy értékelje újra a tizenhat évvel ezelőtt szétvert pekingi tömegtüntetéseket és bocsássa szabadon a Tienanmen téri események miatt máig börtönben lévő embereket. A kínai kormány ugyanakkor szilárdan kitart amellett, hogy az "ellenforradalmi" tüntetések szétverésére az ország stabilitása érdekében volt szükség.